Időjárási visszatekintő

Az a baj,hogy mindegyik sokszázmilliárdos kárral járt.Az aszály,a vihar,a belvíz,a forróság,árvíz és az eddig ugyan mellõzött rekordhideg egyaránt óriási károkat okoz házakban,erdõkben,mûszaki létesítményekben,mezõgazdasági kultúrákban,állatok és emberek egyaránt sínylõdnek,újabban pusztulnak miattuk.Valahogy nem ez volt az általános ebben a jól védett medencében..
Sajnos egyre inkább elterjed,hogy állam segíts ! Amikor 100 milliárd dolláros államadósságnak csak a kamata ezer milliárd forint évente, elgondolkodtató,hogy csak az adósságállomány éves kamatterhe elég lenne a károk enyhítésére.Hiába vannak magánbiztosítók,mivel profiéhes szervezetek,nem buli nekik állatállományt,növénykultúrákat,középületeket,mûszaki mûveket stb. biztosítani.Óriási a kockázat,jobb,ha ilyenkor az állami buksza fizet.Csak azt már kiürítették és a közvagyont bagóért privatizálták.Valójában ha azt halljuk,hogy az állam kártalanít,nyugodtan mindenki a zsebéhez kaphat,mert ha közpénzbõl megy a kártérítés,akkor elõbb utóbb egy felsõbb kéz kezd ott kotorászni,mert az állam nem a multiktól vagy milliárdosoktól szokott pénzt elvonni (kivétel a mostani bankadó).

2007-ben abszolút maximum dõlt meg (elvileg), 2010 abszolút csapadék dõl meg.
2-3 éven belül remélem nem az abszolút minimum dõl meg.

Annyira szélsõséges,hogy hiába írogatjuk le annyiszor,mégsem figyelik az illetékesek,és megtörtént a katasztrófa. Már júniusban kisebb áradás volt Pápán,amikor a nagyteveli víztárosó vizét elõvigyázatosságból engedni kezdték a Bakonyéren keresztül.Most ezt nem tették meg, át is szakadt Ajkánál egy gát...

Most melyik állomás vezet az idei évben?
Meg tudnád nézni a legmagasabb csapadékösszegû hegyvidéki, illetve síkvidéki, mondjuk 400 m alatti állomást?
Köszönöm!

Azért az durva lenne, ha több állomás is 1500 felett lenne.
Persze régen is voltak szélsõségek, de azért jobb ezzel a kijelentéssel csínján bánni, mert az elmúlt évek, vagy az elmúlt 10 év azért nemsemmi.

Hidegség!
A következõ tudós álláspont az lesz, hogy a sok esõtõl idáig fog feljönni a Földközi-tenger és Eger várának tövét nyaldossák majd a hullámok, vagy a sok csapadék miatt a Balaton elönti az országot, és csak a Mecsek csúcsa, Kab-hegy és a Bükk-Mátra vonulat csúcsai lesznek lakhatóak
Ott pedig alacsonyabbak lesznek az éves átlagok, tehát bizonyítást nyer a jégkorszak

Köszi!

Akkor tehát még inkább igaz, hogy hazánkban egy 1400-1500 mm körüli érték már igen-igen szélsõségesnek számít.

Tetszõleges 12 hónapban sem fordult elõ. Közelítõ érték 1998-99-ben Jávorkúton alakult ki. Ekkor 4 olyan idõszak is volt, amikor 1400 mm fölé kúszott az éves összeg. A csúcs 1444 mm volt.
Ettõl némileg kisebb 1350-1370 mm körüli érték ezen az állomáson még kétszer volt (1952-53; 2005-06).
A Mátrában Kékesen csak 1952-53 volt egy 1348 mm-es érték.

Na én is pont erre gondoltam valamelyik nap, hogy nagyon jó lenne a szomszédoknál is körülnézni! Ausztria talán még meg is oldható, majd körülnézek, mit lehet találni.

Anti!
Megtennéd, hogy valamilyen úton-módon megnézed, hogy Kõszeg közelében, a határ túloldalán, Ausztriában van-e hasonló magasságban ilyen magas csapadékadat abban az évben?
Köszönöm!

Talán idén megközelítheti, ha esetleg nem döntené meg.

Köszönöm!

Igen, úgy néz ki (100 éves viszonylatban is), hogy ez az 1510 mm egy nagyon-nagyon kifutott adat! Az azért nem lehet véletlen, hogy sem elõtte, sem azóta sehol az országban nem fordult elõ még csak ezt megközelítõ mennyiség sem - már ami egy naptári év január-december közötti idõszakát illeti. Hiszen ha csak tetszõleges 12 egymást követõ hónapot vizsgálunk, akkor azért nem igaz a fenti mondatom (lásd például mindjárt az elmúlt 12 hónapot). Persze ennek megvizsgálása klimatológiai léptékben (akár csak pár tíz évre visszamenõleg) nagyon idõigényes lenne, mert ilyen összesítõ statisztikákat sajnos szinte sehol nem lehet fellelni.

Az elmúlt idõszakban sokszor volt téma az idei sok csapadék okán a különbözõ csapadékadatok és -rekordok ügye. Ezért úgy döntöttem, hogy egy kicsit beleásom magam a dologba. A következõkben több részletben olvashatjátok majd eme kutakodásom eredményeit. Remélem, sok újdonságot tudok majd bemutatni.

Kezdjük legelõször is a sokat emlegetett Kõszeg-Stájerházakkal!
Az alábbi adatokról talán még nem nagyon esett szó vele kapcsolatban. Az állomás a Kõszegi-hegység magasabb részén helyezkedik el, 551 m magasan. A csapadék mérése 1933-ban kezdõdött, vagyis hasonló a helyzet, mint Miskolc-Görömbölytapolca híres abszolút minimum-hõmérséklete esetében: néhány évvel az alapítás után itt is, ott is rögtön belefutottak egy nagy rekordba.
Bevallom, azt nem kerítettem elõ még, hogy az állomás meddig mûködött, úgyhogy jelen pillanatban csak annyit tudok mondani, hogy a jelen vizsgálatban érintett legutolsó évben, 1970-ben még létezett.

Tehát 1933 és 1970 között a következõ években fordult elõ 1000 mm-t meghaladó éves csapadékösszeg az állomáson:
- 1933: 1021 mm
- 1937: 1510 mm
- 1939: 1111 mm
- 1940: 1037 mm
- 1941: 1108 mm
- 1951: 1003 mm
- 1954: 1066 mm
- 1965: 1194 mm

Vagyis látható, hogy ez az 1510 mm-es adat még ott is egészen kiugrónak számít, a második helyezett évben, 1965-ben több, mint 300 mm-rel kevesebb esett.

A híres-nevezetes 1937-es évben egyébként így állt össze ez a hatalmas mennyiség:
- január: 44 mm
- február: 37 mm
- március: 198 mm
- április: 156 mm
- május: 36 mm
- június: 145 mm
- július: 268 mm
- augusztus: 134 mm
- szeptember: 156 mm
- október: 85 mm
- november: 86 mm
- december: 165 mm

7 hónap zárt 100 mm fölött, ebbõl 5 rögtön 150 fölé került. A 3 nyári hónapban összesen 547 mm hullott.


Ezek után rátérek az 1937-es évre. Sokszor felmerült már itt a fórumon, hogy vajon az ország mely részein volt ez az év ennyire kiemelkedõen csapadékos? A következõkben felsorolok valamennyi olyan, 1937-ben az OMSZ (illetve jogelõdje) kötelékébe tartozó állomást, amelyen az éves csapadékösszeg 1000 mm vagy annál magasabb volt. (Ezt az 1000 mm-es küszöböt csak hasraütésszerûen választottam ki, végül is ez talán egy olyan lélektani határnak tekinthetõ.)

Vas megye
- Kõszeg, Stájerházak: 1510 mm
- Kercaszomor: 1136 mm
- Szentgotthárd: 1125 mm
- Kondorfa: 1098 mm
- Nagygeresd: 1081 mm
- Sárvár: 1073 mm
- Káld: 1061 mm
- Felsõszölnök: 1050 mm
- Kõszeg, Reáliskolai Nevelõintézet: 1032 mm
- Vasvár: 1015 mm
- Ják: 1009 mm

Gyõr-Moson-Sopron megye
- Brennbergbánya: 1188 mm
- Ágfalva: 1026 mm

Zala megye
- Bak: 1240 mm
- Zalaszántó: 1239 mm
- Lenti: 1232 mm
- Bánokszentgyörgy: 1229 mm
- Becsehely: 1220 mm
- Ortaháza, Tagimajor: 1211 mm
- Szécsisziget: 1147 mm
- Nagykanizsa: 1144 mm
- Zalatárnok: 1118 mm
- Csesztreg: 1116 mm
- Zalaegerszeg: 1102 mm
- Keszthely: 1098 mm
- Murakeresztúr: 1098 mm
- Zalavár: 1089 mm
- Zalaszentgrót: 1087 mm
- Zalakomár, Kiskomárom: 1081 mm
- Zalalövõ: 1080 mm
- Egervár: 1062 mm
- Zalaapáti: 1043 mm
- Felsõrajk: 1043 mm
- Letenye: 1028 mm
- Hévíz: 1028 mm

Veszprém megye
- Borzavár: 1200 mm
- Városlõd: 1166 mm
- Farkasgyepû, Szanatórium: 1157 mm
- Bakonybél: 1136 mm
- Herend: 1132 mm
- Kerta: 1113 mm
- Zirc: 1108 mm
- Bakonyjáró, Járiföld: 1099 mm
- Taliándörögd: 1095 mm
- Bakonypölöske: 1080 mm
- Tapolca: 1050 mm
- Pápa, Gimnázium: 1048 mm
- Sümeg: 1023 mm
- Devecser: 1004 mm

Somogy megye
- Barcs: 1252 mm
- Komlósd: 1205 mm
- Vése: 1177 mm
- Iharos: 1133 mm
- Marcali: 1122 mm
- Mesztegnyõ: 1119 mm
- Csurgó: 1102 mm
- Barcs, Belcsapuszta: 1101 mm
- Görgeteg: 1052 mm
- Nemesvid: 1049 mm
- Balatonkeresztúr: 1030 mm
- Nagyatád: 1027 mm
- Somogyszob: 1022 mm
- Fonyód: 1010 mm
- Mezõcsokonya: 1010 mm
- Balatonmáriafürdõ: 1008 mm

Baranya megye
- Misinatetõ: 1295 mm
- Pécs, Lapisi vadászház: 1131 mm
- Pécs, Kozári vadászház: 1130 mm
- Harkány: 1123 mm
- Kétújfalu, Magyarújfalu: 1123 mm
- Szentlászló: 1083 mm
- Somogyhatvan: 1073 mm
- Pécsvárad: 1058 mm
- Siklós: 1058 mm
- Szentlõrinc: 1036 mm
- Vejti: 1025 mm
- Pécs, Pedagógiai Fõiskola: 1016 mm
- Királyegyháza, Vásárosszentgál: 1014 mm
- Liptód: 1000 mm

Tolna megye
- Bátaapáti: 1048 mm

Komárom-Esztergom megye
- Battyánpuszta: 1070 mm

Fejér megye
- Kõhányáspuszta: 1180 mm
- Tükrösmajor: 1015 mm
- Szár: 1001 mm

Pest megye
- Királyháza: 1258 mm
- Kóspallag: Kisinóci menedékház: 1190 mm
- Bányapuszta: 1138 mm
- Dobogókõ: 1111 mm
- Páty: 1040 mm
- Magas-Tax: 1037 mm
- Nagyirtáspuszta: 1004 mm

Budapest
- Korányi Szanatórium (XII. kerület): 1015 mm

Nógrád megye
- Diósjenõ: 1153 mm
- Salgótarján, Salgó menedékház: 1059 mm

Heves megye
- Bánkút: 1056 mm

Borsod-Abaúj-Zemplén megye
- Szentlélek: 1077 mm
- Hollóstetõ: 1073 mm
- Alsóhámor-Lillafüred: 1038 mm
- Sajószentpéter: 1014 mm
- Tiszadorogma: 1005 mm

Így néz ki tehát a lista, remélhetõleg egyetlen települést sem felejtettem ki. Látható, hogy fõként a Dunántúl nyugati, délnyugati részén (Vas, Zala, Somogy) nagy területen 1000-1200 mm között alakultak az éves csapadékösszegek.
A következõ kategóriába tartozik Baranya és Veszprém, ahol úgyszintén elõfordulnak ilyen magas értékek, de nem olyan nagy számban, mint a fenti megyékben, illetve inkább orografikus okokhoz köthetõk a kiemelkedõ szummák.
Érdekes, hogy a Dunántúl északi felén (Gyõr-Moson-Sopron, Komárom-Esztergom) már jóval kevesebb helyen mértek 1000 mm feletti összegeket. Fejér és Tolna megyében szintén elszórtan fordulnak elõ ezek a számok.
Az északi országrészben (Pest, Nógrád, Heves, Borsod-Abaúj-Zemplén) jellemzõen a hegyvidéki régióban - Pilis, Börzsöny, Bükk - születtek magasabb értékek.
Az Alföldön és a legészakkeletibb csücsökben egyáltalán nem találunk ilyen éves csapadékösszegeket.

Egyelõre ennyi, folytatás következik!


Az adatok forrása: Hajósy-Kakas-Kéri: A csapadék havi és évi összegei Magyarországon a mérések kezdetétõl 1970-ig (Az Országos Meteorológiai Szolgálat könyvtára)