Időjárási visszatekintő

Ha már eddig senkinek nem volt ez a gumicicája(legalábbis ilyen fokig, ilyen mélységig nem nagyon, mert erre utaló jel, vagy ennek bármiféle hatása nagyon nincs), így legalább végre valakié.

Hogy mi városi és mi nem, mi belvárosi és mi nem, arról itt egy olasz elemzés:
A meteorológiai szolgálatoknak nehézséget jelent városi környezetben olyan észleléseket végezni, amelyek ne lennének komoly mértékben megbízhatatlanok. Ez azért van, mert a városi környezet legnagyobb része lehetetlenné teszi a mérõhely kiválasztására és a mûszerek elhelyezésére vonatkozó elõírások betartását a szabályos légáramlást befolyásoló akadályok, az épületek, fák és mesterséges felületek sugárzása általi hõcsere és az emberi tevékenységbõl eredõ hõ- és vízpárakibocsájtás következtében.
Ahhoz, hogy biztosak lehessünk abban, hogy mérvadó észleléseket végzünk, nagyon nagy figyelmet kell fordítanunk néhány olyan alapelv figyelembevételére, amelyek a városi környezetek sajátosságai. Fontos még, hogy ezeknek az alapelveknek az alkalmazása bölcsen és rugalmasan történjék, úgy hogy számításba vegye annak a specifikus környezetnek a valós voltát, amelyben vagyunk. A szokványos szabályokhoz való merev ragaszkodás itt hasznavehetetlen."

"A rétegek elmélete: canopy layer és boundary layer

A városi klímára irányuló kutatások és a WMO útmutatóban lévõ tudnivalók a légkör ún. "layer"-ekre (rétegekre) osztott felépítésére hivatkoznak. Az elv lehetõség szerinti maximális leegyszerûsítésével azt mondhatjuk, hogy a város fölött azt a légréteget, amelyen belül úgy tekinthetjük, hogy a városi felületnek befolyása van a légkör áramlására és karakterisztikájára "boundery layer"-ként (városi határrétegként) határozzuk meg. Ez egy "kupolát" határol körbe, amely deformálódhat a légmozgás irányának függvényében (széliránynak megfelelõen kinyúlva a városon kívüli területekre).
A mi esetünkben egybeeshet azzal a határvonallal, amely a talajközeli inverzió meglétének a hiányát jelöli ki.

A"boundary layer"-en belül, a talajról indulva megkülönböztetnek egy réteget, amelyet a város fölötti "kupola" zár le, "urban canopy layer" (városi mennyezeti réteg): amely ideális lepedõt terít a háztetõk fölé, ami pedig alatta marad, a "canopy layer", amit egyenlõtlenség jellemez (a tér elemeinek - utcáknak, tereknek - akadályoknak - építményeknek a váltakozása miatt egy ahhoz hasonlítható légréteg, mint amilyen egy erdõ fái alatt keletkezik).

A tetõk szintjén a tetõk jellemzõi által keltett mikroklímák és a "canopy layer", azaz az alattuk lévõ utcáknak és tereknek a mikroklímája kölcsönhatásából kialakuló hibrid helyzetek keletkeznek. Végül egy utolsó szint különíthetõ el, ami azon a magasságon határozható meg, amelyen ennek a két "mikroklímának a keveréke kiegészül: ez a réteg ("roughness sublayer" /érdességi (egyenetlenségi) alréteg/) váltakozó vastagságú, amely az alatta lévõ"egyenetlenség"-tõl függ, azaz a városi karakterisztikától (az üres és beépített területek arányától, az épületek magasságától, az utcák szélességétõl, stb.): a "roughness canopy" határa sûrû beépítettség esetén a "canopy layer" másfélszeresére becsülhetõ, de elérheti a "canopy" négyszeresét is szabálytalan beépítettségû, vagy nyitottabb területeken."

A"boundary layer" legfelsõ rétegét "inertial sublayer"-nek (tehetetlenségi alrétegnek) nevezik."
Link

"A Milánóban és környékén 2008. október 5-én mért éjszakai minimumokból szerkesztett izotermatérképen markánsan rajzolódik ki a városi hõsziget. Érdekes megfigyelni, hogy a perifériákon és a várost övezõ agglomerátumokban is milyen élesen jelentkezik a hõszennyezés hatása." Link

üdv, tudom hogy gumicicád ez a fagyzugtéma . nem fügefákat, hanem fügetulajdonosokat írtál, akiket jobban hazavághatott a jégesõ (nem a fügefáikat, hanem az értéktárgyaikat) mint a fagy . Az nem vitás, hogy a fügefák ezt a hideget rosszabbul viselték mint a jégesõt, de õk nem szavaztak.
A kertünkben 2001/2 telén fagyott el kissé a füge, de igazából ott nem mérünk, csak csapadékot, a hõmérsékletet a lakhelyemrõl mondtam ami -11,5 volt igaz nem hiteles mérésbõl de nem is durván téves és hõszennyezett belvárosi mérõpont.
Azért pár dolgot pontosítanék, már múltkor is írtam az egyetemi állomás egyáltalán nem belvárosi, Leo mérõhelye pedig a város egyik legmélyebb pontja nyitott terekkel és a közeli vasúti nyílt rendezõkkel; pecsa lakhelye pedig kb 6-8 km-re van a belvárostól; kertes családi házas övezet. (sehol sem volt -15)
Az is igaz viszont h. apámék régen a munkahelyén a vásártér szomszédságában (totál nyílt lapos beépítetlen terület) brutál hidegeket mértek, szinte mindig voltak mínusz 15-20 körül a hideg periódusokban. Ill. mégegy, asszem dec 21én ismerõs jött kocsival Baja felõl és Dunaszekcsõ környékén -23 C volt hajnal 3kor. Szóval tényleg nagyon helyfüggõ a fagykérdés.

Szerintem ez valamikor kora délelõtt volt, 8 óra felé. Neki a reggel 5-kor van . Azt mondta, hogy kint akkor már melegebb volt, legalábbis úgy érzõdött..
Az a hely különben is érdekes. Pár száz méterre van egy tó, ami miatt az elsõ ködök mindig ott jelennek meg.
Lehet veszek neki ajándékba egy loggert

Hát akkor az az autóhõmérõ vagy rosszul mér, vagy amikor este vagy reggel álltak be vele, és a beálláskor rögzített -20 fok benne maradt, de garázsban délelõtt -20 fok az azért szerintem kicsit sok.
Függetlenül attól, hogy az valóban annyi volt-e vagy sem, a Mecsek és Pécs környéki völgyek, katlanok, gödrök a Dunántúl egyik legfagyzugosabb helyei lehetnek, borzalmas hidegeket lehetne ott mérni tapasztalataim szerint. Hisz amennyire jók mellette a dombok, annyira rosszak a dombok mellett a völgyek, illetve elég nagy dombok, hegyek állítják le körbe-körbe a magasabb szintû légmozgást is, az alsó szinteken meg pláne, ez a kettõ együtt pedig nagyon mélyre süllyesztheti derült éjjeleken a hõmérsékleteket.
Azon a 21-i éjszakán, amikor Te -14,6 fokot mértél a dombon, és a valós vagy nem valós -20 fokos garázshõmérséklet is lett mérve Pécs-Somogyban, akkor ott a Pécs melletti medencékben, völgyekben a több fokkal -20 fok alatti hõmérséklet könnyen meglehetett. A Pécs-pogányi -16,3 a dombtetõn nagyon hideget feltételez a mellette lévõ völgyben.
Mint ahogy Kaposváron egy szennyvíztelep mellett, nyitott medence oldalában -23 fok volt, Pécs mellett egy gödörben ez bõven meglehetett. Sõt!
Csak sajnos ott, azokon a helyeken soha, senki és semmi nem mért még hõmérsékletet.

A húgom barátja a múltkor mondta, hogy mikor nálam -14,6°C volt a minimum, akkor náluk (tõlem kb 800m-re, Pécs-Somogyban, egy alacsonyabban fekvõ részen ) a garázsban! álló autó hõmérõje délelõtt -20°C alatt mutatott. Mennyi lehetett ott vajon a minimum?!

Természetesen igazad van!
De sehol nem írtam, hogy a június 16-i jégesõ nem csinált nagyobb kárt, mint a december 21-i éjszaka, azért írtam(!!!!), ha olvastad, hogy a fügefák szempontjából nézve.
Természetesen Nálad 330 méteren jóval enyhébb hõmérséklet lehetett, mint lent (bár ha lineárisan nézzük, akkor a pogányi 203 méteren -16,3 és az árpád-tetõi 400 méteren lévõ -13 közé esik a Te 330 métered...várossal aláfûtve), azért írtam, hogy a rosszabb illetve közepes fekvések (mert ugye a Pécs-Pogányi reptér 203 métere a 110 méteres sík felett nem rossz fekvés, mégis -16,3 fok volt) fügefái szenvedték meg jobban a december 21-i éjszakát, mint a jégverést.
Biztos vagyok benne, hogyha a pécsi belvárosi mérõk: egyetemi állomás -12,5 között valahol, Leo -14,0-et mért, akkor a város vagy a külterületek rosszabb fekvéseiben (mint írtam!!!!!: "nem túl jó fagylefolyású helyeken vagy nem hõszennyezett helyen lévõ", vagyis a hõszennyezett területeket nem számítva) volt annál jóval hidegebb (és ugye a külterület is Pécs), sõt, a pécsi-medence alján -20 fok körüli érték lehetett. Csak ugye ott soha a büdös életben nem mért senki. A többi baranyai település, köztük Sellye(-21), Szigetvár meg Harkány meg részben nem domb, úgyhogy ott -18-21 fokok voltak. Mivel Baranyát írtam(!!!!!), és nem Pécset.

Nem volt Pécsett december 20, 21én -16-21 fokos hideg, de 15 alatt sem voltunk. Lásd itteni észlelõk adatai.
Amúgy meg amikor sokezer ember kocsiját ingatlanát, kertjét szarrá veri egy brutális jégesõ akkor egy visszafagyott (majd tõbõl, vastagabb ágakból következõ éven újra kihajtó) fügefa nem tényezõ. De majd beszámolok, hogy nálunk a kertben elfagyott-e. Gyanítom nem, mert 330 méteren vagyunk és nem volt 10-12 foknál hidegebb.

2009 Baranya természeti szélsõségei (csapásainak írja, de attól messze van) megszavazva:

Forrás és más témákban többi leg: Link