Időjárási visszatekintő

Köszönöm az összefoglalót, tanulságos volt.

Éghajlatunk kontinentalitása az évi közepes hõingás mutatója alapján a 19. század közepéig jóval erõsebb volt mint napjainkban, majd ezt követõen a 20. század elejéig csökkent. Az 1920-as évektõl kb. 1950-ig egy újabb forró nyarakkal, hideg telekkel teletûzdelt idõszak következett, majd 1961-90 között egy rendkívül kiegyenlített, "szélsõségektõl mentes" klímakorszak köszöntött hazánkra. Napjainkban ismét gyakoribbak a nyári hõhullámok, de egyúttal az erõs téli lehûlések és havazásos helyzetek is jellemzõbbé váltak.

1755, a mérések valódi kezdete óta egyértelmûnek tûnik, hogy a nyár átlaghõmésékletében nem állt be számottevõ változás, hûvösebb és forró nyarak által meghatározott klímakorszakok váltogatták egymást. A téli átlaghõmérsékletek azonban 1-1.5 fokkal emelkedtek 250 év alatt. A tél enyhülése a 20. század elején volt a legintenzívebb, a legutóbbi 40 év téli hõmérsékleteiben már nem fedezhetõ fel változás. A 18-19. századhoz képest magasabb téli átlaghõmérséklet elsõsorban abban mutatkozik meg, hogy a rendkívül hideg idõszakok hossza csökkent, a fagyot gyakrabban szakítják meg óceáni vagy mediterrán eredetû légtömegek.

Ha nem lett volna 1961-90 közötti kiegyensúlyozott, erõs óceáni irányítással jellemezhetõ periódus, akkor a fõáramlatú médiának sokkal nehezebb dolga lenne az "a globális felmelegedés miatt egyre szélsõségesebbé váló idõjárás" koncepciójának elfogadtatása terén.

Azt hiszem készen vagyon egy apró szösszenet!:-)

Bár picit késõn, de törve nem kész vagyon egyelõre Budapestre, amit lejjebb taglaltunk Derick kollégával, hogy hazánk területén mennyire gyakran jelentkezik augusztus 20. után tartós hõhullám, illetve, hogy a nyári maximum mennyire gyakran, avagy ritkán fordulnak elõ ugyanebben az idõszakban. Majd ha lesz agyam és számok helyet látok mást is megcsinálom még Szeged adatsorát is:-)
Hosszú lesz így kérek mindenkit, hogy inkább ugorja át mintsem a kardjába dõljön!:-)

Sok-sok évet néztem át, itt felvázolom az elmúlt 110 évben elõfordult eseteket, nagyon száraz adathalmazt próbálom a 850hPa-os szinti térképek beszúrásával kissé színesebbé tenni.
Azt vettem alapul, hogy legalább 4 hõségnap forduljon elõ a nyár végén egy sorozatban, hármat akartam, de soha nem végeznénk annyi volt:-) Valamit az adott évben kialakult maximumokat is megemlítem, ha nem 20 után volt, akkor is.
Nos:
1911: 5 hõségnap 08.20. és 08.24. között, a maximuma 23-án állt be ekkor 32,8 fokot mértek, a nyári maximum július 25-én volt 34,1 fokkal.
Link
1917: 4 hõségnap, nagyon késõn 09.18 és 09.21. között, ekkor még forró nap is kialakult, nem sokkal elmaradva a nyár abszolút csúcshõmérséklettõl, szeptember 20-án 35,2 fok volt a fõvárosban, de augusztus 2-án 36,4 fokot is mértek. Egyébként igen sok hõségnappal tûzdelt nagyon meleg nyár volt és látható, hogy még szeptember is kitett magáért.
Link
1928: 6 hõségnap 08.21 és 08.30. között, 30-án 35,6 fokot 28-án 35,1 fokot mértek. A nyár maximum 38,4 fok volt július 17-én. Ez a nyár is szélsõségesen meleg volt gyakori 30 fok feletti hõmérsékletekkel, és nem ritkán 35 fok felettiekkel.
Link
1929: A koninentláis zord február után egy meleg nyár következett. Augusztusban hosszú hõségidõszakokkal, és csak nem akart a forróság véget érni, olyannyira, hogy 08.28 és 09.06 közötti idõszakban 10 hõségnappal izzasztotta a lakosságot. Szeptember 2-án 34,3 fokot mértek, a nyári csúcshõmérséklet július 24-án állt be 36,8 fokkal.
Link
1930: Ezen éven sem fáztak, már korán indult a hõhullám, június végén és július elején 13 hõségnap volt a sorozatban, ami gyakran megismétlõdött a nyár folyamán, és augusztus 20. után is adódott 5 hõségnap. 33,4 fok volt 22-én, a nyári maximum 34,5 fok 07.04-én.
Link
1932: Hosszú nyár soha nem ért véget, igazából még október 1-jén is 30,8 fokot mértek a fõvárosban, szeptemberben 10 hõségnap volt. Érdekessége, hogy már májusban is volt hõségnap ebben az évben és októberben is, így egyedülállóan 6 hónapban fordult az ilyen elõ.! Egyébként augusztus 20 körüli csúcshõmérséklet 33,0 fok volt, de szeptemberben is elõfordult 32,6 fok. A nyári csúcshõmérséklet 35,8 fok 07.08-én, Egyébként 48 hõségnap volt Budapesten.
Link
Link
1942: Egy átlagosan mondható, de mégis meleg nyár végén valami történt:-) Egy 16 napos hõségidõszak alakult ki 08.22 és 09.06 között. És ebben az évben bizony augusztus 31.én alakult ki a nyári abszolút maximum 34,4 fokkal, de szeptember 1-jén is 34,1 fokot mértek. Még két érdekesség, hogy május eleje kifejezetten hideg volt mind Zsófia idõszakában tavaly, valamit január 24. köthetõ az ország leghidegebb napja, ekkor még a fõvárosban is -20,6 fokos napi középhõmérséklet volt, valamit sokfelé -30 fok alá csökkent a hõmérséklet. Pl: Baja -34,1 fok.
Link
Link
1943: 9 hõségnap alakult ki 08.17 és 08 25. között. Ez a nyár igazi forró idõszak a július 20. után indult és egészen szeptember végéig kitartott, kisebb megszakításokkal. Itt a nyári csúcshõmérséklet augusztus 20. után alakult ki nem is akárhogy. 20-án: 36,5, 21-én 39,0, 22-én 38,4, 23-án 36,6 fokot mértek. A fõváros területén augusztus 20. után a valaha mért legmagasabb érték az a bizonyos 39,0 fok.
Link
1944: 6 hõségnap 08.20. és 08.25 között fordult elõ 22-én 32,8 fokot, de 31-én egy rövidebb hõségidõszak alkalmával 32,6 fokot mértek. Nem volt egy kiemelkedõen meleg nyár, igazán kellemes idõvel telt el, a legmagasabb érték is 33,4 fok volt 08.13-án.
Link
1947: Egy nagyon érdekes igen hosszú hõségidõszakokkal tûzdelt nyár volt. Azt hiszem, nem sokan kívánnának ilyet manapság. Már május 3-án és 30 fok fölé emelkedett a hõmérséklet és a május végétõl gyakorlatilag visszatérõ vendég volt a 30 fok feletti érték, gyakran 6-10 napos hõségidõszakokkal. Június vége és július eleje között két nap kivételével 15 napon keresztül 30 fok feletti értékek voltak. Azonban egy késõre nyúlt hõségperiódusról szólók, most amely 09.12 és 09.21 között 10 napot számlált sorozatban. 15-én 34,9 fokot detektáltak. A nyár csúcshõmérséklete 37,3 fok volt 08-03-án.
Link
1950: No, igen az ászok ásza ez a nyár:-) Már április közepén indult olyannyira, hogy április 21-én Orosházán 31,0 fokot mértek, a fõvárosban is 29,1 fok volt. Májusban és júniusban is több napos hõsidõszak alakult ki, de a fekete leves június végén, július elején érkezett ekkor többfelé 40 fok fölé emelkedett a hõmérséklet. Pl Pécs 41,3 fok 5-én vagy Csongrád 41,6 fok 6-án. Augusztus is tartogatott néhány szép napot, a nyár úgy gondolta, hogy eddig mindenki fázott, és 20. után egy ajándék 8 hõségnapot adott az országnak 08.22 és 08.29 között:-) 26-án 36,5, 27-én 35,8, 28-án 36,1 fokot mértek. A nyári csúcshõmérséklete még július 1-jén volt 38,3 fokkal, egyébként ezekben a napokban 7 forró nap alakult ki egymás után. Szeptemberben is folytatódott a meleg nyári idõszak több alkalommal 30 fok felett, 15-én 31,3 fokot mértek. Még egy érdekesség szoltalanul enyhe tél következett ez után, december 31-ig a legalacsonyabb hõmérséklet mindössze -1,7 fok volt és összesen 8 napon süllyedt fagypont alá a hõmérséklet.
Link
Az 1952-es év után egy kiegyenlített idõszak következett, egy csapásra megszûntek a tomboló forró nyarak és egy szélsõségtõl mentes idõszak alakult ki. A telek a 60-as években hidegek és havasak voltak, de a 70-es évek telei gyakorlatilag elmaradtak. Tény, mint a nyári idõszakban és a téli félévben is voltak néhány napos hõségidõszakok és fagyhullámok, de csak elvétve találtam több napos kemény meleg idõszakot. A nyári melegek igazából a 90-es évektõl tértek vissza.
Nézzük tovább!
1960: 5 hõségnap 08.24 és 08.28 között. A csúcshõmérséklet 34,0 fok volt 27-én, július 20-án 34,5 csúcsérték volt a nyár maximum hõmérséklete.
Link
1967: 4 hõségnap 09.04 és 09.07 között, 30,5 fok 6-án alakult ki. A nyár legmagasabb mért értéke 08.05-én 34,0 fok volt.
Link
1973: 6 hõségnap 09.04 és 09.09 között 32,5 fok 09.07-én alakult ki. A nyári csúcshõmérséklet 32,9 fok volt pont augusztus 20-án.
Link
1983: 4 hõségnap 08.26 és 08.29 között, mindössze 30,8 fokos csúcshõmérséklettel. A nyár legmelegebb napja július 28-án fordult elõ 36,6 fokkal.
Link
1990: Ismét egy melegebb idõszak kezdõdött. 6 hõségnap alakult ki 08.26 és 08.31 között 31-én 32,0 fokot mértek. A nyári csúcshõmérséklet 34,6 fok volt 07.30-án.
Link
1992: Itt kiáltotta ki "A soha ne lesz többet hó Magyarországon 2000. után" címû nagybecsû jelszót egyik "neves meteorológusunk". Mindössze annyi történt, hogy ismét forrósodott a nyár hazánk területén. Igaz egybõl egy komoly fajtából. Gyakorlatilag minden idõszak egyik legmelegebb augusztusa alakult ki, Budapesten 29 hõségnappal. A nyár amúgy is meleg volt, de az augusztus mindent vitt. A legmelegebb napok is 20. után fordult elõ, a fõvárosban, sorozatban 5 forró nappal. 26-án 35,8, 27-én 35,2, 28-án 36,5, 29-én 36,5, 30-án 35,7 fokot mértek. Így ebben az évben is elmondható, hogy a maximumok a nyár végén fordultak elõ.
Link
2000: Mindenki emlékszik még, igen meleg száraz hõhullámokkal taglalt nyár volt, ami már áprilisban kezdõdött, és nyár végére ért el a csúcspontját. Augusztus 20-án volt a legmelegebb nap a fõvárosban 36,9 fokkal, Békéscsabán 21-én 41,7 fokot mértek.
Link
2007: No, igen az egyik olyan nyár, ami közel volt és jól emlékszik mindenki a júliusi hõhullámra, ekkor 5 napon voltunk 40 fok felett az országban. Azonban augusztus 20. utáni idõszakban is 4 hõségnap volt a fõváros területén. 08.22 és 08.25 között 23-án 34,0 fokkal. Július 20-án 40,6 fokot mértek Budapesten, ami történelmi csúcsnak mondható.
Link
2008: 5 hõségnap 09.03 és 09.08 között, rekordokkal és 34,8 fokkal Budapesten. A nyár csúcshõmérséklet 36,1 fok volt 08.15-én. Szeptember 6-án Szegeden 36,7, 8-án 37,6 fokot mértek, ezek napi rekordok.
Link
Ennyi volt, no persze még az idei év is de arról már írtunk:-)
Látható, hogy voltak nagyon forró idõszakok, és az is, hogy tényleg volt olyan idõszak amikor ezek teljesen eltûntek szinte!
Bocs tényleg hosszú, de ha valakinek van kedve azt hiszem, hogy érdemes elolvasni, és érdekes is:-)

Sok-sok adatot próbálok átnézni, ez nem megy gyorsan így a mai nap nem lesz meg, de igyekszem:-)
Elöljáróban annyit, hogy ha most a 10-20-30 vagy akár a 40-es években élnénk lenne nyavalygás a nyárra, igazából szelíd nyarakat élünk meg, na jó van durvítás, de akkor is, hmm, lesznek izgalmas csemegék:-)
Nem is olyan egyedülálló augusztus 20 utáni hõhullám, sõt szeptemberben is vannak nagyon komoly hosszú, kemény hõhullámok, ja igen és a maximumokban is találtam 20. után kialakult értéket az egész nyárra vonatkozólag, így abszolút nem rendkívüli, sõt van ennél magasabb érték is:-)

Ok ezen nem veszünk össze:-) No ez jó kérdés átnézem, igazad van 2000-ben 41,7 fok 21-én õ volt az egyik extrém példa. Meglátjuk lesz-é még ilyen.

Szépen összefoglaltad az elmúlt napokat!
Amit én kérdeztem az nem is az, h volt-e ilyen kemény vagy ehhez hasonló hõhullám aug végén, vagy szept elején, hisz a válasz erre egyértelmû:igen! Ehhez elég megnézni a napi rekordokat. A kérdésem az, h volt-e már olyan és mikor, h az éves csúcs ilyen késõn (csak aug. 25-én) állt be? Erre volt az a tippem, h ez elég ritka lehet...

Az anomáliát sztem az OMSZ-ban még nem a legutóbbi 30 évhez viszonyítják, hanem a 71-00-shoz.

Azt hiszem talán az 1980-2010-es csúszóátlaghoz számítjuk már, így lett Budapesten a július alacsonyabb középhõmérsékletû.

Nálam is megérkezett a front éjjel tombolt a szél és reggelre 14,6 fokig hûlt le a levegõ, most is mindössze 25 fok van, így itt erõteljes lehûlés következett be. Néhány csepp zápor volt mutatóban, így augusztus kissé nagyon száraz 4,8 mm eddig:-)

Ez hõhullám megérdemli, hogy picit foglalkozzunk vele. Mivel az elmúlt napokban nagyon nem voltam képben, így mostanra szedtem össze az információkat több-kevesebb sikerrel:-)
Ami nagyon komoly, hogy az ország déli-délkeleti vidékein augusztus 13. óta gyakorlatilag mind egyes nap hõségnap volt. Némi felfrissülés mindig északon-észnyugaton érkezett egy-egy front átvonulása alkalmával.
Azonban az igazi hõhullám, az elmúlt napokban, kedd és péntek között alakult ki. Ekkor gyakorlatilag 3-5 nap volt forró nap az országban ez alól a hegyvidékek és az északkeleti országrész jelent kivételt, ahol 0-2 napot regisztráltak. 850hPa-on 6 nap voltunk 20 fok, vagy efeletti tartományban. A bécsi felszállás 23 fokot a budapesti 22 fokot is mért.
Az igazán meleg idõszak szerdán, csütörtökön és pénetken következett be.
Országos átlagban a pénteki nap volt a legmelegebb annak ellenére, hogy 37,5 fok volt a csúcshõmérséklet Pakson, így rekord nem dõlt meg, de a maximumok átlaga 34 fok körül szóródott. A második szerda volt ekkor Bugacon 39,1 fokot mértek, ez volt az országos csúcsbeállítás elsõ felvonása, azonban csütörtökön mérték a legmagasabb hõmérsékletet ekkor 39,2 fok volt Csávolyon Baja mellett. Csütörtökön volt olyan szempontból érdekes, hogy ezen a napon tartózkodott felettünk a legkevésbé meleg hõmérsékletû légtömeg, és pénteken a viszont legmelegebb. A 40 fok nem lett meg, de a pénteki nap jó eséllyel pályázott erre, de a délkeleti szél az alsó 10 méteres szinten erõs volt ahhoz, hogy ez kitudjon alakulni. A forró pontok nem jól tudtak szerepelni ez matt. Némi inverzió is ellene dolgozott, de a feltételek ezen a napon voltak a legjobban adottak, sajnos némi hiba és az extrém adat máris megbotlik:-) Nem hiába ezen a napon több mint 40 állomás érte el a forró napot, a másik két napon ennél kevesebb volt ez a szám 30-35 nap körül.
Ha jól tudom ezek a rekordok alakultak ki:
24-én: 39,1 fok Bugac, Budapest-Újpest: 36,9 fok
25-én: 39,2 fok Baja-Csávoly, Budapest-Lõrinc: 38,0 fok
Az éjszakai minimum maximuma 23,8 fok lett Pécs-Árpád tetõn, ez beállítás volt.
26-án 24,2 fok Szeged-belterület? Budapest-Újpest 37,0 fok
Ennyit ezekrõl napokról, tudom, hogy mindenki a pokolba kívánt engem, de ezek is izgalmas elemezni való idõszakok voltak:-) Nagy valószínûséggel iylen idén már nem lesz, de szerencsére marad a kellemes nyári idõjárás a következõ napokban is.
Nálam egyébként 37,1 fok volt a csúcshõmérséklet idei éveb a legmagasabb érték és 2007 óta is ez elmondható, akkor azonabn 37,8 mértem.
Nagy gratula az ECMWF-nek nagyon jól szerepelt ebben a hõhullámban, gyakorlatilag pontosan, több nappal elõtte pontosan megfogta ezt, a GFS bukása óriási volt, ez csak az utolsó idõszakban tudta, kisebb sikerrel ezeket a értékeket megfogni, így elég rosszul szerepelt.
Majd átnézem a régmúlt adatokat, hogy augusztus 20. után iylen extrém hõhullám mennyire volt gyakori. Azt tudjuk, hogy 1992 még ezt is felülmúlta, de volt ehhez hasonló több is avagy ez ritka? Valószínû, hogy ritka dolog lesz majd kiderül. Itt majd legalább 3 forrónapot fogom alapul venni.

Egyelõre a 71-00-s klíma átlaghoz képest.

Érdemes lenne megnézni, h mikor és hányszor esett aug.25. környékére az év legmagasabb hivatalos maxija. Én csak a 2000-es 41.7-es békéscsabai maxra emlékszem, az aug. 21-én volt ha minden igaz. Érzésre ez a mostani érték, sztem benne lehet az elsõ 5-ben, sõt netán 3-ban is. 2004 óta egyébként ez az év a 2. legmagasabb topmaxot produkálta, és csak a 2007-es 40+-ok elõzik meg, igaz, h csak 1 tizeddel elõzi meg 2008-at, amikor 39.1 volt. Ami a nyarat illeti úgy néz ki, h meglesz a szignifikáns pozitív anomália, kérdés, h a +1 összejön-e. A csapadék elsõ blikkre 85-90% körül lehet a 30 éves átlaghoz képest...A végleges eredményekkel még várni kell.