Meteorológiai társalgó

Több okból sem lehet ugyanazon helyen mérni évszázadokig, évtizedekig. Ezek között az okok között talán a legnagyobb szerepet a gazdasági játsza. Intézet elköltözik, ruhagyárat akarnak építeni a helyére, vagy éppen lepusztul az egész és kevésbé költséges egy új helyen létrehozni, mint ott stb. És ha már egy métert is át kell helyezni, akkor nyilván nem ugyanazokat az adatokat fogja mérni az áttelepítés után, bármennyire is törekednek a hasonló környezetre. A dolgot a másik végén megfogva: ha 147 évig ugyanott marad egy állomás, a környezet változása miatt szintén olyan, mintha áttelepítették volna. Tehát mindig abból kell kiindulni, hogy mit akarok mérni. Ha egyetlen egy pont klimatikus változásait, beleértve a környezet megváltozásából adódó módosulást is, akkor jó, ha egy helyen mérek sokáig. Persze így kevesebbet fogok megtudni abból, hogy miként változott volna "magától", mintha áttelepíteném, és "utómunkával", kiszûrve a zavaró hatásokat, megkapnám a mérni kívánt megtisztított adatsort.

Ezek nyilván városi, vagy nagyon városközeli állomásokra értendõk. Ha 200 évig kint van a pusztán egy állomás, az a tökéletes, azt tényleg nem kell telepíteni sehova És ekkor jön egy ember aki akvaparkot akar építeni...

Illetve sokkal fontosabb lett volna az, hogy ahol elkezdtek mérni 100 évvel ezelõtt egy városban vagy város vonzáskörzetében, ott mérjenek 100 év múlva is, ne pakolgassák a mérõhelyet össze-vissza, illetve ha már át kell tenni kényszerûségbõl, akkor ugyanolyan fekvésû, környezetû helyet keressenek neki, mint ahol azt megelõzõen volt.
Ha már Pécs, valamikor a múlt század elején Pécs városát képviselõ állomás mély fekvésû, fagyzugos, lapos, hidegebb helyen volt, ahol többször mértek -20 fok alatti értékeket.
Hogy mennyire volt hideg vagy mennyire volt fagyzug, azt nem tudom.
Azóta mértek bent a városban, a Tettyén, Pogányban, megint a városban, Árpád-tetõn, vagyis mindegyik sokkal magasabb középhõmérsékletû hely, mint ahol az 1900-as évek elején volt.
Vagy Miskolc, ott régen szintén lent mértek a pincében, 1991 körül meg felvitték az Avasra!
Mintha régebben a Balaton vízhõmérsékletét 1 méteres mélységben mérték volna, 10 éve meg a víz tetején úszkálna a hõmérõ, aztán lehetne cikkeket írogatni, hogy a globális felmelegedés miatt a Balaton vize felmelegedett blablablablablabla.
A mérési helyek horizontális elhelyezésénél sokkal fontosabb a vertikális szempontokat figyelembe venni!

Így van. Akinek tényleg feltûnhetne a különbség, azok már régen tudják is, hogy pl az a Kecskemét nem az a Kecskemét. A többi ember meg úgy is tesz rá.

Az emberek 99 %-át nem is érdekli hol mérnek, meg fogalma sincs a meteorológiáról.
Csak annyit tudnak, amit az iskolában tanítanak nekik, ami a tankönyvben van, ami olvasnak leírásokat....azok meg ugyebár tudjuk mennyire félrevezetõek!
Viszont azt látom, hogy az emberek 99 %-ának mindennapjait meghatározza az idõjárás, nézik, hallgatják az idõjárásjelentéseket, meg is jegyzik õket, és úgy terveznek elõre!

Hát, döbbenet, pedig te közelebb is voltál a "tûzfészekhez" - hogy miért mondom ezt? A Villányban elhelyezett BASF növényvédelmi automata 84!!! mm-t mért. Nálunk a Mecsekoldalban eközben 12mm volt, keletebbre Vasason alig, sztem Árpádtetõ sem mérhetett sokat...

Valóban lehetnek nagy eltérések, Budapest esetén rendben is van, hisz több (tucat) km széles is lehet egy nagyváros. De azért ha van egy közigazgatási terület, nem kéne minden település esetén attól akár 10 km-re mérni ( mi a végsõ határ? 50 km?). Ilyen alapon Szentendrén, Gödöllõn vagy Pilisvörösváron is mérhetnénk Bp. csapadékát vagy Csesznekét Zircen ? Az évkönyvek valóban feltüntetnek pontositó adatokat, de az interneten többnyire nem. Az OMSZ oldalon ha Gyõr,Pécs stb. szerepel nincs mellé irva mindenütt, hogy ez Pér vagy Pogány. Persze mi már ezt tudjuk, hogy Gyõr az Pér, de az emberek 99 %-a nem.

Én elégedett vagyok az estével, 14,2 mm csapadék landolt a mérõmben.

Az meg megint nem jó, ha az egyetem aulájában mérnek, mert a városi hõszigetet térségi érvénnyel félrevezetõ és felesleges mérni, a napfénymérésbe bezavarnak az épületek, stb stb.
Ha kevés km-re a várostól mérik, az meg igazából mindegy, mert egy-egy nyári zivatarnál 1-2 km is elég 10-20-30 mm-es eltéréshez.
Ez az 1-2 km meg a város határain belül is megvan.

Az évkönyvekben szerepel a helyszín koordinátákkal és az állomás hivatalos neve is, így gond ebbõl nincs . Pl Pécs-Pogány, Pécs-Árpádtetõ, Pápa-Nyárád, Budapest-Lõrinc, Budapest-Lágymányos, Kecskemét-Kpuszta stb. Szerintem ezeket mind olvasó be tudj azonosítani.

Az évkönyvekbe meg vagy 55 mm kerül Pécs városához. Így van, ha a városok met. állomásait sok km-rel a várostól távol helyezik el (Pápát is Nyárádra, majdnem 10 km-re tette az OMSZ, de szakmailag biztosan indokolt).

Nálam az esti zivatar 1,2 mm adott, inkább nem kommentálnám

Igen látszott is, hogy arra nem akkora eresztés, én Pécs legdélibb részén lakom, itt szakadt rendesen és most is esik mintha dézsából öntenék, 20 mm felett járunk, csak megjött ez a rendszer.

Sztem Szalánta elúszott, Pogány 40 közelében jár miközben itt a városban csak harmatgyenge zivatar van, igaz már egy órája. Revidiálni kell délutáni álláspontom, mégis lett valami .

Fuu akkor ott is tele vannak a pincék..Itt is tele vannak a 4mm csapadékomtól.. [esõ] [esõ]

Az utóbbi napokban az Arome, wrf, UM és egyebek alapján komoly záporokat vártam a térségemre, de sikerült abszolválni a hetet eddig 4 mm csapadékkal. Ma pedig egy zúzós 0,1 mm esett.

------------------------

Az Adriáról jött, de Naményig nem bírta ki. Vagyis a dögje még becsúszott, oszt ledobott kb 19 cseppet.

Ahhoz képest hogy mára nagy zivatarozás nézett ki errefelé is, csupán egy gyengécske záporra futotta ami 1,3mm-t adott. Nem vagyok meglepve a történteken.