Meteorológiai társalgó

Körívet hogy számolsz Pitagorasszal? Ez érdekelne...

Ha Pitagorasszal nem ezt kapod, akkó' télleg gond van. ;-)

Nem bizony. Annak idején megírtam a Légköroptikában, de lehet, ott kevés meteorológus jár, hát megírom ide is. Tehát a távolság, ahonnan a felhõtetõ még éppen látható, ha a megfigyelõ nagyjából a tengerszinten áll:

d= r arc cos r/r + m

ahol r a földgömb sugara, m pedig a felhõ magassága.

Ha nem alföldrõl, hanem h magasságú hegyrõl nézzük a felhõt, megnõ a láthatósági táv:

D= r (arc cos r/r+m + arc cos r/r+h)

ahol h a hegy, avagy a megfigyelõ pont magassága.

Ennek értelmében, pl. ha a megfigyelõ tengerszinten van, 10 km magas felhõtetõ 357 km távolságból látszik, míg a 15 km magas 437 km-rõl. Ha csak 5 km magas a felhõ, úgy 252 km-rõl pillantható meg. A számítás légüres térre vonatkozik, a valós légkörben ezeket a számokat a fénytörés módosítja.

Nincs tükrözõdés ,és nincs Alföldi magaslati pont sem,de ha lenne egy kismértékû,sem tudnád TISZTÁN látni a 10/300-ast ennyi errõl írtam . Ja adótükrözõdés,igen én
is fogtam már 230 NM felett gépet biztos itt jött az ISS-és onnan verõdött vissza.

A Föld nem is gömbölyû, és a tükrözõdés (délibáb) is bekavarhat. Egy alföldi magaslati pontról megfelelõ légköri körülmények mellett lehet látni 400 km-nél távolabbi felhõtetõt, de nem mindegy hogy 14 vagy 16 km magas, és milyen irányban van. Nem egyszerû Pitagorasz ez a kérdés.

Jaj, Cb-tetõk! Vigyázó szemünket az Égei-tengernek vessük. :-)))
No félre az ócska poénokkal! :-) Eccerû Pitagorasszal belátható (persze csak nagyságrendileg), mennyi is az annyi. 10-15 km magas Cb kb. 300-400 km-rõl látható.