Meteorológiai társalgó

Azzal alapvetõen egyetértek, hogy a napforduló környéki kánikula sulyosabb, mint a nyár végi.
Ennek oka, hogy a magasabb napállás miatt a felületegységre jutó sugárzó energia mennyisége az elsõ esetben valamivel nagyobb. Tehát -ami nagyon fontos- nem léghõmérsékletekrõl beszélünk. Ezek augusztusban is roppant magasak lehetnek.
Pár megállapításod viszont véleményem szerint korrekcióra szorul. Hogy nyár elején magasabb lenne az átlagos páratartalom, mint a végén, tévedés. Tudomásom szerint a páranyomás (mely a levegõ vízgõz tartalmát fejezi ki) kora tavasztól nyár végéig növekszik, annak megfelelõen, hogy a levegõ, éppen magas hõmérséklete folytán, egyre jobban telítõdik nedvességgel. (Ezzel párhuzamosan viszont a talaj vízkészlete, és a felszíni vizek fogynak -azaz, a talaj és a levegõ víztartalma között valamiféle reciprok kapcsolat van a léghõmérséklet függvényében)
Persze, ebbe nincs belekalkulálva az advekció, mely módosíthatja a légnedvességet. Ennek szélsõ esete a szaharai levegõ beáramlása, mely akármikor is jön a nyár folyamán, mindig nagyon száraz. Ilyenkor általában még hajnali harmat sincs.
A minimumhõmérsékletek sok éves átlagban valóban kissé csökkennek már augusztusban, a hosszabb éjszakák miatt. Azonban arról nem szabad megfeledkezni, hogy az ekkor még elég jelentéktelen idõtartam növekedéssel szemben sokkal nagyobb sullyal esik a latba a levegõ páratartalma, az éjszakai lehûléseket meghatározó tényezõként. A derült ég és a gyenge légmozgás is sarkalatos tényezõ, de ezek a nyár második felében, leszámítva az ilyenkor nem gyakori frontátvonulásokat, éjszaka általában fennállnak.
Azzal egyetértek, hogy a hõmérséklet napi menete más a nyár közepén, mint a végén, s e tény valamivel elviselhetõbbé teszi a nyárvégi kánikulát. Nem mindegy ugyanis, hogy akár a Tmax, akár a Tmin mennyi ideig áll fenn. Harminc fokos a napi maximum akkor is, ha kora délután fél órára érte csak el ezt az értéket a hõmérséklet, meg akkor is, ha délelõtt 11-tõl délután 5-ig, azaz kerek 6 órán keresztül volt ilyen hõség. A felvett energiamennyiség a hõmérsékleti görbe alatti területtel arányos, ami az elsõ esetben sokkal kisebb. Az összehasonlítás végett célszerû lenne hõösszeg-szerû mennyiségeket használni: pl., az óránként mért hõmérsékleteket összeadni. Az ilyen napi hõösszeg nyár végén azonos maximumok mellett is lényegesen kisebb, mint a napforduló környékén.

A júniusi júliusi hõhullámokban ott van az is, hogy a tavasz gyakorta csapadékos, azaz a párolgás, csapadék mérlege pozitív, így a magasabb páratartalom, nedvesebb környezet a hõséggel társulva nagyobb fülledtséget eredményez. Némileg páradúsabb légtömegek is érkezhetnek, mint augusztusban. Az is igaz, hogy a hosszabb nappalok miatt hosszabb ideig tart a forróság, és csak hajnalra tud megenyhülni valamelyest, de reggel 6-7 között, amikor a legtöbben kelnek, már ismét erõsen melegszikaz idõ, 8 órára hõség van, augusztusban ugyanekkora hõség nagyobb napi hõingással jár, ugyanakkora Tmaxhoz többnyire alacsonyabb napi kh társul, reggel 6-7 között pedig közel Tmin van. kb 10 órára van hõség, mire sokan már légkondis irodában ülnek,vagy legalábbis kiélvezték a reggeli hûvösebb idõt. Így volt a tavaly július eleji 35-38 fokos Tmaxhoz országos piros hõségriasztás, míg az augusztus 20 ai héten a 36-40 fokos tetõzéshez citrom-narancs

Egyetértek.

Gfs továbbra is hajszállal melegebbnek látja a hétvégét.Nem bánnám,ha õ állna közelebb az igazsághoz.

Sajnos - és ez nem kákán a csomó - ezzel nem értek egyet. 1992-ben, alacsonyabb napállás ide vagy oda - a szinte egész hónapos kánikula annyira átforrósította a lakásokat, hogy csak hajnalban lehetett aludni. Igaz, hogy a júniusi-júliusi kánikula 1-2 fokkal magasabb értékek mellett tetozik, ám a lelassult makrocirkuláció miatt (is) az augusztusi viszont gyakran tovább tart, így voltaképpen egyre megy, hogy a nyár melyik részében kapjuk meg a >20 fokot 850 hPa szinten. A vízválasztót szept. 10-e korul látom, onnantól már a magas 850 hPa onmagában nem elég a meleghez

Ott a pont!
A júniusi és júliusi hõhullámok sokkal kínzóbbak. Augusztusban már hosszabbak az éjszakák, jobban felfrissül a levegõ, lehet aludni jobban. A kertesházakban és külvárosokban talán nem is értik azt, hogy mennyire szörnyû egy forró júliusi éjszaka a városközpontban, emeletes házban, pl. az ötödik emeleten. (én ott vagyok kénytelen aludni, vagyis inkább forgolódni)

Lehet, de a panelek nem melegedtek be annyira.

Valóban, a komolyan vehetõ idõtávon (kb. 200 óra) belül se a GFS, se az ECMWF, se a GEM nem mutat elõoldali poziciót, keményvonalas hõhullámot.
Ráérünk izgulni, ha majd megjelenik a hõhullám a modelleken, és 200 órán belülre jön.

Na jah, nehogy már ne legyen olyan nyár, amely során legalább 2 hétig nincsenek 37-40 fokok. Tiszta szégyen lenne.

Sajnos simán összejöhet, de még nem látszik - egyenlõre!

Remélem lesz is, jobban tud esni az õszi hûs, ha elõtte volt egy kis langymeleg

A 35 fok körüli T-k nap állás ide, vagy oda, nagyot tudnak szólni még augusztus közepén is.Emlékszem tavaly a szeptemberi 30-31 fok is nagy ájuldozásokat okozott.

Lehet, de alacsonyabb napállás mellett az már nem lesz olyan, mint a júniusi 35 fok.

Van még bizonytalanság, persze.
Igazából nem a hõségnek szurkolok, hanem hogy ha eltûnik végre az AC talán itt is beindul a szezon, mert ez így nem okés.

Arra gondoltam, hogy nehogy aztán túlságosan nyugaton mélyüljön ki a teknõ, a kontinenstõl nyugatra, s az elõoldalán Nyugat-Európát árasztja el dél, délnyugatról a forró levegõ, nem Közép-Európát...

De a 00 UTC-s ECMWF ensemble átlag még mindig nem igazán engedi be a ciklont Nyugat-Európába sem, nem hogy attól nyugatra. Kiváncsi vagyok, hogy a 12 UTC-s ens.átlag mit produkál majd a a belinkelt determinisztikushoz képest...

Igaz, de Nyugat-Európára már szabad az út, az meg itt csak hõséget jelenthet.

Alakul ez.. Link
Lesz még 35+°C.