Időjárási visszatekintő

Stelvio ötlete annyira megtetszett, hogy bepillantottam az OMSZ alapítását megelõzõ évtizedek napi adataiba is. Az 1841-48 között Gellérthegyen, valamint 1861-70 között a Budai Várnegyed tövében végzett észlelések alapján megkerestem az utolsó 28 fok feletti maximumhõmérsékletet követõ nap idõpontját. Az említett adatok a Kruspér István-féle Légtüneti Észleletek kiadványsorozatban találhatóak meg.

Mivel a Fuess-rendszerû min/max állomáshõmérõk csak a 20. század elején terjedtek el, ezért a Gellérthegy tetején helyi idõ szerint 13 órakor mért értékekhez 2 fokot, a budai adatokhoz pedig 1 fokot adtam hozzá (a hõmérséklet átlagos napi menete és a két mérõhely fekvése alapján ez megközelítõleg azonos a valódi maximumokkal).

Az 1840-es évtizedben egy alkalommal fordult elõ, hogy a nyári idõjárás már augusztus eleje után nem tudott visszatérni. Érdekes módon pont 1848-ban érkezett nagyon késõn az õsz, a pákozdi csatát 24-25 fokos melegben vívták. 1861-70 között rendszeres volt a szeptemberben is kitartó nyárias idõ, egyedül 1870-ben érkezett már augusztusban az "évszakváltás", ekkor viszont kiugróan hamar.

Íme, az õsz érkezésének idõpontja a korábbi módszer szerint (a feltûnõen korai, illetve kései idõpontokat csillaggal jelöltem):

1841. szeptember 6.
1842. szeptember 11.
1843. szeptember 2.
1844. augusztus 26.
1845. augusztus 6. *
1846. augusztus 20.
1847. augusztus 27.
1848. szeptember 29. *
...
1861. szeptember 5.
1862. szeptember 7.
1863. szeptember 27. *
1864. szeptember 20. *
1865. szeptember 12.
1866. szeptember 27. *
1867. szeptember 16.
1868. október 4. *
1869. szeptember 17.
1870. augusztus 8. *

Rendkívülinek tekinthetjük az 1868. év szeptemberét és októberét. A készülõ országos középhõmérsékleti adatsorom szerint 1868 augusztusa 21.4°c-os középértékével nem volt különösebben meleg, azonban szeptemberben egy 4 fokos pozitív anomália követte ezt a hónapot. Legalább 22-25 nyári napot jegyeztek fel 1868 szeptemberében, országos hõség viszont nem fordult elõ. Az igazi meglepetés október elsõ napjaiban érkezett, amikor is egy naptárunk szerint kissé késve érkezõ hõhullám érte el a Kárpát-medencét. Október 2-án és 3-án országszerte +30 fok felett mértek a Habsburg császári meteorológiai intézet által alapított állomások. Budapesten és Debrecenben +31 körül lehetett a tényleges maximum, Szegeden délután 2 órakor 26.1°R-t észleltek - ez 32,6°c-nak felel meg, ráadásul nem is regisztrált szélsõérték. A valódi csúcs elérhette a +34 fokot október elsõ napjaiban...

1862-ben szeptember elsõ hetében országos kánikula tombolt. Szeptember 6-án helyi középidõ szerint 2 órakor +35°c-os forróságot (27.8°R) észleltek Budán, a mai Toldy Ferenc Gimnázium régi épülete mellett. A pontos csúcsértéket min/max hõmérõ hiányában nem ismerjük, azonban a tényleges maximumhõmérséklet könnyedén meghaladhatta aznap a 36 fokot is. Ennek a "150 éves forróságnak" a következõ napon érkezõ 10-15 fokos lehûlés vetett véget.

Az általad említett 2 esztendõ hasonló eredményeket jelez.
1935-ben:
28 fokos max: június 8- szeptember 23.
21 fokos átlag: június 8.- augusztus 29.
19 fokos átlag: június 7.- szeptember 24.

De bizonyos értelemben október 11-ig kitolódott a nyár, csak éppen a 27 fokos maxokat 1-1 napra többször is megtörte 25 fok körüli maximum. Ha a nyári napos 25 fokot tekintenénk határnak, akkor október 9-e lenne a határ, bár igazi frontról csak 11-e után beszélhetnénk.
Gyakran nem markáns frontok hozzák meg a változást, hanem több hullámban érkezõ fokozatos lehûlések.
1932-ben viszont markánsabb volt a változás.
28 fokos max: május 18- október 2.
21 fokos átlag: május 20.- október 1.
19 fokos átlag: május 15.- október 2.

A felvetésed alapján a héten kiszámítom, hogy 3 napos 21 fokos napi átlagot figyelembe véve mikor szokott lezárulni a nyár. Azért éppen 21 fokos napi átlag, mert kerekítve ennyi a nyarak évszázados átlaga.

Mint látod. éppen a nehezen definiálhatóság miatt sokféle megközelíthetõség létezik.
Azért pont Budapest, mert a legtöbb helyzetben a fõváros elhelyezkedése miatt jól kifejezi az országos helyzetet.
A 25 fok valóban elég alacsony, ráadásul gyakran októberben is elõfordul. Ha azonban több napig 28 fok felett van, akkor az valóban a nyár érzetét kelti. A 3 nap pedig azért fontos, mert hidegfront elõtt egy-egy napra gyakran felugrik a feláramlás miatt a hõmérséklet, de 3 nap már nem egy fecske
Persze, objektív definíció hiányában jobbat nem tudok. De ha meggyõzöl

Az utolsó mondatodban elhangzottak világítnak rá a definíció legnagyobb hibájára. Ugyanis a te meghatározásod alapján már júliusban megvolt az évszakváltó front (ami persze butaság), mert jövõ márciusig szinte biztos, hogy nem megy az évi Tmax-ot adó hétvégén mért felé a hõmérséklet.
Tudom, ment errõl már nem kicsi polémia, de most végre én is beleszóltam. Szerencsésebb lenne az átlaghõmérsékletekkel számolni egy bizonyos idõintervallumon. Pl hogy a front utáni bármely egymást követõ 3 napon nem éri el a napi középhõmérséklet az adott hely leghidegebb nyári hónapjának éghajlati középértékét. Pesten pl a 19,0°C-ot. Ez most csak hirtelen jutott eszembe, de lehetne ezen még finomítani. Például, hogy nem csak a nyár leghidegebb, hanem a nyár leghidegebb és a nyári hónapokon kívüli legmelegebb hónap átlaghõmérsékletének számtani közepét vesszük. Majd ezekket rá lehet engedni az elmúlt x évre, és megnézni, hogy mi ad ki jobb eredményt.

Az évszakváltófrontok Magyarországon 1979 óta.
(Mivel egyértelmû megjelölése nincs, én azt tekintem annak, amitõl kezdve már nincs 3 egymást követõ napon 28 fokos meleg.)

Évszakváltó frontok
1981 szeptember 23.
2003 szeptember 22.
1979 szeptember 22.
1985 szeptember 22.
1989 szeptember 21.
1982 szeptember 21.
1986 szeptember 17.
1994 szeptember 15.
1987 szeptember 15.
2002 szeptember 10.
2008 szeptember 7.
1997 szeptember 6.
1984 szeptember 6.
1983 szeptember 3.
2009 szeptember 2.
2005 szeptember 1.
1990 szeptember 1.
1992 augusztus 31.
2010 augusztus 27.
2007 augusztus 27.
2001 augusztus 27.
1995 augusztus 25.
2000 augusztus 24.
1993 augusztus 24.
1996 augusztus 22.
2004 augusztus 21.
1998 augusztus 21.
1988 augusztus 21.
2006 augusztus 20.
1991 augusztus 12.
1999 augusztus 10.
1980 augusztus 9.

Érdekes, hogy 1980-ban zárult legkorábban a nyár és 1981-ben a legkésõbb.
További érdekesség, hogy 1979 és 89 között, 11 év alatt 7-szer szeptember 15-e után zárult, míg azóta 22 év alatt csak 2-szer!