Bioszféra
Köszi, a válszt, ki fogom próbálni! Azt hittem, valami spéci makroobi..!
A minap nálam járt hivatásos bogarász kedves ismerõssel megállapítottuk, hogy a rovarok az átlagembernél sokkal jobb fejek. Szóval egy cseppet se bánom, ha bogaras vagyok, inkább, mint emberes. :-))))
Egyébként, ha már szóba került a dolog, érdemes megemlíteni egy általa látott különbséget hazánk és a mukahelyét adó Nagy-Britannia közt. Az ember azt hinné, hogy a nyugati országokban sokkal hangsúlyosabb a környezetvédelem és az emberek többet is tesznek érte, mint itthon. A különbség abban rejlik, hogy ott SOKKAL jobb a téma PR-ja, mint itthon!!! A saját terepi tapasztalatai szerint mi még mindig sokkal jobban állunk a természetes élõhelyek és élõvilág megõrzésében, mint a britek! Ebben elsõsorban az a titok, hogy nálunk sokkal hosszabb ideig állt fenn elmaradottabb mezõgazdaság és ipar, mint odakinn, így volt esélye a Temészetnek fennmaradni. Emellett a szigeteken sokszorosan több behurcolt állat és növény él, mint itt Közép-Európában, ehhez valószínû jól hozzájárultak a szigetek nagy világutazói, egzotikumokkal kérkedõ urai, ennek köszönhetõen él Londonban csapatban (kitelelnek!!!) Sándor-papagáj, ennek köszönhetõen tûnt el szinte mindenhonnan már a vörös mókus az amerikai szürkemókus térhódításával, stb. (A vörös mókusok talán csak Skócia hegyei, hegyi erdõségei közt maradnak majd fenn, mivel a nagy és kiterjedt erdõket nem szeretik a szürkemókusok, így ahol még megvannak a vörös populációi, azt úgy védik, mintha titkos atomfegyvereket rejtegetnének ott.)
Szóval sokat lehet még itthon tenni úgy, hogy legyen eredménye is. Ehhez egy dolgot kell átvenni nyugatról: a PR-t. Õszerinte ennek legjobb útja az lenne, ha a nagyközönség SOKKAL többet találkozna a médiában is az élõvilággal, akár természetfilmek (HAZAI!!!) akár más népszerûsítõ média segítségével. Egyszerûen érzelmileg kell közel hozni az állatokat, növényeket az emberekhez, s ha megismerik, hogy milyen csodásak, meglátják az összefüggéseket, jobban fognak vigyázni is rá. Ez a gondolatvilág szerencsére nem idegen teljesen a hazai területen sem, így pl. ifj. Vasuta Gábor fotói és kiscikkei rendszeresen a Blikkben (!!!) ill. más napilapban is. A képei meg olyanok, hogy nem lehet elsiklani felettük! Link
Egyébként, ha már szóba került a dolog, érdemes megemlíteni egy általa látott különbséget hazánk és a mukahelyét adó Nagy-Britannia közt. Az ember azt hinné, hogy a nyugati országokban sokkal hangsúlyosabb a környezetvédelem és az emberek többet is tesznek érte, mint itthon. A különbség abban rejlik, hogy ott SOKKAL jobb a téma PR-ja, mint itthon!!! A saját terepi tapasztalatai szerint mi még mindig sokkal jobban állunk a természetes élõhelyek és élõvilág megõrzésében, mint a britek! Ebben elsõsorban az a titok, hogy nálunk sokkal hosszabb ideig állt fenn elmaradottabb mezõgazdaság és ipar, mint odakinn, így volt esélye a Temészetnek fennmaradni. Emellett a szigeteken sokszorosan több behurcolt állat és növény él, mint itt Közép-Európában, ehhez valószínû jól hozzájárultak a szigetek nagy világutazói, egzotikumokkal kérkedõ urai, ennek köszönhetõen él Londonban csapatban (kitelelnek!!!) Sándor-papagáj, ennek köszönhetõen tûnt el szinte mindenhonnan már a vörös mókus az amerikai szürkemókus térhódításával, stb. (A vörös mókusok talán csak Skócia hegyei, hegyi erdõségei közt maradnak majd fenn, mivel a nagy és kiterjedt erdõket nem szeretik a szürkemókusok, így ahol még megvannak a vörös populációi, azt úgy védik, mintha titkos atomfegyvereket rejtegetnének ott.)
Szóval sokat lehet még itthon tenni úgy, hogy legyen eredménye is. Ehhez egy dolgot kell átvenni nyugatról: a PR-t. Õszerinte ennek legjobb útja az lenne, ha a nagyközönség SOKKAL többet találkozna a médiában is az élõvilággal, akár természetfilmek (HAZAI!!!) akár más népszerûsítõ média segítségével. Egyszerûen érzelmileg kell közel hozni az állatokat, növényeket az emberekhez, s ha megismerik, hogy milyen csodásak, meglátják az összefüggéseket, jobban fognak vigyázni is rá. Ez a gondolatvilág szerencsére nem idegen teljesen a hazai területen sem, így pl. ifj. Vasuta Gábor fotói és kiscikkei rendszeresen a Blikkben (!!!) ill. más napilapban is. A képei meg olyanok, hogy nem lehet elsiklani felettük! Link
Köszönöm!
Készítheted a repülõsót: kitobi + 4000 ft-os makró elõtét... A dolog "titka": F29-F32 + vaku. Erre véletlenül jöttem rá egyszer, amikor éjjel pókot fényképeztem. Azóta a makrókat, ha nem nagyon direkt a napfény, mindig így csinálom. Nem árt meg a mélységélességnek :-) Ami kicsit zavar, hogy vakuval csak 1/160-ig engedi a záridõt, néha ebbe belemozdulnak az állatkák. Ilyenkor kell ismételni a felvételt. :-) Egyébként élõben is szépek voltak, ott sikongattam a gyönyörûségtõl a bokrok elõtt, még jó, hogy senki nem járt kinn rajtam kívül...
Készítheted a repülõsót: kitobi + 4000 ft-os makró elõtét... A dolog "titka": F29-F32 + vaku. Erre véletlenül jöttem rá egyszer, amikor éjjel pókot fényképeztem. Azóta a makrókat, ha nem nagyon direkt a napfény, mindig így csinálom. Nem árt meg a mélységélességnek :-) Ami kicsit zavar, hogy vakuval csak 1/160-ig engedi a záridõt, néha ebbe belemozdulnak az állatkák. Ilyenkor kell ismételni a felvételt. :-) Egyébként élõben is szépek voltak, ott sikongattam a gyönyörûségtõl a bokrok elõtt, még jó, hogy senki nem járt kinn rajtam kívül...