Bioszféra

Nálunk nagyon is elterjedt, rengeteg van a (mindkét) kertben most is.. Több mint a kaszanyûg, pedig abból volt több régebben. De apró bükkönybõl is van szép számmal kint (elõszeretettel nõ a kökörcsines ágyásba..).

Nem, még neki sem lehet az, lévén nem hajlik orchideamód csalafinta megporzási furfangokra, és nem is faj(társ)talankodik a testvérpillangósokkal.
Felétek, a nyírségi mésztelen homokon is elterjedt faj, legelõkön, mezsgyéken, parlagokon látható, kecses pártájú gyomnövény.

Myloh köszönöm a csatolást, megnéztem. Évi két nyakörv "aktív" napokra elosztva 25 Ft nem is olyan drága. De mi van ha a kutya/macska "felakad" valahol? Az elcsavargott macska ott pusztul, a kutya leszaggatja, lehet újat venni (nemrég ujjnyi vastag duplasoros lánc-nyakörvét szaggatta szét Tomi kutya a szomszéd kerítésén, mert meg akart lépni kutyálkodni, de felakadt és olyan erõvel rángatta, hogy a póráz-karabiner vastag forgó-perem nittelése kiszakadt, meg se tudtam javítani)

Húúú, már megörültem, hogy ilyen is van! Nem tudtam. De látom, hogy max. 1 hétig...., és gondolom, ez nem is intenzív használat esetén. Ezzel nem vagyunk kinn a vízbõl.

Akela: Link

Nekem pumpás spray van, de erre. :-)

Noli ha erre "dezodor-stickre" gondolsz, igazolom

Emberre - kisgyerekre és felnõttre egyaránt jó, este látványos ahogy a szúnyogok kb. 30 cm-re megállnak az embertõl mintha falba ütköznének
Engem szerencsére nem szeretnek a vérszívók (nomeg szinte mindig zárt ruházat van rajtam, különösen terepen) esetleges hétvégi vendégek miatt készenlétben tartom mert soxor bevált már

Link
Bocs, karperec, meg bokaperec, nyakörvben még nincs. :-)))))

Ami fixen mûködik az az Autan. A bolti cuccok olyan kis mennyiségben tartalmazzák a riasztó hatóanyagot, hogy azon kb. csak röhög a kullancs. (a szúnyogra esetleg jó). Az Autan viszont nálam meg az uramnál is hosszú évek óta bevált, én esküszöm rá. Ezt csak patikában árulják.

Én rendszerint, szezonban, napi átlagban 5-10 darab kullancsot hozok haza. A kis ragaszkodók...
Bevált eltávolítási módszerem: egy darab szemöldökcsipesz (nem leamortizált), ezzel megfogom a kis drágákat minél közelebb a bõrömhöz és egy határozott mozdulattal, folyamatos húzással (nem rántással) szedem ki. Soha nem szakítottam be a fejét, nem vagyok még Lyme-os, se encephallitises se. Sõt beoltva sem voltam 600 éve.

Lehet, hogy magamra is kellene tenni egy kullancsnyakörvet...

Ez a poli B is kamu sajnos. Ezek a citromos illatú illóolajos sprék mûködnek de kb 2-3 óra hosszat csak.

Tényleg, már hallottam én is róla. Le is kezelem a cicákat vele. Mikor a gyerekeket osztálykirándulásra vittük, elõtte polibét (ha jól emlékszem) kellett szedniük. Azt nem szerették a kullancsok Mennyivel egyszerûbb lenne egy cseppel elrendezni 3 hónapra.

Macsekra, kutyára van kullancsriasztó csepp (frontline), ami hatékony. Õket meg tudod óvni. Nem értem, emberre miért nincs ilyen???

Szia!

Sok nyarat töltöttem gyerekkoromban az Õrséghez közeli Kustánszegen. Nolival ellentétben, sosem szedtem össze egyetlen kullancsot sem (szerencsére). Igaz azóta sem, pedig nem vagyok-voltam egy otthonülõs.
Remélem nem lesz gondotok abból a lyme-kórból! Van az ismerõseim között akit komolyan lebetegített
Hétvégén átnézem a cicákat, ha lesz kullancs beszámolok a gyufás fejleményekrõl.

Ja így értem.
Gondoltam hogy ezek lehetnek a dologban.

OK, de amikor elkezdtem írni (dolgozom ám közben), akkr még nem volt ott Dávid válasza.

A költõi kérdésedre a válasz az, hoy az emlékezet megszépít mindent, s olyanra emlékszünk, ami jó, a sok kullancsra nem.

"Régen a telek havasak voltak, nyáron végig 28 fok volt és csak minden harmadik nap délután volt egy barátságos zápor, tavasszal tavasz volt, õsszel meg õsz." ?

Noli: a megfejtések ott lapultak már, úgy látom, Dávid verssorai közt.
Fantáziája viszont itt a bükkönynek lehet csak szennyes.

Tényleg több van? Én gyerekkoromban nem tudtam úgy hazajönni a zöldbõl, hogy 7-8 kullancs ne lett volna bennem. Persze nem 50-60 éve, csak 30-35. Manapság évente 1-2 alkalommal szedek max. össze, pedig hasalok a fûben, sokszor megyek vadcsapásban az erdõben (ott nem szabadna, a kullancs is "tudja", hogy vadcsapás), stb. De tény, hogy fertõzött kullancs nem nagyon volt, az enkefalitiszt is csak Monspart Sarolta esete kapcsán kezdték "reklámozni", persze biztos volt korábban is, de nem csináltak belõle "ügyet" (az ugye egy titoktartós rendszer volt, ne feledjük).
Az állatorvosok régóta ismerik a kullancsok terjesztette állatbetegségeket, de ez fõleg vadállatokat, esetleg a vadonban tartott (makkoltatott) disznókat érintett és sose volt tömeges.

Egyébként az enkefalitiszt elõször 1954-ben mutatták ki nálunk (ez kelet felõl jött), a Lyme-kórt pedig 1984-ben.
Két dolog lehet még: e betegségek hazánkig jutása keltette fel a figyelmet a kullancsok iránt, így jobban figyelve rájuk, többször észre is vesszük õket.
Vagy amíg 150 éve egy magas lázzal járó betegség kapcsán, ami nem volt járványos (ember-ember közt), nem keresték a kórokozót, hanem elfogadták valami csapásnak, addig ma egyre több bajról tudjuk, hogy mi és hogyan okozza.
A száraz telek segítik egyébként a kullancs túlélését, ergo száraz tél után sok a kullancs tavasszal.

Harmadrészt, ezt se feledjük:
Régen a telek havasak voltak, nyáron végig 28 fok volt és csak minden harmadik nap délután volt egy barátságos zápor, tavasszal tavasz volt, õsszel meg õsz. :-)))

Tavaly anyukámnál is diagnosztizáltak lyme-kórt, szerencsére nem voltak nála csúnya tünetek. De õvele is kb. 10 doboz antibiotikumot szedettek be, ha nem többet.

És állítólag régebben, 40-50-60 évvel ezelõtt ennyi kullancs biztosan nem volt.
Mitõl szaporodhattak el ennyire vajon?
Az állattartás hiánya, a sok bozót és dzsungel?

Köszönöm az infót, ezt így nem gondoltam volna, hülye cselédlányok. :-(

Kenya sztem ez nem "belekotty" volt, hiszen mindenki szabadon elmondhatja a tárgykörrel kapcsolatos szak/rész/ismereteit, aki épp itt van a fórumon
Amit írtál megegyezik azzal amit én is tudok, de egy vegyész se mondhatta volna el tömörebben azt amit írtál, én pedig rossz szokásomhoz híven sok sorban
Egy-két pakli gyufaszálat (egy pakliban akkoriban 120 szál volt) leforráztak vízzel/tejjel (esetleg tömény szeszbe áztatva) állni hagyták egy napig. (Nagyon halálraszánt lehetett aki megvárta) Legalkalmasabb a tej, mert a foszfor zsírban oldódik és könnyebben felszívódik. Régebben gyakran gyilkoltak is vele teába, kávéba, levesbe, tésztába keverve, bár kellemetlen szaga volt. Emiatt egy idõben be is tiltották a sárga-foszforos gyufát amíg le nem cserélték a kevésbé mérgezõ (többnyire csak hánytató) vörös foszforra. Mint minden méreg, a foszfor kis mennyiségben gyógyszer, sõt szükséges hiszen a foszfátok természetes "kellékei" az élõ szervezetnek csont és fogképzésben, az adenozin-trifoszfát (ATP) "energiaszolgáltatóként" közremûködik az anyagcsere-folyamatokban, segíti a Na/K forgalmat a sejtmembránokon, de pld. ha az agyban lecsökken az ATP szintje, visszafordíthatatlan károsodást okoz. Hozzáteszem hogy növényekben és baktériumokban is szükséges az ATP szintézis. Úgy ismerték hogy a biológiai folyamatokhoz szükséges energiát biztosítja, de pár éve felfedezték hogy hatása igen széleskörû, az ingerületátviteltõl az immunrendszeren át a szaporodásig szinte minden szervi mûködést befolyásol. Egyszóval kis mennyiségben alapvetõ "éltetõelem". Foszfort tartalmaznak a húsok, hal, tejtermékek, tojás, teljes õrlésû gabona, mogyorók, különösen kukorica, hajdina, hal. Minden élõ szervezet számára "létszükséglet", ásványi sók között felvéve.
Mérgezési szintet elérve, nagy adagban az összes létfontosságú szervet megtámadja (szív, vesék, máj) és szétesnek a vörös-vérsejtek, melyet pokoli kínok kísérnek, nem "szép" halál.
Az akkori magas foszfortartalmú gyufa könnyen hozzáférhetõ és olcsó méregforrás volt, mint említettem többször is betiltották bár idõközben rájöttek hogy a kálium-permanganát (hipermangán) a foszformérgezésnek hatásos ellenszere (két órán belül adva) de a gyufa célszerûsége miatt tovább kísérleteztek és megjelent a "svéd/safety" gyufa mely kevésbé mérgezõ antimonvegyületekbõl áll.
Noli a kénsavról nekem inkább az akkoriban szinte minden házban otthon fõzött szappan készítéséhez használt lúg megivása, a "lúgivás" jut eszembe mely szintén gyakori volt a cselédlányok között.
Vegyészi képzésnél tudomásom szerint elsõdleges súlyt helyeznek a különféle mérgekre/mérgezésekre és kezelésükre ezért merek "okoskodni" Láttam "szimpla" kénhidrogéntõl (H2S) ájultan elvágódni osztálytársamat, jelen voltam hidrogénbromid (HBr) kiszabadulásnál mely az elszívófülke meggondolatlan felnyitása miatt tömeges rosszullétet okozott környékén. A vegyészekre igen nagy felelõsség hárul emiatt, mert az alapvetõ ismeretek között elsõdlegesen meg kell tanulniuk a vegyszerek/vegyületek élettani és környezeti hatásait. Sajnos ezt késõbb sokan elfelejtik vagy meg se tanulják még az erõs mérgek esetében sem. Az ismerethiány/felejtés mintapéldaként említették egy kutatóintézetben dolgozó vegyész öngyilkosságát. A hölgy KCN oldatot kevert és halála után híg HCl oldatot is találtak odakészítve, mert úgy gondolhatta hogy megissza a KCN oldatot majd a "ráivott" HCl reakciójában HCN (hidrogéncianid) keletkezik, de megivására már nem jutott ideje. Hogy a gyomorban is van sósav, vélhetõen elfelejthette. Sajnos a vegyészi tévedések más területen is gyakoriak. Ausztriában egy higroszkópos (nedvszívó) ezért összetömörült mûtrágyakupacot próbáltak szétszedni. Mivel igen brizáns vegyület volt, a jelenlévõ vegyészmérnök engedélyezte hogy apránként, kis gyutacsokkal próbálják feldarabolni. A darabolás sikerült, de 2 tonnás kupac "egyszerre darabolódott" szét mert az ellenõrizetlenül hagyott munkások nem bajlódtak egyenként hanem egyszerre több gyutacsot helyeztek el a kupacba fúrt lyukakban, emiatt az üzem helyén csak egy kráter maradt és több km-es körzetben keletkeztek épületkárok. Idehaza egy rosszul megválasztott, olcsóbb anyagú de a folyamatot rossz irányba katalizáló leeresztõcsap miatt egy vegyiüzem teljes blokkja omlott össze. Hasonló meggondolatlanság miatt keletkeztek súlyos károk egy másik hazai üzemünkben, amikor az ügyeletes technikus rossz helyen/rossz idõben fõzte lábaskájában vacsoráját.
A foszforos gyufa példáján látszik, hangsúlyozottan hatalmas felelõsség nyugszik a vegyészek vállán "mit adnak az emberiség kezébe" mert hasznos közcélra "kiadott" vegyületeik rossz szándékú emberek kezében pusztító fegyverré válhatnak, "enyhébb" esetben "csak" a környezetet/emberéletet károsítják Bocs a hosszért

A sárga foszfort szedték le a gyufa végérõl és az keverték bele folyadékba, mert brutális méreg.
Többek között ezért cserélték le elõször vörösfoszforra, (no meg a zsebben gyulladás miatt) aztán meg antimonvegyületre. (Bocs a belekottyért!)

Ez a gyufát ivott dolog nem akkorról van még, amikor (Irinyi elõtt) kénsavba kellett mártani a gyufát, s a kénsav ivása volt a gyufaivás?? Vagy maga a gyártáshoz szükséges foszfor volt, de azt meg átlagember hogy issza? Szóval nem tudom, csak tippelem.

Egyébként "már a római orvosok" sem kóstolással ellenõrizték a cukorürítést, hanem hangyák viselkedését figyelték mivel tudták hogy összegyûlnek bármilyen cukros folyadékra (tapasztalatom szerint makrózáshoz is jó "hangyacsali" a cukros vízcsepp/cseppnyi méz)

OFF juteszembe az "orvostanhallgatós" vicc A prof elmagyarázza hogy egy orvosnak semmitõl sem szabad undorodnia, a régi orvosok megkóstolták a cukorbeteg vizeletét is. Demonstrálására egy vizelettel teli edénybe dugja az ujját, majd lenyalja. Az orvostanhallgatók szintén megteszik. Mikor végeztek, az öklendezõk láttán a prof kijelenti: ahogy mondtam, egy orvos semmitõl sem undorodik, de ugyanakkor jó megfigyelõ is. Maguk utánoztak engem, de nem figyeltek eléggé - én a középsõ ujjamat dugtam az edénybe és a gyûrûsujjam nyaltam le

Hari a mai biztonsági gyufa feje antimon-szulfid és kálium-klorát elegyébõl áll, a skatulya oldalára került az õrölt üvegszemekkel kevert foszfor. Tehát már nem annyira mérgezõ mint a "klasszikus" foszforos gyufafej.
De igazad van, az antimonvegyületek nagy része is mérgezõ (tünetei hasonlóak az arzénmérgezéséhez, fejfájást, szédülést és depressziót okoz).
Hozzáteszem, egy tanulmány kimutatta, hogy savas gyümölcsitalok antimon-oxidot oldanak ki a PET flakonokból, állítólag a koncentráció nem lépi túl a megengedett határt (ivóvízben 2-20 µg/l; országonként változik)
Ui: egyébként azt vélem kipróbálásra elég az ujjad is benyálazni majd azon megforgatni a gyufafejet

Köszönöm Noli, Akela
Anyuék cicái hordják rendszeresen haza a kullancsokat. Kert végében van egy kis erdõ. Onnan szerzik be, elég rendszeresen. Eddig mi is csipesszel szedtük ki belõlük. Köremailban kaptam ezt az "ötletet" Azért hétvégén kipróbáljuk, legfeljebb megdoromboltatjuk a cicákat kenegetés közben
Beköltözött hozzám is egy rozsdafarkú pár Egy elhagyott fecskefészekbe a teraszra. Nagy ricsajban vannak a fiókák Sokkal félõsebbek mint a fecskék voltak. Fecskéink mikor hazajöttek körbe röpködtek, mintha üdvözölnének Õk egész közel engedtek magukhoz, sokszor karnyújtásnyira nézegettük egymást

És vigyázni is kell a nyalogatásával is, mivel mérgezõ.

Sziasztok!
Ezt kaptam:
"Kullancseltávolítás
Régi Õrségi (az Õrségben élünk, rengeteg kullanccsal,de itt senki nem fél...már hozzánk tartoznak!) kullancs eltávolítási technikát szeretnék Önökkel megosztani!
A belénk fúródott kullancsot minden erõszak nélkül egy szál gyufával könnyedén eltávolíthatjuk!
Nyálazzuk meg a gyufa fejét, majd közvetlenül a kullancs teste mellett lassan körözzünk, mintha kenegetnénk.
A kullancs pár másodperc múlva átmászik a gyufára-mert nagyon szereti a foszforos illatot, képes elhagyni miatta a testünket! Lehet, ez nem tudományos eltávolítás,de a lehetõ leg"emberségesebb", és biztosan mindig sikeres, sõt a kullancs feje még véletlenül sem marad bennünk!"

Szerintetek igaz lehet?