2025. május 21., szerda

Időjárási visszatekintő

Adott napon: 
Keresés:
Hasznos linkek
>> OMSZ állomáshálózata (2025 áprilisi állapot)
#16712
Szerintem a talaj jó hõvezetõ-képessége is szerepet játszik a magas minimumok kialakulásában. Vastag hótakaró esetén - mint most - nem lehet panasz a szolnoki minimumokra.
#16707
Valóban kilóg a kecskeméti katonai állomás, de "õ" azzal, hogy látványosan alacsonyabb Tmin-eket mér a környezeténél. Különösen ilyen, derült havas helyzetekben. Soxor 2-3 fokkal is kevesebbet.
#16704
Igen, mindketten azt írtuk, úgyhogy tuti hogy ilyen laza
#16702
Én is ezt írtam, hogy ilyen a szolnoki. Egyébként azt megnézném, amikor beszöksz oda vidám
#16701
Ez az, amire én sem bírtam rájönni.
A fényképek alapján sík, füves terület fákkal és bokrokkal, közben meg ugyanolyan, esetenként magasabb minimumátlaga van, mint Pécs-Pogánynak a dombtetõn.
Nem mondom, hogy fagyzugos helyen van a szolnoki állomás, de mivel láttam már millió állomást és mértem már millió helyen, inkább tûnik éjjel hideg helynek, mint ennyire melegnek.
Nem tudom, mitõl lenne a szolnoki állomás fekvésben ennyivel jobb, mert a fényképek alapján ezt semmi sem indokolja.
A szolnoki és a szegedi állomás is sík területen van, a szegedi talán nyitottabb is, mégis pl. 2007 júliusában a szolnoki állomás 2 fokkal mért magasabb minimum átlagot, ami elég sok.
Viszont a maximumátlagban nincs eltérés, szinte megegyeznek.
Tehát amennyiben a szolnoki szellõsebb hely, azért mér jobb értékeket éjjel, akkor ilyen eltérésnek nappal kéne jelentkeznie ellentétes irányban.
Persze lehet van oka, de mindenesetre nagyon furcsákat mér, és nem tudom mivel indokolni.
Illetve a mérõ látványa után igazából nem is tudom eldönteni, hogy mit kellene mérnie abban az árnyékolóban!?
Lenne rá pénzem és idõm, már biztosan meglátogattam volna vagy beszöktem volna megnézni.
Ha arra jársz majd nyáron, akkor igazán beszökhetnél laza

Enikõ!
Na, tökilyen a szolnoki is.
Kíváncsi lennék, mit csinál a levegõ egy ilyen, lényegében 2 méterre szerelt radiációs minimumérõ-árnyékolóban.
Jannesz!
Egyszer egyik lógott ki, másszor másik.
#16700
Itt egy róla, tény, hogy valamivel alacsonyabb a szokásosnál: Link Ez a pápai. A szolnoki is ilyen, de annak a bemutatására nincs engedélyünk. A 2 méter szerintem rendben van.

De akkor már érdemes körbenézni, például Romániában a Vaisalától kapott gyári árnyékolót használják: Link . Gondolom lehet még egy pár meteorológiai szolgálat, ami ehhez hasonló csodákban mér. Legalábbis ott, ahol van már automata mûszerük.
#16699
Szerintem a kecskeméti állomás hõmérsékletei "lógtak ki" a térképrõl, nem a szolnokié (ami szintén katonai).
#16698
A derült éjjelekkel kapcsolatban kifejtenéd, hogy mire gyanakszol? Éjszakai "hõszennyezõ" objektum (kémény, épület) ugyanis nincs a közelben, a 2 m-nél esetleg alacsonyabb elhelyezés vagy a nem tökéletes árnyékolás pedig ilyenkor lefelé vinné el az adatot.
#16697
A változó irányú szélre van egyszerû magyarázat, errõl már többször volt szó a fórumainkon: Magyarországon az OMSZ állomásai a synop jelentésekben nem alkalmazzák(!) ezt a kategóriát, csak a katonaiak (Szolnok, Kecskemét és talán Pápa). Így nem csoda, hogy utóbbiakon gyakrabban fordul elõ, mint máshol.
nevet

A hõmérõ magasságáról: annyiban biztos vagyok, hogy az állomás felkeresésekor az én akkori 170 centimnél magasabban volt a hõmérõ, ha látványosan nem 2 m, az már akkor is feltûnt volna.
#16696
Nekem van fényképem az árnyékolóról, csak ígértemhez híven nem tehetem közzé sem itt sem máshol (úgyhogy én tudok róla többet, de "titkolom"), de egészen biztosan nem felel meg a szabványelvárásoknak. Ráadásul erõs a gyanú, hogy talán nem is 2 méteren van, hanem alacsonyabban.
Több esetben is írtam róla a fórumokon, amikor nyáron az egész országban délelõtt például 25 fokos volt a legmagasabb hõmérséklet, közben a szolnoki állomás egy kis szigetként 28 fokon állt, messze kilógva a sorból a hõtérképen. És ez számtalan esetben így van.
Az derült éjjelek hõmérsékletei is átlagosan magasan alakulnak ott, a fekvése vagy környezeti tényezõi pedig ezt nem indokolják.
Illetve a szélmérõ is az esetek döntõ részében gyanús irányokat és erõsségeket mér, pl. sehol sincs annyi változó irányú szél, mint a szolnoki állomáson, szinte állandóan változó az irány, ami elvileg nem nagyon lehet valós.

Nem véletlenül volt korábban, évekkel ezelõtt az a sok vita többek között közöttünk is, ahol állítottam, hogy a mérõállomások elhelyezése problémás, az adatok megbízhatósága is erõsen kérdéses, az adatok kezelése pedig teljesen gépies és nélkülöz mindenféle szakmai szempontot.
Ezért kezelem én a globális felmelegedésrõl szóló és az összes meteorológiával és klimatológiával kapcsolatos adatot tájékoztatás szintjén, illetve az adott állomás fekvésének és környezetének tudatában korrekcióval.
#16695
Értem. Hát akkor azt hiszem, hogy az igazságot még egy jó darabig nem fogjuk megtudni.
#16694
Bizony, a 2008-as kalibrációs találkozón találkoztam is a tesztelés alatt álló árnyékolókkal. nevet Ám ha jól tudom, ezek alapvetõen az OMSZ-nál alkalmazott, ill. bevezetni tervezett eszközök, azt nem tudom, hogy a katonai meteorológia árnyékolóit bevonták-e ilyen vizsgálatba.
#16693
"elég lenne egymás mellé kitenni pár hétre a különbözõ árnyékolókat egy-egy kalibrált hõmérõvel..."

Az OMSZ végez ilyen vizsgálatokat Bp.-n. Egyszer Taki mutatott egy képet, amin ott volt az õ árnyékolója is vagy 10 másféle mellett az állomáson, éppen teszt közben.
#16692
Engem is érdekelne, hogy az akkori "ügynek" lett-e valamilyen következménye. Született bármilyen felmérés arról, hogy a katonai és az OMSZ-os árnyékolású mérõk között milyen körülmények között mekkora eltérés alakul ki? Vagy csak sejtjük, hogy különbség lehet, de nem vizsgálták, hogy mikor kell ezzel számolni, ill. adott esetben 0,1°C-ot, 1°C-ot vagy 3°C-ot jelent? (Nem bonyolult megoldani, elég lenne egymás mellé kitenni pár hétre a különbözõ árnyékolókat egy-egy kalibrált hõmérõvel... vajon ilyen kísérlet alapján döntöttek úgy 2007-ben, hogy végül is elfogadják a katonai méréseket?)

Ha valaki többet tud errõl mondani, ne titkolja! nevet

OFF, mert inkább éghajlatváltozás: és mindez csak Magyarország. Abba bele sem merek gondolni, hogy a globális átlaghõmérséklet kiszámításához használt adatokban hányféle szabványú, hányféleképpen torzító árnyékoló hatása szerepel, és ezeket hányszor fogadták el hivatalosnak, dobták ki az adatsorból, cserélték le másfajtára, stb...
#16691
Erre akartam célozni...
Amennyiben a melegrekord idõpontjában nem volt megfelelõ az árnyékolás, akkor ugye teljesen egyértelmû, hogy elõtte sem, illetve utána sem volt megfelelõ. Ezzel együtt kell kezelni azokat az adatokat.
#16688
Mivel katonai állomásról van szó, el tudom képzelni, hogy az árnyékolás más, mint az OMSZ-nál, és ez valamennyit emelhet az értékeken. Ugyanis kicsit közelebbi visszatekintésként beugrott, hogy a 2007-es nyári melegrekordok idején ebbõl az okból folyt vita azon, hogy a "nem szabványos" árnyékolás miatt a katonai állomások mérései érvényes rekordok lehetnek-e. (Igaz, végül úgy döntöttek, hogy igen.) Volt is errõl szó a Metneten: pl. Link
#16687
Elég valószínû, hogy betudható, de 13 évesen (ez ám a visszatekintés laza ) nem hiszem hogy ez felróható Neked, illetve nem tudom, akkor is ezek a mûszerek voltak-e ott, mint most.
#16686
Egy sûrûn beépített város szûk utcáiban természetesen így mûködik a dolog, de Szolnok az igazi hõszigetes városokhoz képest eleve kisebb, szellõs, és a városon belül jóval több az árnyékot adó + párologtató fa, mint a "pusztában".

A téli hõsziget (a fûtés és egyéb hõszennyezés miatt) Szolnokon is szépen megvan, de a nyári hõségben nincs ok, amitõl a város jobban felmelegedne a környezeténél. Pl. itt: Link már nincs, ami befülledjen.
nevet

A szolnoki állomás mérõjérõl: annak idején, 13 éves fejjel semmi rendelleneset nem láttam a hõmérõházon és a mûszereken, de fogalmam sincs, hogy ez mennyire tudható be akkori zsenge koromnak és tapasztalatlanságomnak.
laza
#16678
Pedig az ember azt gondolná, hogy a városban jobban megszorul, befülled (by Pitom laza ) a meleg.
Sajna van egy olyan gyanúm, miután láttam egy fotót a szolnoki állomás mérõjérõl, hogy az az 1-2 fok többlet lehet nem csak a környezeti körülménynek tudható be.
Azért is kérdeztem, hogy láttad-e!?
#16677
Igen ezt én is tapasztaltam, korábbi évek nyarain többször írtam (és Usrin is) errõl a tényrõl itt a fórumon.

A csapi témához: figyelve az elmúlt évek idõjárását és is úgy látom, hogy az éves csapadékmennyiség megvan, de a csapadék eloszlás egyre egyenletlenebb: hosszabb aszályos idõszak, aztán egy-két hirtelen felhõszakadásból megvan majdnem egyhavi csapi. Több szakember is ebben látja a következõ évek-évtizedek klimaváltozásra utaló (egyik) jeleit Mo.-on.
#16675
Igen, jártam, bár ez már több mint 10 évvel ezelõtt volt.

Igaz, az állomás azóta is ugyanott, külterületen, a katonai reptéren mûködik. Némi beton és sok-sok, nyáron teljesen kiszáradó füves terület veszi körül a mérõhelyet. Fontos sajátossága, hogy fa, és pláne vízfelület gyakorlatilag nincs a közelben, míg a város belsõ részén ezek bõvebben elõfordulnak. Így aztán nyári kánikulában az állomás rendre 1-2 fokkal magasabb maximumokat mér annál, amit mi a város belsõ részén észlelhetünk.
#16666
Környéketeken éppen nemrég figyeltem meg jelentõs belvizes területeket fõként Székkutas környékén, és most még rájött a mostani nem kis mennyiségû esõ, bizony vannak helyek, ahol elég komoly belvízhelyzet alakulhatott ki. Tudom, tudom, amirõl én beszélek, az egy tipikusan belvizes terület, ám most elég nagy területet érinthet a dolog, nemcsak Székkutas környékét. Szóval kicsit nyögve nyeli az a kacsa a nokedlit nevet
#16664
És még van itt valami, ami talán visszatekintéshez és témához illik.
Nagyon szembetûnõ, hogy az elmúlt idõszakban igen sok csapadék volt a térségben. Az itteni viszonyokhoz képest fõleg sok.
A korábbi években fele ennyi csapadék után nagyon komoly belvizek, krízishelyzetek voltak még nálunk is. Ezzel szemben jelenleg semmi gáz. Még a mostani 30 mm-es hozam egy nap alatt sem vágott oda. Szinte hihetetlen, hogy a föld még mindig úgy nyeli a vizet, mint kacsa a nokedlit.
Ez szemlélteti talán legjobban a mögöttünk hagyott éve(ek) komoly, gyakori szárazságai által okozott hiányt a talajban.
#16663
Tehát lehet, hogy az éves csapi még átlag feletti is Szolnokon úgy, hogy komoly aszálykárok voltak. Durva!
A szolnoki állomásnál jártál már?
#16662
Jól gondolod, Szolnokon az átlagos évi csapadék (attól függõen, hogy az utóbbi évtizedekbõl pontosan melyik intervallumot vesszük alapul) 480-520 mm között van. Ez nagyjából az Alföld teljes középsõ részére (Magyarország legszárazabb térsége) igaz.
#16661
Az OMSZ havi összesítésein is látszik, alig gyõztük a locsolást nyáron. Az átlagos középhõmérséklet (ami itt DK-en nem kevés) fölött járkáltunk 2,5-3 fokkal (Szeged térségében). Ez a kevéske csapadékot is "fölszárította" a termõrétegbõl. Július: Link , augusztus: Link , szeptember: Link .
#16655
630 mm lett az éves csapadék. Ez az 580 mm-es sokévi átlag fölötti, csak az eloszlás lett kedvezõtlen.. zavarban
A második félév szummái:
július + augusztus + szeptember (tenyészidõszak) = 86 mm.
október + november + december = 242 mm.
Az elmúlt 2 napban több esett, mint aug + szept összesen...

Utolsó észlelés

2025-05-21 18:08:22

Budapest XVI. - Cinkota, Décsi utca

16.3 °C

na00

RH: 95

Észlelési napló

Térképek

Radar
map
Aktuális hõmérséklet
map
Aktuális szél
map

Utolsó kép

140054

Hírek, események

Indul a MetNet előrejelzési verseny sorozatának 42. sorozata

MetNet | 2025-05-01 14:48

pic
Kis pihenés után folytatódhat a meteorológiai megmérettetés, immáron 42.