Időjárási visszatekintő

Elsõ mondatodat nem biztos, hogy jól értem, mindenesetre én nem vitatom a tszf. magasság kulcsszerepét, hisz ezer példája van-volt-lesz, hogy néha szinte métereken múlik a halmazállapot. Magyarra fordítva a térkép annak az idõpontját jelzi, amikor legelõször teljesül - leegyszerûsítve - a csapadék és a hideg egyidejû jelenléte adott helyen. A nagyobb csapadékgyakoriság (én nagyjából ezt értem "nyugat-faktor" alatt) miatt egy nyugat-magyarországi pont, mondjuk egy kisalföldi, eleve elõnyt élvez ugyanolyan tszf. magasság mellett is, pl. egy, az Alföld közepén fekvõ területtel szemben. (Na jó, kicsit sántít a példa, hiszen a Kisalföld egyben a Dévényi-kapuhoz legközelebb esõ tájegységünk.) Viszont van, hogy egy keletebbi, de magasabban fekvõ terület, legyen az például a Cserehát, ugyancsak késõbb lát havat, mint egy nálánál alacsonyabb kisalföldi táj. Úgy nagy általánosságban lehet mondani persze, hogy legtöbbször a magasabb terület nyer, amit én állítok viszont mindössze annyi, hogy ennél a térkép többet mond.
De van egy olyan érzésem, hogy egyet beszélünk.

Á, azt kizártnak tartom. Még a legenyhébb teleken is elõfordul egy-két nap, amikor valami véletlen csoda folytán esik 1 cm-nyi az ország valamelyik részén.
Viszont ha egy-egy hónapot kiragadunk a telekrõl, akkor azért már nagyobb eséllyel akadunk rá ilyen különlegességre (lásd pl. 1998. február). (Persze síkvidékre gondolok.)

Hát ahhoz képest, hogy az egyik "leg-leg-legnyugat" Letenye-Szentgotthárd vonal és Baja-Paks térsége, illetve Orosháza-Szarvas térsége közt van 5 napos eltérést, ezt még a magasságkülönbség sem igen egyenlíti ki, és ott van még a "nyugat-faktor" is. Ez az 5, vagy akár 10 napos különbség szerintem Letenye település 140 méteres fekvése és Letenye szõlõhegyének 250-290 méteres fekvése között is bõven megvan, 5 km-en belül. Gyakorta elõfordul, hogy az elsõ havazások csak a dombok tetejét fehérítik ki, és csak hetekkel késõbb hullik le lent is (50-100-150 méteres szintkülönbséggel) az elsõ hó.

Kíváncsi lennék, vajon volt-e olyan tél, hogy sehol az országban nem hullott hó?!

Így van, de a magasság csak az egyik fele a történetnek, azon kívül ott a "nyugat-faktor", illetve az északkeleti bejárat hatása is. Nagyjából ennyit bírok nagy-hirtelen leolvasni ez elsõrõl.

Ami azt illeti, ilyen helyzetben nem nagyon kellenek ám különleges képességek ahhoz, hogy a metnetesek agyába láss.


JoeJack: Pontosan, vagyis minden jel szerint nyugodt szívvel aposztrofálhatjuk akár rendkívül korainak az elõttünk álló eseményeket.

Úgy néz ki, most lesz aktuális a következõ pár térkép:
Sajnos kicsit régiek, de épp nem akadt jobb, aminek tükrében valamelyest helyére tehetnénk az e heti programot. Azaz, hogy mennyire számít korainak az egyes országrészekben ez a mostani havas helyzet.

-az elsõ havazás átlagos idõpontja (1901-50): Link
-a hótakaró elsõ napja (1929/30-1943/44): Link
(Magyarország éghajlati atlasza, OMSZ - 1960.)