Bioszféra

A bármilyen szín errefelé - a térkép szerint - csak kétféle lehet: piros, vagy kék. Én mégis jobban szeretem a zöldet, melyet maga a Természet "jelöl" ki, s nincs felmázolva a fák törzsére. Mindig újabb, járatlan utakon új csodákra lehet találni, velük útra kelni, s vinni..
A napokban tengernyi erdei szamócára leltem, napokig lehetne enni , de a kakukk folyton kiabált, hát hagytam neki is keveset.

Azokon a mészszegénységükben is zöldellõ szérûkön bármilyen színû jelzésen elindulhat az ember, sok csodát találhat. Az álla a botanikus látogatónak is nagyot esik, amint sétál a lucosokkal elegyes erdõs dombhátakon, a mikológusok pedig csak napok múltán ocsúdnak eszméletre, ha egyszer kitalálnak az õszi vastag-mohapárnás fenyvesekbõl.
Hozd még el az újabb csodákat, ha tudod.

Köszönöm a szakszerû meghatározást.
Mifelénk valóban nagyon vígan terem a lizinka, jómagam több, kb.1,5-2 m átmérõjû szabályos kört találtam e szépséges növénybõl ama mésztelen réten (legelõrõl már nemigen beszélhetünk, mert alíg van, ami legeljen, legfeljebb a magamfajta erdõ-mezõjáró legelteti a tájon a szemeit ).
Lizinka közelében találkoztam a sarkvirággal, gyöngyikével, apró szegfûkkel és számtalan más kedves kis virággal.
Valahányszor útra kelek, mindig újabb csodák várnak.

Gyerekkoromban 4 féle hal volt a Malom- vagy Arka-patakban: legkisebb a köví csík (slizák), ezt követi a fenékjáró küllõ (cigányhal), legnagyobb volt a fejes? domolykó (pénzes), de néha találkoztunk a pénzesnél kisebb petényi márnákkal is, suhanc koromban pedig megjelent a törpeharcsa is, valószínûleg egy halastóból kiszabadulva. Késõbb néhány kézbe koncentrálódott a földterület, kemikáliák juthattak a vizekbe, vízvezetékek épültek, de szennyvízvezetékre már nem futotta. Közben gépesedett az erdõmûvelés is meg kiöregedtek a helybeliek a kemény erdei-mezei munkából -telehordták az átjárókat -megnõtt a törmelékszállítás, a patakpart rendbetételét elhanyagolták. Így hirtelen rendkívül változékony lett a patakmeder, eltûntek benne megszokott "tavak", újak keletkeztek, de azok is nagyon gyorsan eltûntek. Gondolom, a kemikáliák és az átlagos vízhozamcsökkenés miatt pusztultak a pénzesek és márnák, a még változékonyabbá vált meder miatt pedig a legtöbb helyen sokáig nem tudtak megmaradni a nagyvízkor felúszó halacskák. Vagy 5 éven keresztül a kövi csík volt egyetlen képviselõje a halfaunának (laikus tapasztalatom szerint). A rákok is megmaradtak, bár akkora hatalmas rákokkal, mint régen már nem lehetett találkozni.
Most még jó hír: tavaly találtam a patakban egy olyan "tavat", melyben nyüzsögtek a kis pénzesek. Kb. egy évre rá, múlt vasárnap újra elmentem halakat nézni és nagy örömömre a legtöbb "tóban" láttam (olyan "süldõ" méretûeket meg kisebbeket). Nagyot, felnõttet még nem. Üröm az örömben most ez a szúnyogirtás -remélem, a vízi és a változatos rovarfauna komolyabb veszteség nélkül mindenütt megússza!
Meg a méheink is! Búcsúzom is, holnap korán kell kelnem.

Igen... És ezzel szép apró kis csapásokkal vágjuk tovább a fát magunk alatt...:-(
Ha senki nem tudatosítja a döntéshozókban az ilyesmit és senki nem tanítja meg erre a "civileket", akkor már úgyis mindegy... Megint akkor fog eszébe jutni a világnak a probléma, amikor már visszafordíthatatlan lesz.
Örök mementóul két szívfájdító felvétel az 1936-ban kihalt tasmán tigrisrõl:
Link
Link

Kevés az esély,hogy a megyei vagy helyi önkormányzatok vagy az illetékes állami hivatalok közszolgái valaha hallottak volna ezekrõl az ökológiai dinamikai folyamatokról vagy ismernék a háttér törvényszerûségeket.Emellett nehéz lenne kommunikálni a gyors eredményt váró átlag állampolgárnak,hogy türelem....sajnos...

Lehet, hogy akik elrendelik az irtásokat ilyen esetekben, azok nem hallottak az összeomló túlduzzadt populációkról?

Úgy tûnik a régi kedves mogyoróskai mondóka, mely a kevéske kenyérrõl szól, most a rovarfaunára is igaz lesz egy nemzedéknyi idõre... [esõ] patakmenti kisérõ üde rétek..pompás ..gondolom az Arka-patak kies völgye se marad ki..és ahogy Noli írta, épp ezek biológiai változatossága, ami kiemelten értékes..
A természetes piretrin (krizanteumsav+piretrol) egyébként a margitvirág(krizantémok) nemzetségbõl nyert természetes anyag, amit ma már szintetikusan állítanak elõ (pl. mert így nem érzékeny a fénybontásra)..de a hatóanyag erõs idegméreg (Na-ion permeábilitás gátló többek közt)és nem válogat..itt is a kijuttatott dózis aránya ami döntõ és a szórási módszer..egy hektárra 0,5-0,8 l hatóanyagot szórnak ki valamilyen hordozóanyagban higítva..vagyis a testtömeghez arányítva a tyúkjaid alig mérhetõ dózisban veszik majd fel...ráadásul elég jól lebomlik és a bélsárral távozik..nagy testû haszonállatokon közvetlen bõremulzióként is használjék kullancsok és egyéb gyötrõrovarok ellen..a méheidre (halakra, vizi élõlényekre) viszont nagyon veszélyes idegméreg!az MGSZH által jóváhagyott kísérõlap is errõl tanúskodik..én a pár óránál jóval elõvigyázatosabb lennék...idõjárás függõ is, mennyi ideig hat, de 24 óra puffer idõ jogosnak tûnik...
az egész kémiai irtás csak a többi kétszárnyú és egyéb rovar nemzetségek irtására jó kb., a kémiai irtás hatékonyságának vizsgálatai se festenek túl jó képet az eredményességrõl..eleve nem a kifejlett egyedekre, hanem a lárvák ellen kellene védekezni a specifikus biológiai irtással...ha már irtunk..ami az árvizzel sújtott területeken jogos is lehet, annyi gyötrelem után..bár én inkább hagynám érvényesülni a populációdinamika törvényeit...

Hogy leginkább a patak menti rétek kapnának belõle, arra csak a terület nagyságából (Mogyoróska: 192 ha, Háromhuta: 1 ha) következtetek. Lehet hogy az 5-10 méter védõtávolságot be fogják tartani (a háromhutai 1 ha így kicsit érthetõbb), de akkor meg még feleslegesebb az egész, ha pusztán a szúnyogirtás szemszögébõl nézzük.
Egy nagyobb méhész úgy tájékoztatott minket, hogy hajnalban a kijárónyílásokat be kell zárjuk és a kaptár tetejét kell felnyitnunk, hogy a rácson át lélegezhessenek. Amikor aztán jön a helikopter, le kell csukjuk a kaptártetõt is. Ez van reggel. Este, ha nincs kifejezetten hideg idõ, sajnos nem sokat lehet tenni, Egyelõre mi még a szerencsésebbek közé tartozunk, de az idõjárással változhat még a terv.
Az idõtartamot tekintve ismerõsünk azt mondta, hogy pár óráig kell õket zárva tartani. Tulajdonképpen meddig tart a hatása? Mondjuk a virágra hullt permet meddig képes kifejteni gyilkos hatását? Halaknak, madaraknak biztos nem árt? Tyúkjaink is rengeteg rovart esznek és kertünk végében pont van egy lápa (lapály), kis patakocskával. Remélem, a kertek végét nem fogják behinteni.
Az Hernád völgyében indokoltnak tartom a szúnyogírtást, de itt bosszant ez a felesleges pusztítás, fõleg hogy közpénzen teszik
Amit a hutaiakkal csinálnak egyetlen(!), a többi faluétól garantáltan elszigetelt hektár miatt, az pedig már végképp felháborít!

Szintetikus piretrin alapú általános kémiai rovarölõ szer.Igen hatékony és gyors, fõleg mivel ULV módszerrel, 20 mikronos permetben fogják kiszórni.Gyakorlatilag ennek köszönhetõen a cseppek vékony fóliakén borulnak rá mindenre.Mivel nem szelektív hatású (érdekes lenne mondjuk...)így amit elkap a permet, az pusztulni fog a toxintól.Köztük számos értékes és védett rovarfaj is.A méheidre - ha vannak - különösen veszélyes, két-három napra a kaptárakat el kell vinni a permetezett területrõl.Az is nagy ötlet, ha a vízfolyásokat fogják benyomni vele, a volt KvVM miniszteri rendelete kötelezõ 5-10 m(?) védõtávolságot ír elõ az élõvizektõl.Tehát egy zempléni patakvölgyet sem lehet közvetlenül megszórni.Na el lehet képzelni ez, hogy kivitelezhetõ...éljen a hatékony kémiai irtás!

Az lesz! A gyíkfû nem is így néz ki.. De a bakfüvet nem ismertem.

Köszönöm szépen.
Errefelé bizony "kopnak" a lepkék (is), a nagy meleg, s elõtte a sok esõ nekeik sem kedvezett. Ma szinte fürödtek az éltetõ napsugárban, szívogatták a virágok nedveit, így könnyû volt lencsevégre kapni õket.

Gábrusz, neked is köszönöm a tippet.

Szívesen!
Az elsõn valamilyen boglárkalepke van, a 3.-on talán gyöngyházlepke. a 2. tán tarkalepke, eléggé megkopott már szegényke.
A virágok: ? ligetszépe, gyíkfû.

Köszönöm, Enikõ.
Ha még a lepkékrõl is tudnál valami meghatározás-szerû információt, azt is köszönném..

Mai "vadászat" képei:
Link
Link
Link

Virágok:
Link
Link
Fentiek kilétérõl sajnos fogalmam nincs. Szakértõk majd "megszakértik"..
A következõnél az a gyanúm, a múltkori gyöngyike Link kinyílt, s ilyen mesés látványt nyújt most: Link (Ha mégsem õ volna az, szakértõ helyesbítését kéri a laikus ecsetkoptató..)