Bioszféra

Tényleg, most hogy mondod a Drégelyvárra vezetõ talán piros? jelzés, amin az állomástól is fel lehet baktatni, ott is sok akác van, meg Nógrádtól Ny-Ény fele 1-2 km-re, ha jól emlékszem.

Egyébként meg én, mint akácot nem igazán kedvelõ (de hát mit is tehet róla szegény akác, hogy szapora) azt mondom, hogy vannak olyan területek Magyarországon, ahol igenis lehetne (folyik is ilyen tevékenység persze) gazdasági célból ültetni olyan helyeken (fõleg az Alföldön - elnézést kérek az Alföldiektõl - ahol csak a gyomtársulás terjed így is). Ha jól tudom keresik a világpiacon az akácot, mint trópusi fákat "jól" helyettesíthetõ "alapanyagot". Nem?

Micsoda? Egyes helyekrõl - a Királyréti Erdészetnél is - jóformán képtelenség kiirtani. Illetve lehetne. Na, azt meg a nemzeti park nem engedné...
A fõnököm pár hete hozzám fordult a SZ 76/E erdõrész szemléje közben (ez egy akác FVV volt {fokozatos felújító-vágás}): "a szakmai pályafutásod egyik megmérettetése elõtt állsz. Mindenki azt véleményezi az országban, hogy akácosból nem lehet KTT-est csinálni, jobban mondva felújítani. De most te megmutathatod, hogy igenis lehet..."
Évtizedes munka lesz ez, sok esélyt - köztünk szólva - én sem látok rá. De hátha igaza lesz, hisz" szeretjük a kihívást, a lehetetlenbõl valóságot csinálni.

Látóhegy szélén volt valamikor pár akácfa, lehetett talán 10-12 tõ. Ez úgy 25 éve volt. Mára egy kb 30 méter széles sávban van akácbozót, alatta némi gyöp, pár szál csalánnal, esetleg a szélén vadmurokfélékkel. Durván halott helynek látszik. Emeleltt a félig kiszáradt fákba vájt üregekben fészkelnek a seregélyek, akiket meg nagyon csípek. :-) Meg egy csomó madár ücsörög rajtuk.
Szerencsére a méheket már nem hordják fel a Látóhegyre, mióta egyszer megtámadtak egy kocogót... (Nem szeretem a háziméheket, úgy vagyok velük, mint a madarak közt városi galambbal..)

Nem csak az ún. erdõszegélyen (széleken) "veszélyes" az anyaállományra.Pl. a Börzsöny keleti, nógrádi oldalán kiterjedt akác állományok vannak,vegyesen cseresekkel, kocsánytalan tölgyesekkel.Nyilván itt az alapvetõ délies, délkeleties kitettség, a csapadékárnyék, a talajtani adottságok kompetitív elõnyt jelentenek a faj számára, a napfény és a hõtöbblet (stb., stb) okán.Ha az akác-tölgyes erdõtagok közti határok nem markánsan különülnek el,vagy elhanyagoltan kezeltek, az akác lazán betör a KTT állományba.Szigetszerû foltokban kezd el megjelenni és agresszíven terjeszkedik az õshonos erdõtagban.Ráadásul olyan ritka elegy fajok látják, láthatják kárát, mint pl. a most felmérés alatt álló házi berkenye.(A Börzsönyben meglehetõsen szép egyedszámmal képviseli magát és ifj. Bakay Laci kutatásai alapján 700 méterig követhetõ.)Ezt kezelni kell és lehet is.Külön kezelési mód van az akácállomány kordában tartására és a KTT, cser akácmentesítésére is.Jelenleg pl a Börzsönyben egy uniós projektünk dolgozik ezen (is), az NP szakembereivel karöltve.Az erdei utak érdekes kérdés. Ahogy írod, mintegy kvázi ökofolyosóként is üzemelnek az invazívok számára. Pl. bálványfa,akác, gyalog akác stb a generalista-kozmopolita jellegbõl fakadóan az útszegélyen elég életteret találnak ahhoz, hogy beljebb lopakodjanAK a hegység õshonos erdõöveibe és ahol lehetõsége van, teret nyerjen magának.A jól tervezett út, útszegély és környezete karbantartásának is meg vannak a maga ökológiai elõnyei.A tölgyes bármilyen erõteljes is (a vágások nitrofil másodlagos vegetációit (szeder stb.)is simán lenyomja) de az akác gyökérsarjas startégiájával szemben azért nehéz helyzetben van.Faj és helyismeret, átgondolt felelõs kezelés, szakember,tervezés és erdõ ökológia.Ezek a kulcsszavak egy része e kérdésben is.

Az akác nem csak a széleken, naposabb területeken jelent veszélyt? Egy tölgyesben is több évtizedig tud vegetálni egyes helyeken?
Jó, persze az erdei utak mentén veszélyes, meg én szerintem ronda is, akár milyen "szépen" virágzik, meg illatozik, de ez csak lehet, hogy az elõítélet miatt van.

Igen, jó ha minél több oldalról közelítjük, szemléljük az "akáckérdést"..

Látom, már megint a "kedvenc" növényemrõl van szó...
És még ronda is...
És még milyen büszkék is voltak rá, hogy betelepítették, és megfogta az alföldi futóhomokot...