Meteorológiai társalgó

################################################################################
# SYNOPS from 40621, Kirkuk (Iraq) | 35-28N | 044-24E | 331 m
################################################################################
201308061200 AAXX 06121 40621 42960 00000 10426 20105 49986 57014=
201308060900 AAXX 06091 40621 42960 00000 10398 20086 40009 57007=
201308060600 AAXX 06061 40621 12960 00000 10350 20078 40016 52004 60002=
201308052100 AAXX 05211 40621 42960 00000 10333 20082 40018 52007=
201308051800 AAXX 05181 40621 12960 00000 10374 20062 40012 52012 60002=
201308051500 AAXX 05151 40621 42960 00000 10406 20080 49989 57002=

Irak a 6 adatból 38,1C fokos napi középhõmérséklet.
Ott milyen jelzés van érvényben, ha nálunk 25-27C=narancs; 27-30C=piros?

Éppen most ügyködök a júniusi középhõmérséklettel. Kiszámoltam a 2, 3, 4 és 24 adatosat, ezek mellett pedig az 5 perces alapadatokból közvetlenül "valódi" havit, aztán ugyanígy valódi napi közepet, majd abból havit. De most inkább strandra megyek, így holnap írok róla egy összefoglalót.

Örülök, hogy világosnak és érthetõnek tartod a kis írásomat. A magam részérõl még mindig kétségeim vannak, sikerült-e világosan kifejeznem a gondolataimat.
Tulajdonképp elméleti eszmefuttatásnak szántam, fõ célom az volt vele, hogy értsük, mirõl beszélgetünk.
A gyakorlat már más kérdés. Ott biztosan nincs szükség arra, hogy a tizedik tizedesig megközelítsük a tényleges középértéket. A napi 3-4 mérés jó szívvel elfogadható eredményt ad.

Csak kérdezünk, de nem olvasunk, nem gondolkozunk.... [esõ]

Egy tapasztalati uton meghatarozott korrekcios allando. Lasd a korabbi hozzaszolasomat amiben AntiKrisztianra hivatkoztam.

Köszönöm a választ.

Viszont egy újabb kérdést vetettél fel:
Jelen esetben mit takar az "empirikus korrekció" kifejezés?
Mielõtt feltettem a kérdést, próbáltam utánanézni a neten. Sikertelenül.

Nem. Már régen 24 órással számolnak, és visszamenõleg a megfelelõ empirikus korrekciót alkalmazzák.

Ez mind világos, érthetõ és eddig is tudott volt.
Viszont ebbõl még mindig nem tudom, hogy akkor, mi a hivatalosan elfogadott módszer.
Mikor 10;20;30;100;200 éves adatsorokat hasonlítgatunk, akkor egyáltalán nem mindegy.

Akkor ez most érvényes? Igen vagy nem?
"1966 - tól az észlelések idõpontja 07, 13, 19 órára változott. Az éjszakai 01 órás adatot pedig a termográfról olvasták le. A napi középhõmérsékletet a négy adat átlagaként számoljuk (d_ta=(t01+t07+t13+t19)/4).
Az automaták üzembe állításától kezdõdõen a napi középhõmérséklet számítása lényegében nem változott, mind a négy adat az automata méréseibõl számazik.
A középhõmérsékletet minden idõszakban 2 tizedes pontossággal határozzuk meg, de az adatfájlokban az 1 tizedesre kerekített értékek jelennek meg. A napi középhõmérsékletet használó képletekben (havi, éves átlagok) mindig a 2 tizedes pontosságú adattal számolunk."

A másik véglet, mikor a forró (vagy hideg) anticiklonok fejlõdésük, terjeszkedésük során közel kerülnek hozzánk. Ez fõképp a nyár (vagy a tél) közepén, második felében fordul elõ. Ilyenkor a f..g is elég, hogy ezek szélsõséges hõmérsékletû levegõje megérkezzen hozzánk.
Például, május legelején még viharos délies áramlás kellett a 30 fokhoz. Most csöndesen "settenkedik be" a 40.
Télen is sokszor heves frontjelenségek, gyors áramlások nélkül, "suttyomban" terítenek be a legerõsebb, legtartósabb fagyhullámok (ld. 2012 február!)

Köszönöm, Nano, erre gondoltam, valóban.

Ezt elolvasva szerintem minden megvilágosodik.

Azaz, a péntek/szombati hf könnyen "évszakváltó" lehet abban az értelemben, hogy utána a maximum hõmérséklet a következõ nyári szezonig egyetlenegyszer sem éri el az elõtte mért csúcsértéket. Persze, ha augusztus végén, szeptember elején még vagy hússzor mérünk majd 30 fok körüli legmagasabb hõmérsékletet, az ilyen évszakváltó kutyafülét sem ér!
Az biztos, hogy erõs, tartós advektív hatások augusztus elsõ felében nem várhatók, az egész év folyamán ilyenkor a legkevésbé valószínûek.
A hõkontraszt, ezzel együtt a ciklontevékenység ilyenkor minimális, a helyi tényezõk dominálnak.
Tehát, az várható, hogy a hûvösebb levegõ beáramlása hamar megszûnik, újra napossá, igen meleggé válik idõjárásunk (ha nem is lesz a mostanit elérõ forróság)
Fenti állításomnak némileg ellentmondani látszik az észak-afrikai légtömegek jelenlegi advektálása.
Innen jutott eszembe, hogy az advekciót, mint olyat, érdemes kissé boncolgatni. Egyik véglete, mikor nagyon távolról érkezik hozzánk egy bizonyos légtömeg. Az ilyen fajta advekcióhoz élénk ciklontevékenység, gyors légáramlás szükséges.

A napi (és egyéb) középhõmérséklet témája sokadszor kerül terítékre. Kétszer már hozzászóltam ehhez, megpróbáltam világossá tenni a helyzetet. Most harmadszor is nekirugaszkodom, hátha ezúttal sikerül jól kifejeznem magam.
Tehát, hogy a napi átlaghõmérséklet egyenlõ a minimum és maximumhõmérséklet megfelezett összegével, nagyon durva közelítés. Ha napi 24 mérési adatnak vesszük a számtani közepét, az már sokkal jobban megközelíti a definició szerinti átlaghõmérsékletet, de még mindig nem egyezik meg azzal. Minél többször mérünk, minél több hõmérséklet értéket adunk össze, annál pontosabban kapjuk meg az átlaghõmérséklet. Ha végtelen sok mérést tudnánk eszközölni, akkor a kapott számtani közép ad infinitivum megközelítené a meghatározás szerinti napi átlagot.
Hogy miért van így, annak megértéséhez a (valamikori) gimnáziumi matematika tananyag elegendõ. Az integrálszámítás mibenlétével kell tisztában lennünk. Ez a függvénygörbe (vagy bármely más diagram) alatti terület nagyságát adja meg. A terület nagysága bizonyos esetekben matematikailag pontosan megadható (ha az integrálási szabályok szerint az illetõ függvényt meg lehet integrálni), más esetekben -s ilyen a hõmérséklet görbe- ez nem lehetséges, ezért fizikai metódusokkal kell megmérnünk a görbe alatti területet (súlymérés, a felület által visszavert fénymennyiség mérése)
Lehet közelítõ számítást is alkalmazni, mikor is a görbe alatti területet függõleges hossztengelyû, egyenlõ szélességû téglalapokra osztjuk, s ezek területét összeadva, közelítõleg megkapjuk a fent említett területet. Minél több téglalapot használunk, annál pontosabb lesz az eredményünk. Tulajdonképpen épp ezt csináljuk, mikor növeljük a mérések számát.
Az átlaghõmérséklet fogalma abból indul ki, hogy a hõmérsékletnek a külvilágra gyakorolt hatása a hõmérsékletgörbe alatti terület nagyságával arányos. Ezt mindenki könnyen beláthatja. Pl. a felszíni vizek felmelegedése, vagy a növények növekedési üteme szempontjából nem mindegy, hogy a 28C fokos napi maximum fél óráig, vagy 4 teljes órán keresztül állt fenn. Hasonló a helyzet a minimummal is. A hõmérsékletgörbe alakja, azaz hogy az alatta levõ terület nagysága a releváns.
Ezért tehetjük meg, hogy a tényleges hõmérsékletgörbét egyetlen vízszintes vonallal helyettesítjük, mely vonal alatti téglalap területe pontosan megegyezik a hõmérsékletgörbe alatti területtel. Az a hõmérsékleti érték, melyen ez a vízszintes vonal fut, az átlaghõmérséklet.
Minthogy végeredményben a görbe alatti terület az érdekes, eljárhatunk úgy is, hogy az egymás után mért hõmérsékleti adatokat összeadjuk, de nem osztjuk el a mérések számával. Így un. hõösszeget kapunk, mely mutatószámot az agrometeorológia használja is.
Ahogy már mondtam, sokszor mérve a görbe alatti terület elég jól megközelíthetõ. Ha minden nap megegyezõ számú mérést eszközlünk, a napok összehasonlítására nyílik lehetõségünk azok hõösszege által.
Természetesen a hõösszeg kevésbé szemléletes, mint az átlaghõmérséklet. Elõbbibõl úgy kapjuk meg az utóbbit, hogy elosztjuk a mérések számával (a téglalap egyik oldala= terület/a másik oldal)
Lerajzolva mindez azonnal érthetõvé válna, ennek a lehetõségnek a híján kellett ennyit szövegelnem.

Sokat beszéltünk már a különféle közepekrõl, de ha jól emlékszem, ez az, amire te utaltál Link

De jó, újra tanultam valamit - azaz a napi 8 mérés lehet az a kritikus tömeg, amelynél már megbízható napi T átlag mérésrõl beszélhetünk. Folytatás: a GFS fáklya szombattól nagyon tetszik, kellemes, a sokévi átlagnak nagyjából megfelelõ nyári, jobban mondva immár nyár végi idõ ígérkezik, újabb keményvonalas hõség veszélye nélkül, habár nem lepne meg, ha lenne még egy hõségfinálé

Antibulvárnak kb. 3 éve volt egy remek összefoglalója a különbözõ idõponti mérésekbõl számított napi közepek korrekciójára havi lebontásban (mivel az sem mindegy, hogy milyen hónap van!).
Akkor az volt -többek közt- a végeredmény, hogy a napi 8 méréssel (fõterminusokban) számolt átlag gyakorlatilag nem tér el a 24 adatos átlagtól.
Én is figyelgettem egy darabig: valóban elenyészõ a különbség.

Ezt az Antibulvár-féle összefoglalót kellene elõbogarászni szerintem, minden világossá válna.

Akkor megvan a globális felmelegedés fõ okozója!

Tehát a met.hu-n leírtak Link nem igazak?
Ez alapján nyáron 2,8,14,20 órakor olvasandók le az adatok. Vagy nyáron nem vesszük figyelembe az óra átálítást, és akkor is 1, 7, 13, 19 óra az észlelési idõpontok?

Érdekes, hogy egy meteorológiai honlapon, ilyen alapvetõ fogalmakkal sem vagyunk tisztában.
Akkor most hogy van?

Én úgy tudtam eddig, hogy a reggel 7-kor, délután 2-kor és este 9-kor mért adatok alapján számítják ki a napi KH-t. Ám lehet, hogy ma ez már másként van. A 2 óránkénti mérés szerintem túl gyakori. Max. 5 éppen elég lenne, vagy tévedek? Más: nagymeleg 1 nappal meghosszabbítva, felfrissulés Dunántúlon szombaton, keleten vasárnap. Jól teljesít az ECM ENS, már 3 nappal ezelott ezt mutatta. GFS szerint a HF nagyot szólhat, egy narancs riasztást megérdemel majd talán (GFS sokadik futása).