Meteorológiai társalgó

Vannak szabályszerûségek, de bármikor becsúszhatnak "deviáns", a megelõzõ szituációból nem következõ idõszakok is. Szóval lehet, a töméntelen szubtrópusi forró levegõ végül "ijesztésnek" bizonyul, mert nem felénk veszi az útját. Eléggé jelen vannak most még az óceáni hûvös légtömegek is, és ha a forró levegõvel alkotott határvonaluk keletebbre került volna, most nálunk nem lenne téma a kánikula. Lehet, nem is írt olyan csacsiságot a szezonális elõre: talán Nyugat-Európában csakugyan hûvösebb lesz a nyár az átlagosnál. Kelet felé azonban egyre bizonytalanabb a helyzet. A közelünkben táncikál a határvonal, s hogy ennek melyik oldalára kerülünk, nincs prognózis, mely hónapokra elõre megmondaná.
Mindenesetre a szituáció a hõmérsékletnek nagyfokú ingadozását sejteti, és viszonylag bõ, jórészt konvektív csapadékot.

A hét végén az eddigieknél (fõleg a Dunántúlon) valamivel kevésbé meleg, de igen fülledt, helyi zivatarokkal tarkított idõre számítok. Hétfõtõl azután tartósan és egyben gyökeresen megváltozik a makroszinoptikai helyzet: brit félblocking alakul ki, északnyugati áramlással napokig viszonylag hûvös, nedves óceáni levegõ érkezik, így legalább június végéig, de megkockáztatom, akár július elsõ napjaira is kiterjedõen a hõség egyáltalán nem lesz téma, az átforrósodott lakások fokozatosan kihûlnek, reggelenként akár egy kiskabát is elkel majd. Viszont tõlünk délre és keletre egyaránt hatalmas melegbázis marad, amely - miután a medárdi északnyugati drift újfent legyengül, így július 5-10-e között még kérdõjellel, utána viszont egyre valószínûbbnek tartom, hogy a mostanihoz hasonló meleghullám(ok) ismét kialakulnak hazánkban és Közép-Európa nagy részén.