Meteorológiai társalgó

Persze, csak így egyszerûbb leírni, mintha azt írnám, hogy a konvektív analízisben megjelenített 00 UTC-s ECMWF modellfutás adatai alapján...

-------------------------

A nógrádi konvekció ideérve szépen bedöglött, egy gyenge zápornak a széle érintett minket, mely szép kis peremfelhõvel érkezett, kár hogy nem 10 perccel hamarabb értem haza az erdõrõl.

Köszönöm a válaszodat! Az nekem is eszembe jutott, hogy a szélsebességek különbségének, mint vektornak, az iránya hatással van a keltett örvények viselkedésére. Én arra az esetre építettem, mikor a sebességvektorok párhuzamosak egymással, következésképp a különbség-vektor is párhuzamos velük. Ekkor elmondhatjuk, hogy az örvénylés tengelye merõleges a sebességkülönbség-vektorra. Ez mindenkor igy van (pl., ha a sebességvektorok szöget zárna be egymással), vagy ez speciális eset?
Azzal az állításoddal, hogy a gyönygyfüzér-elrendezõdés a Bakony keltette szélhullámzás következménye, egy apró gondom van. Nevezetesen, hogy ilyen formáció (sorozat konvekció) elvonult hidegfrontok után pl. a Kisalföld középvonalában, de bárhol másutt is, gyakran elõfordul. Számomra nem úgy tûnik, hogy létrejötte speciális orografikus viszonyokhoz kötött.
Nem lehetséges mégis, hogy a turbulenciának valamiféle szabályos térbelisége áll a dolog mögött?

Az nem az analízis szerint van tudtommal. Az ECM szélnyírás van meg megjelenítve az analízisen .

Bocs, hogy én válaszolok, de szerintem a front mentén egyrészt egy kényszeremelés jelentkezik, másrészt a szélfordulás vertikális tengelyû örvényességet generál, ami egy másik kényszeremelés. Nem gondolom, hogy lokálisan nagyobb örvényességû foltok haladnának (de persze lehet), az, hogy ilyen elszórtan alakulnak ki a cellák, az szerintem egy szimpla Bakony által keltett szél-hullámzás következménye lehet, ahol a szél hullámainak felszálló ágán alakulnak ki a zivatarok. Erre a Gerecse, Börzsöny és a Nógrádi-dombok orográfiája is rásegíthetett itt a környéken, ezért lehet itt több cella, amik ezt a "gyöngyfüzért" nem is követik annyira, mint a Bakony mögött a Duna völgye felé (szlovák radaron az apró cellákkal együtt nézve látszik ez is).

Ha vannak olyan örvények, amiket mondasz, annak kialakulásához az sem mindegy, hogy a szélnyírás vektora merre áll, ehhez szerintem balra kell fordulnia a szélnek a magassággal, ekkor kerül a feláramlás a frontvonal elé, a leáramlás pedig mögé, ami nem olyan szokatlan egy hidegfronton, de egy normális hidegfront ezt simán átlépi, és összehoz egy vonalas MKR-t . Egyébként a cellák kinézete alapján a szélnyírás inkább elõrefelé, és legfeljebb enyhén balra mutat: a csapadékok végig a feláramlások elõtt haladtak.

Távolodik a zivatar, még dörög, de egyre halkabban. Borsosberényre továbbra is kíváncsi leszek, hogy ebbõl mennyit kaptak pontosan.

Második mondatoddal egyetértek. Írtam is az elõbb, hogy a zivatarok a forró és a hûvösebb terület határvonalán vonulnak.
De nem gondolod, hogy a zivatargócok gyöngyfüzér-szerû figurája a szélnyírás által létrehozott horizontális tengelyû örvények vándorlásának következménye? Tényleg északon vonulnak ezek a zivatarok, ahol nagyobb a nyírás. Neked, mint "szakinak", mi a véleményed?

Az analízis szerint a szélnyírás 5-9 m/s közötti az országban, az északi határ mentén 10 m/s.

A "libasor" pedig szerintem egy gyenge front mentén alakult ki.

A végén nehogy egy kisebb SL alakuljon ki. Nem bánnám, ha Szilvi nem kapna..Elég rossz a helyzet ott..

Aha, akkor jól gondoltam: viszonylag nagy a szélnyírás. Ez megerõsíti azt az elképzelésemet, hogy a "libasoros" zivatarok, vagy sorozat konvekció jelentõs nyírás mellett áll elõ, mivel ekkor horizontális tengelyû, hatalmas örvények vándorolnak szabályos füzérben az áramlásban, melyeknek felszálló oldalai segítik az emelkedõ légmozgásokat.

Feltûnõen "libasorban" vonul az a néhány zivatar a radarképen. Mennyi most a szélnyírás, tudja valaki?