Meteorológiai társalgó

Szívesen, s mindez csak az alap, talán a legfontosabbak.

Aztán rengeteg dolog van még, ami számít, pl: a különbözö halmazállapotú csapadékról eltérö mértékben verödik vissza ugyanaz a radarjel, így amikor a dBz-t (ezt méri a radar) mm/h-s csapadékintenzitássá átszámolják, ezt figyelembe illene venni, de ez sem triviális. Aztán vannak még egyéb tényezök, pl. egy nagyon erös intenzitásu csapadékgócról szinte az összes radarjel visszaverödik, alig valami "jut tovább", igy a mögötte lévö csapadékot ez könnyen leárnyékolja, illetve a hegyek, talajcélok is árnyékolnak, emiatt nem lehet akármilyen kis szögben kibocsájtani a radarjelet, ami a talajközeli csapadék detektáláshoz mindenképp szükséges lenne.
Az sem mindegy aztán, hogy hogyan ábrázoljuk a méréseket: skála honnan kezdödjön? Ha túl alacsonyról, akkor mindenféle zaj is benne van, ha túl magasról, akkor a gyenge csapadékjelek kiesnek, illetve le lehet aztán rontani a skálát még ezen felül, az informáciotartalom csökkentéséhez, de ez már más kérdésekhez vezet...

Nagyon szépen köszönöm a minden kérdésemet kielégítõ választ. Ennyivel már több tudással rendelkezem. Köszönöm a fáradtságot, hogy ezt ilyen érthetõen átláthatóan részletesen megfogalmaztad.

Akaró Émbör: " Most hogy az egész országban behavazott" : Vigyázz az ilyen kijelentésekkel, mert idáig hallottam ahogy bicskák ezreit nyitottad most ki az ország bizonyos régióiban.

"Nem láthatóság" a radaron: télen a csapadék átlagosan alacsonyabb szinteken képzödik, mint a nyári félévben, s elöfordulnak extrém alacsony csapadékképzödési szintek is. Ezeket a radarsugár csak akkor látja, ha a radar kellöen közel van hozzá, különben a radarsugár a radartól közepes/nagy távolságokban a csapadékkepzödési szint fölött halad el még kis szögek esetén IS, s ily módon a csapadék jelentös vagy teljes része láthatatlan marad sajnos. Az ilyen hibák ellen egy jóval sürübb radarhálózat lehetne megoldás, ami által az alacsonyabban található csapadékjelek sem "bújhatnának el" oly könnyen.
Hózáporoknál a felhö-, s ezzel együtt a csapadékkepzödesi szint magasabbra felnyúlik. Nyáron pedig egyébként sem jellemzö alacsonyan képzödö csapadék.

"Látható a radarjel, de mégsem hullik semmi": végtelenségig lehet ismételgetni, hogy a radar a levegöben, különbözö szinteken észlelt csapadékot mutatja, nem pedig a talajt elérö csapadékot. Többnyire a kettö között erös korreláció van, azaz a levegöben láthato csapadék általában a talajt is eléri, de: nem biztos, hogy pont ott, ahol a radaron látható (áramlással együtt áthelyezödik, mire eléri a talajt), illetve nem biztos, hogy egyáltalán eléri a talajt párolgás illetve feláramlás miatt. Az utóbbi esetben erösebb a feláramlás mértéke, mint a csapadékelemre ható nehézségi erö, így ekkor (még) nem hull ki a csapadék. Esetleg már kihull, de csak késöbberi el a talajt, esetleg ki sem hull, hanem elpárolog szárazabb légréteggel érintkezve, szóval számos dolog történhet vele ahelyett, hogy a vágyakozó metnetes fejére hullana..

Persze, nekem is van tapasztalatom, mindössze arr próbáltam célozni, illetve infót szerezni, hogy erre nem lehet valami megoldást találni? mert pl zivataroknál imádom nézni, viszont télen használhatatlan szinte, hangsújozom szinte. A hózáporokat elég jól el tudja sárgítani, némely esetben még a narancs szín is felbukkan, de egy intenzív havazásnál, haloványzöld, már reálisnak tûnik a radar kapacitását figyelembe véve. Jó lenne megoldást találni erre persze ha van olyan. Ez nem kritika, inkább kérdés.

Nem panaszkodás, vagy kritizálás miatt írom, de havas helyzeteknél egy 0-tól 10 ig terjedõ skálán ez a magyar radar továbbra is 1-2 között teljesít. Míg több színfedetlen helyrõl közepes havazásokról mennek a jelentések, felettem több mint egy órán keresztül kék volt a jel, és kósza szállingán kívûl semmi érdemleges nem történt....persze relatív páratartalom meg a többi, de nagy eltérések nincsenek. Ez van Sprite.