Meteorológiai társalgó

Sajnos a Bakony északi hegyláb felszínen eredõ forrásainál katasztrófális hatások láthatóak az aszály miatt. A Marcal folyóba tartó patakok többsége teljesen, vagy részlegesen kiszáradt. Tények: Gerence patak Bakonybél alatt kiszáradt! Kánya- csángota ér KO! Bornát ér lovászpatona térségében Ko! Gyimóti séd KO! Pápai bakonyér KO! Bittva patak nyárád felett éppen csak csörgedez, Hajagos patak szintén kiszáradás határán... A Tapolcafõi forrás 42-év alvásból éledt fel 2010-ben, hasonlóan a Tapolcai tavas barlangi forráshoz. Ezek azonban a 90-es évek elején bezárt nyirádi bauxit bánya mûvelése közben kitermelt karsztvíz áldozatai voltak ( Hévíz is!) Az általad is észlelt Balatonfelvidéki kedvezõbb helyzet a Karsztrendszer regenerálódásának az eredménye elsõsorban. A magasabban fekvõ forrásokat azonban ez nem érinti, így asztatikus vizekké váltak a rendkívül forró idõszakokban. Még valami, megtévesztõ néhol, hogy a csatornázottság emelkedésével egyes patakokat sajnos a szennyvíztisztító mûvek látszólag tiszta, de egyébként halott vize táplál!!

Az általad leírtakkal egyetértek. De mondd csak: mely patakok száradtak ki a Bakonyban?
Azért kérdezem, mert itt, a balaton-felvidéki völgyekben nagyon jó állapotban vannak a karsztforrások. Nemcsak, hogy bõ vízûek, de még nõtt is a vízhozam az utóbbi hetekben.
Ezt onnan tudom, hogy a patakmedrekben vízzel elborított zöld fû van sok helyen.
Feltételezem, hogy a tetemes késõ téli, kora tavaszi csapadék késleltetett hatásáról van itt szó.

Ideért, isteni esõillat, csurog az eresz, a radar is jól mutatja.