Meteorológiai társalgó
Hasznos linkek (és egy infó)
>> Sat24 műholdképek>> Sat24 Magyarország mozgó műholdkép
>> Magyarországi radarképek archívuma
>>Tippelek az előrejelzési verseny aktuális fordulójában!
>>Rádiószondás felszállások élő követése!
>>Észlelés (közeli villámlás, jégeső, viharos szél, villámárvíz, szupercella, tuba, porördög, tornádó, víztölcsér, viharkár) beküldése a szupercella.hu-nak!
----------
Képek beillesztése esetén kérjük azokat megvágni, reklámok, mobilok fejléce, stb. csak feleslegesen foglalja a helyet és áttekinthetetlenné teszi az oldalt - a vágatlan képek ezért törlésre kerülnek.
Fotózáskor kérjük a mobilt fektetve használni, egy keskeny de magas kép egyrészt szintén sok helyet foglal, másrészt a kép sem túl élvezetes.
Köszönjük az együttműködést és a megértést.
A cella magasságnak 1/3 részéig ki kell h terjedjen legalább.
Ez igaz. De fenntartom, hogy abszolút méretben is lehet egy minimumot meghatározni. Önmagában a definíció eléggé gumijellegû, sok minden belefér, így sajnos ez inkább hitvita lehet, mint ténybeli.
olivera:
De tfh. egy "cella" 1 km magas, és ebbõl a forgó feláramlás mondjuk 600 méter, akkor ez valóban teljesül, ugyanakkor én mégsem használnám el ezt a fogalmat egy ilyen felhõre.
JoeJack:
Nevezzük. Fõleg akkor, ha aztán ki is alakul belõle valami érdemi.
olivera:
De tfh. egy "cella" 1 km magas, és ebbõl a forgó feláramlás mondjuk 600 méter, akkor ez valóban teljesül, ugyanakkor én mégsem használnám el ezt a fogalmat egy ilyen felhõre.
JoeJack:
Nevezzük.
Fõleg akkor, ha aztán ki is alakul belõle valami érdemi.
De a "mély" az nem km-ben értendõ, hanem inkább a feláramlás magasságának arányában. Gondolj a téli konvekcióra, amikor egy egyértelmû szupercellánál is csak 5-6 km-en van a felhõtetõ.
Egyébként jogosak az észrevételeid, az enyém is csak egy magánvélemény volt.
Egyébként jogosak az észrevételeid, az enyém is csak egy magánvélemény volt.
Ja, látom, a Joe-nak szóló írásod az én elsõ kérdésemre megadta a választ. 'Az erõs szélnyírás minden feláramlást valamilyen szinten forgásra késztet'
Tehát, a viszonylag gyenge feláramlásokat is.
Tehát, a viszonylag gyenge feláramlásokat is.
Én nem csak az idõbeli meghatározást vettem figyelembe, hanem a mezociklonról szólót is, amely szerint ennek "mélynek" kell lennie, vagyis vertikálisan kiterjedtnek. Ez a felhõ alig pár km magas, ha teljes magasságában tart a forgó feláramlás, akkor sem elég, amely alapján én (szubjektív!) szupercellának tartanám.
Alapvetõen lássuk a logikát a másik irányból: miért különböztették meg az amerikai kutatók a múlt század második felének elején a szupercellákat? Mert látták, hogy jellemzõen egy bizonyos tulajdonságú zivatarokhoz köthetõek a tornádók, a károkozó egyenes vonalú szelek vagy az óriás jégesõk; ezen tulajdonságokat összegyûjtötték, és azóta is próbálják meghatározni, hogy milyen légköri viszonyok esetén alakul ki ilyen rendszer, azért, hogy minél pontosabban elõrejelezhessék a károkozó jelenségeket. Nyilvánvaló, hogy lehet az ilyen felhõcskékben felfedezni hasonló tulajdonságokat, hiszen pl. az erõs szélnyírás minden feláramlást valamilyen szinten forgásra késztet, de én mégse használnám el a fogalmat pl. erre. Jó, Magyarország ínséges ilyen szempontból, szerencsére(?) nem olyan gyakoriak az igazán vadbarom szupercellák nálunk, így ezekkel kell beérni, de szvsz egy bizonyos szint alá nem kéne menni. Ezzel nem azt mondom, hogy a károkozás vagy a szignifikáns esemény szükséges ahhoz, hogy szupercellának tartsunk egy adott rendszert, de egy arany középútra szükség lenne. Ez mind magánvélemény volt.
Kicsit ez olyan, mint a nem mezociklonális felhõtölcsérek után való vadászat - errõl most csak azt mondom, hogy valószínûleg akkor fogom megérteni ennek indítékait, ha egyszer magam is látok majd ilyet élõben.
Alapvetõen lássuk a logikát a másik irányból: miért különböztették meg az amerikai kutatók a múlt század második felének elején a szupercellákat? Mert látták, hogy jellemzõen egy bizonyos tulajdonságú zivatarokhoz köthetõek a tornádók, a károkozó egyenes vonalú szelek vagy az óriás jégesõk; ezen tulajdonságokat összegyûjtötték, és azóta is próbálják meghatározni, hogy milyen légköri viszonyok esetén alakul ki ilyen rendszer, azért, hogy minél pontosabban elõrejelezhessék a károkozó jelenségeket. Nyilvánvaló, hogy lehet az ilyen felhõcskékben felfedezni hasonló tulajdonságokat, hiszen pl. az erõs szélnyírás minden feláramlást valamilyen szinten forgásra késztet, de én mégse használnám el a fogalmat pl. erre. Jó, Magyarország ínséges ilyen szempontból, szerencsére(?) nem olyan gyakoriak az igazán vadbarom szupercellák nálunk, így ezekkel kell beérni, de szvsz egy bizonyos szint alá nem kéne menni.
Ezzel nem azt mondom, hogy a károkozás vagy a szignifikáns esemény szükséges ahhoz, hogy szupercellának tartsunk egy adott rendszert, de egy arany középútra szükség lenne. Ez mind magánvélemény volt.Kicsit ez olyan, mint a nem mezociklonális felhõtölcsérek után való vadászat - errõl most csak azt mondom, hogy valószínûleg akkor fogom megérteni ennek indítékait, ha egyszer magam is látok majd ilyet élõben.
Én úgy látom, hogy a kép jobb oldalán lévõ csapadéksáv nem a háttérben lévõ, forgó feláramlási toronyhoz tartozik. Tehát annál még nem alakult ki határozott leáramlási zóna, így inkább NP szupercellának nevezném.
-----------------------
Ami meg a szupercella kritériumait illeti, hát...leginkább a min. 1-1,5 órás élettartam amivel erõsen lehet vitatkozni, mert szerintem annak nem sok értelme van. Tegyük fel, hogy kialakul egy izolált cella a VMKR elõtt, mindenféle jellegzetes tulajdonságával, de csak 45 percig él, mert legyalulja a vonalas rendszer. Akkor az már nem is SC?
Na persze köd is 999 méter látótávnál van, de 1002 méternél már nincs.
-----------------------
Ami meg a szupercella kritériumait illeti, hát...leginkább a min. 1-1,5 órás élettartam amivel erõsen lehet vitatkozni, mert szerintem annak nem sok értelme van. Tegyük fel, hogy kialakul egy izolált cella a VMKR elõtt, mindenféle jellegzetes tulajdonságával, de csak 45 percig él, mert legyalulja a vonalas rendszer. Akkor az már nem is SC?
Na persze köd is 999 méter látótávnál van, de 1002 méternél már nincs.
Most már, hogy mondjátok, nekem is eszembe jutott egy eset: 1985 február 2-án délután rendkívül heves graupel és hózivatar volt Gyõrött, néhány földrengetõ lecsapóval. 
Hatalmas peremfelhõvel érkezett a cella -hogy falfelhõje volt-e, forgott-e, nem tudom. Akkoriban még lövésem se volt a szupercelláról. Nem kizárt, hogy szupercella volt.
Van valakinek valami archív anyaga errõl a napról?
Hatalmas peremfelhõvel érkezett a cella -hogy falfelhõje volt-e, forgott-e, nem tudom. Akkoriban még lövésem se volt a szupercelláról. Nem kizárt, hogy szupercella volt.
Van valakinek valami archív anyaga errõl a napról?
Havazás előrejelzés
Utolsó észlelés
Térképek
Radar
Aktuális hõmérséklet
Aktuális szél
Utolsó kép
Melegfront hoz havazást, ónos esőt, fagyott esőt és enyhülést is
Időjárás-változás | 2026-01-11 10:28
Szabályzat