Időjárási visszatekintő

A múltkor arról beszéltünk,hogy elég sok (közel 700) helyrõl vannak jelenleg csapadékadatok, és ebbõl sok van 4-500 m-en vagy magasabban.Elég szomorú,hogy 1971-2000-ben még nem nagyon volt teljes adatsoruk ezek szerint.

Csak a Mátrára és a Bükkre néztem meg, a többire is lehetne, csak idõigényes lenne. Persze valószínû, hogy NYDunántúl magasabb hegyein nagyobb volt az átlag - csakhát nem mérték.
Az 1901-50 közötti adatok, pedig sokfelé mutatnának nagyobb értéket.
A Bükkben pl. Bánkúton 1931-1944. között is folytak mérések és az akkori, közel 900 mm-es átlaga alapján az ország egyik legcsapadékosabb helyének tartották.

Ezek szerint Neked megvannak az adatok(vagy csak a Mátraerdõ?).Valóban nem volt Zalában,a Kõszegi-hegységben vagy a Bakonyban,Pilisben,Mecsekben,Börzsönyben a magaslati mérõhelyeken 807 mm-nál magasabb ?
Ha fellapozom az 1901-50-es éghajlati atlaszom,ahol 15 oldalon kb.850 állomás adata szerepel,már az elsõ oldalon találok 807 mm-nél magasabbat(Bakonybél 827),és az nem is hegycsúcs(+ még Ágfalva 802 mm).De a 2-ik oldal ugyanez (Bánokszentgyörgy 805,Borzavár 845),de nem is folytatom.
Azt is jó lenne tudni,hogy a Kõszegi-hegységben,vagy lent a városban mérték.Mert egy 800 m-es hegyen biztosan több esett,mint egy kb.250 m magas városban.Egyébként átfutva az adatokat,1901-50-ben is is a legtöbbet ott mérték(Stájerházak 551 m tszfm,912 mm,ezek szerint a fejlõdés megszüntette a hegyen a mérést... )
Ugyanakkor Kõszegen 274 m-en akkor csak 779 mm volt az átlag.Vagyis míg az ország kiszáradt,addíg Kõszegen nõtt a csapadék ? Ha a különbség maradt,akkor a hegyen 912-779=133 mm-el többet mérhettek volna.
Ezt az utolsó naptári kerek 30 év szabályt nem tudom milyen megfontolásból használják,én mindig 50 vagy (max)100 évben gondolkodom.Hisz ha bejön 1-2 nagyon száraz vagy nedves évtized,akkor teljesen borul az átlag,de több mint 50 évnél ez már nem annyira befolyásol,jelentõs a kiegyenlítõdés.100 évnél többet én sem tartanék jónak nézni,mert akkor viszont nem tudjuk az esetleges változásokat nyomon követni,mert minden szélsõség kisimul és nem lehet tendenciát látni,akárcsak a 30 évnél,ami tompítja az esetleges változás meglátását(Ugyanígy más elemek esetében és az abszolút rekordoknál is.Ha lennének ezer éves abszolút értékeink,akkor egy évtizedben lehet,hogy egy sem dõlne meg és az mondanák sokan: semmi szélsõsége nincs az idõjárásban,mert már 867 éve is elõfordult ilyen. )

Bármelyikben nem, mert ennek a 30 évnek az átlaga Kékesen 784, Jávorkúton 793 mm. Valószínûleg azért a Bükk-fennsík magasabb területei akkoriban is 800 mm feletti átlagértékkel bírhattak.
Az elmúlt 110-120 évet tekintve az 1981-tõl 95-ig tartó idõszak, kiugróan hosszan tartó száraz periódus volt.
Az OMSZ korábban az 1961-1990 közötti idõszak átlagát szerepeltette az értékelésekben(tudomásom szerint a meteorológiai világszervezet ajánlása alapján), én azt gondoltam, hogy majd ezt kiterjeszti 40 évre, de valamilyen megfontolásból maradt az utolsó "kerek" 30 év.

Ennek ellenére nem tudom elképzelni,hogy a hegyekben ne esett volna több(bármelyik 500 m-nél magasabb hegységünkben),mint a hegyek lábánál lévõ Kõszegen.

Alighanem az OMSZ csapadékrekordok oldalán téves adat található.Nálunk az 1971-2000 közti évekre a legmagasabb évi átlagnál Kõszeg szerepel 807 mm-rel.Vagy elírás,vagy nagyon száraz évtizedek voltak.Délnyugaton,az Alpokalján és egyéb hegységeinkben sokkal magasabb éves átlagokról tudok korábbi évtizedekbõl.