Információk az előrejelzési versenyhez

A téma lezárásaként, ha sekély ködöt adott az észlelõ akkor ott köd volt a talaj közelében nem pedig talajközeli pára

Mielõtt bárki is félreértené a talajközelében lévõ köd természetesen mikrofizikai szempontból ugynúgy alakul ki mint a nem csak oda korlátozódó köd, vagyis köd. Nem azért nem kapnak pontot a ködöt adók mert a sekély köd az nem köd, hanem azért mert a versenysorozat elõtt a szabályzatban ill. itt a fórumon kérdésként, problémaként ezt nem rögzítettük. Elnézést érte!

"De enniyre aprólékos, részletekbe menõ, kákán is csomót keresve néhány pontért egyértelmû kukacoskodásnak minõsül az én szemszögembõl..."

Én nem adtam jelenidõt... egyszerûen csak a véleményemet írtam, de mondom, örülök ha így lesz pontozva, mert legalább kapok 2 pontot. Azt meg tudom, hogy szélsõséges példát írtam, de nem lehetetlen.

Le is zárom a témát részemrõl, mára elég volt a ködbõl!

Ajjajj, a köd téma...
A szemmagasságot egy átlagos méretû emberre kellene méretezni... tehát kb. 1,7-1,8 m-en ha a látótávolság 1km feletti, akkor nincs köd!
Amúgy pedig az már elég abszurd szituáció, hogy 1,5 m-en köd van, de 1,7 m-en már nincs!
Szóval, hamár 1,5 m-es magasságban az van, akkor 1,8 m-en is;
a talajközeli rétegek mikrofizikai eltérõsége miatt szokott kialakulni amolyan egyértelmû határvonal, de ha a köd már 1,5 m magasságban van,akkor az átmenet nem ennyire kontrasztos, nagy valószínûséggel már ködnek meg lenne adva...

Az észlelést pedig nem mélyedésekben végzik és az esetek 99,9%-ában nem 1,3 és 2,2 m-es emberek...

De enniyre aprólékos, részletekbe menõ, kákán is csomót keresve néhány pontért egyértelmû kukacoskodásnak minõsül az én szemszögembõl...

Aki észlelt már valaha, az tudhatja, hogy ennél sokkal nagyobb problémák is vannak, amelyek észlelés közben elõjöhetnek, csak arról azért nem szereztek tudomást , mert nem vagytok benne...
Bízzuk az észlelõre, és ha õ sekély ködöt adott, akkor az nem minõsül szignifikáns jelenségnek, mert szemmagasságban 1 km-nél nagyobb volt a látástávolság...

Elnézést, hogy belekontárkodtam...

Sztem zárjuk le ezt a témát. A rendszer egyik gyengepontja ez, amely orvosolva lesz a következõ szezonra.

Nekem ez a forduló is megy a levesbe, már csak az a kérdés, h nem lövöm-e el túl hamar a 3 rossz fordulót...hiába az õsz az õsz

Ez a szem magasság meghatározás is furcsa nekem. Csak mondok egy példát.

Van egy japán származású 130cm-es észlelõ. Az a terület ahol mérnek 1m-rel alacsonyabban fekszik, mint a tõle 30m-re levõ terület. A talaj mentén sekély köd van. (Õ ugye úgy látja azt a ködöt, ami az 1m-rel magasabb területen van, mintha a fûben hasalna, vagyis a látótávolság 1000m alatti.)

Másik nap ugyan ilyen sekély köd alakul ki. 210cm-es észlelõ van szolgálatban. Õ már nem biztos, hogy a látótávolságot 1000m alattinak látja, könnyen elnézhet a sekély köd felett. Sokat számíthat az a +80cm a másik észlelõhöz képest.

Egyik észlelõ ködöt jelez, a másik nem? Vagy a szem magasság 2m-t jelent? Remélem nem mondtam nagyon rossz példát (ez is könnyen lehet), de már kezdek belekeveredni a ködökbe.

Mind1 végülis akkor itt a sekély köd nem számít ködnek, a lényeg, hogy 1km alá csökkenjen a látótávolság.

Erre gondoltam én is.
A következõ sorozatra ezt elvégezzük, mert most is csak részletekben van meg és látható, hogy csak kb. 75-80% van lefedve.

Be kellene osztani mind a 100 kódot csoportokba.
Pl: 41-49=köd, 50-67=esõ és így tovább. Külön kiemelni azokat, amelyek esetén nincs sz. jelenség. Pl: por/homokvihar esetén.

Én úgy érzem, hogy a sekély köd is a köd csoportjába tartozik. Talán kell még pár agysejt, hogy megértsem ezt a döntést.

Ha nincs jelenidõ, akkor nincs. Legalább ezt is kipipálhatom. Én örülök a döntésnek.