Meteorológiai társalgó

Még annyit szeretnék hozzátenni, hogy az ilyesféle ökölszabályok, vagy pl. a Namias-ciklus figyelembe vétele azért jó, mert akkor van másfajta megközelítési módom, plusz információm (nem a modellek helyett, hanem mellettük)
Persze, az információ forrásokat súlyozni kell. Néhány napos, egy hetes idõtávon belül a modellek elsõbbsége vitathatatlan. De ezen idõn túl, ahogy a modellek szinoptikai képeinek beválási valószínûsége csökken, úgy lépnek elõtérbe a fent említett alternatív források.
300 órán túl akár felül is bírálhatjuk ezek révén a modell által mutatottakat, és könnyen lehet, nekünk lesz igazunk.
Példának okáért, ha szem elõtt tartjuk a Namias-ciklust, nem fordulhat elõ velünk olyan, (ami egyébként gyakran megtörténik) hogy mikor hosszan tartó téli blocking idõszak, fagyhullám után zonalitás alakul ki, már pár nap elteltével a tartós blocking, hideg idõ visszatértét jósoljuk -csak azért, mert a modellfutásokban ennek jeleit véljük felismerni.
Ilyen esetben elõre tudható, hogy a modell a következõ futásokban visszakozni fog.
Vagy: rém egyszerû, primitív módszer az aneroid gondos figyelése. A légnyomásérték és a tendencia önmagában is rengeteget elmond az idõjárásról.
Nemegyszer láttam, hogy jobb sorsra érdemes fórumozók 1030 hpa elõrejelzett légnyomás mellett jelentõs havazást vártak, mert valamely (esetleg több) modell ezt mutatta.
Nem mondom, hogy teljesen kizárt a komoly csapadék ilyen légnyomás érték mellett -csak nagyon nem valószínû. Csalódásoktól kímélhetjük meg magunkat pofonegyszerû módszerekkel.

Nem butaság az, legfeljebb nem lett rendesen kifejtve. A fizikális vizsgáló eljárások természetesen élnek ma is az orvoslásban, hiszen nem lehet (és nem is kell) rögtön mindenkit bonyolult mûszeres vizsgálatra utalni.
Ahogy Nano tanár úr megírta, manapság a fizikális vizsgálat útba igazítás gyanánt funkcionál, hogy mégis merre induljon majd a procedúra.
Azonban nagy különbség, hogy a régi doktorok, ha ily módon felfigyeltek valami abnormálisra, nem küldhették tovább mûszeres és labor vizsgálatra betegeiket -nekik továbbra is csak a jó szem, jó fül, jó orr, finom kéz, az éberség és a gondolkodásra való hajlam maradt. S ezzel elég sok embert meg is gyógyítottak.
Nem alaptalan az aggály, hogy az orvostudományban (és máshol is) a csúcstechnika kissé elaltatja az éberséget, a közvetlen megfigyelésre való hajlandóságot. (Persze ebbõl nem következik, hogy sutba kell dobni a technikát)

Inkább csak elõszûrésre használják, nem azért mert csak azzal lehet kimutatni, CT-vel pedig nem. Ha csomót tapintok ki valaki mellében, akkor mammográfiára küldöm, nem pedig rektoscopiára. De attól igazad van, a példa rossz. Persze lesz/van ám itt megmagyarázás, meg szûklátókörûséggel vádolás. Jól nem fogsz kijönni belõle, az tuti A Mesterrel nem húzjatsz ujjat!

-----------------------------------
A Máramarosban és a környékén tényleg jó kis darálás van. Csak hogy megmutassa, mirõl maradtam le megint

Nagy butaságot írtál,rossz példa. Nem azért tapogatóznak,meg hallgatóznak az orvosok,mert a régi kor eszközeit használják,hanem azért mert az MR-el,vagy CT-vel nem lehet azt kimutatni,amit a korábban említett technikával igen.

Számítottam egy ilyen megközelítésre, ezért már jó elõre megfogalmaztam a válaszomat.
Igen, mióta numerikus modellek vannak, ilyen ökölszabályokra (látszólag) már semmi szükség.
Ha pl. az orvostudományra alkalmazzuk ugyanezt, mondhatjuk: mióta a CT-t és MRI-t alkalmazzák, ugyan mi szükség van a régi doktor bácsik hallgatózására, tapogatására, kopogtatására?
Annyi haszna mindenképpen volt a primitív idõjárás-megfigyelésnek (hõmérõ, barométer, kisétálás a természetbe, Idõjárás és vízállásjelentés, és az "ökölszabályok" -ahogy én csináltam 1974-tõl kezdve)hogy az ember megtanulta nyitva tartani a szemét, megtanult együtt lélegezni az idõjárással.
Én akkor se leszek meglõve, ha kikapcsolják az áramot. Nagyon kell vigyázni (és nemcsak a meteorológiában) hogy a csúcstechnika árnyékában a szakemberek nehogy elfeledkezzenek a csipa nyitva tartásáról, és leszokjanak a gondolkodásról.

kzsoci, Nanovich*:

Köszi. Ma is tanultam valami újat

A villámok eléggé messze voltak térben egymástól. Amik a videón látszanak azok szerintem olyan 20+ km-re voltak tõlünk, dörgés csak nagyon ritkán volt.

Egyébként jól nézett ki a rendszer hátulról. Voltak gigászi "spider" villámok, meg hatalmas villám csoportok, amik keletrõl nyugatra 3-4 másodperc alatt végiggyalogoltak az égen. Ez az egy jó van az mkr-ben

Senki sem vitatja, hogy a szinoptikai változásoknak körülbelül ez az idõskálája. Ez vélhetõen mindenkinek feltûnik, akit az idõjárás érdekel.

Csak a véleményem szerint ez a szabály túlságosan általános, ennél már többet tudunk, többet tud a GFS meg a pajtásai. Nem szorulunk rá arra, hogy ebbõl "dolgozzunk". Például a villámoknál kénytelenek vagyunk kizárólag megfigyelések alapján levonni statisztikai tanulságokat, és ott én magam is hasonló ökölszámokat írtam le kicsivel lejjebb. Teljességgel lehetetlen egyetlen villámnak elõrejelezni például a csúcs-áramerõsségét vagy azt, hogy hova fog becsapni. De az idõjárás szinoptikai skáláján történõ folyamatok ennél sokkal determinisztikusabbak, és ha még nem is tökéletesek a modellek, és nem látnak el nagyon messzire, elméletileg befoghatóak a jelenségek pontosabban is.

Ez a megfigyelés tényleges elõrejelzésre egyáltalán nem alkalmas. Arra viszont igen, hogy az említett gyenge hidegfront után kb. egy héttel kezdjük nagyon nyitva tartani a szemünket, fokozottan figyeljük a hidegleszakadás szinoptikai elõjeleit.
A szabály nem abszolút érvényû: igaz, sokszor figyeltem meg a felvázolt forgatókönyvet, ennek ellenére az is elõfordul, hogy erõs délies légmozgást belátható idõn belül nem követ komoly lehûlés, mert vagy tartós AC épül ki, vagy ismétlõdik az elõoldali szituáció.
Kicsit ki is fordíthatjuk a "szabályt": eszerint erõs, több napig tartó délies légmozgás, alig, vagy igen lassan csökkenõ légnyomással, átlagnál jóval magasabb hõmérséklettel legalább egy hétre elõre biztosítja, hogy nem lesz erõs hidegöblítés, átlagosnál lényegesen alacsonyabb hõmérséklet. Például, ez alól én még sosem láttam kivételt.
Nekem ezek a megfigyelések a gyakorlatban nagyon jól beváltak, legalább 20 éve ezek figyelembe vételével latolgatom a várható idõjárást. Nem az ujjamból szoptam ezeket, fizikai magyarázat is van rájuk. Nem értem, miért kell fensõbbségesen, helybõl elutasítani õket.

Így ni (4 return stroke - 4 töltésgóc kisülése). Amit mi látunk, az az alul villogó fõcsatorna. Ha egy góc van, egy villanás van

--- alatti rész: pontosan erre gondoltam én is, csak nem tudtam ilyen szépen megfogalmazni.

Ennyi erõvel bármilyen "szabály" felállítható.

Ha a Cb-ben kevés töltésgóc van, vagy az elsõ return stroke (nem tudok szabadulni az angol terminológiától ) után nem létesül kapcsolat a többivel, akkor elmaradhatnak a 2. 3. 4... tagok

Szép videó. Fenntartom, szerintem ezek valószínûleg olyan negatív kisülések, amelyek esetében nem történt ismétlõdõ kisülés, nem tudom, mi okból.

A negatív villámoknál a félértékidõ (vagyis amíg az áram a legnagyobb értékének felére esik vissza a lecsengés során) kb. 50...100 mikromásodperc, addig a pozitív villámoknál ez 500 mikromásodperc vagy több is lehet. A negatív villámok azért tarthatnak látszólag ugyanolyan hosszú vagy hosszabb ideig, mint írtam, mert a csatornát kellõ mértékû maradó töltés esetén egy gerelykisülés újra ionizálhatja, és újabb fõkisülés történhet, akár ötször, tízszer, húszszor is.

---

Thermometer: bocsánat, hogy ebbe beleszólok, de egy olyan eloszlás, ahol a szórás a névleges várható értéknek több, mint a fele, elõrejelzésre nemigen alkalmas.

Csináltam egy rövid villámos videót. Az elsõ egy normál villám, utána pár rövid, majd a végén egy szép hosszú. Kát hogy nem látszott több belõle.

Link

Köszi a választ.

A hosszúságot idõben értettem, csak nemrég keltem fel, még hat a fogalmazásgátó.

Tehát egyszer villant egy rövid ideig, és nem is tûnt nagyon cik-cakkosnak. Mindjárt vágok ki néhányat videóból.

Igen, pl. emiatt is alkalmaztam olyan gyakran az "általában", "többnyire" és "valószínûleg" szavakat.

A felhõalaphoz közeli egyes részeken (pl az LLPCC - Low Level Positive Charge Center) igen nagy pozitív töltéssûrûség is lehet. Egyes extrém esetekben ez nagyobb átlagos csúcsáramot és nagyon magyas +CG rátát is eredményezhet (15-20/perc), mit a Cb felsõ régiójában elhelyezkedõ pozitív központhoz köthetõ pozitív lecsapóké. Sajnos az csak utópia, hogy pl megnézhessük, hogy tegnap melyik esetrõl volt szó. (Egyelõre még a CG jelzése is nehezére esik a Safir publikus verziójának) De amúgy tényleg nagyobb a valószínûsége annak, hogy nem ez az verzió következett be

Tegnap a deli vegekrol figyeltuk az esti villam showt. Volt egy csomo "erdekes" villam. Nyil egyenes lecsapok voltak, es sokkal rovidebbek mint egy atlag villam.

Videoztunk, majd szamolok idot a kockak szamabol.

Altalaban 1 villanas volt az egesz. A normal lecsapoknal tobb villanas is volt.

Felmerult bennunk hogy +cg lenne, de azok altalaban hosszabbak a sima villamnal, ezek meg erzesre harmad / negyed olyan hosszuak voltak.

Tud ezekrol barki barmit? Ezek valami specko villamok voltak?