Időjárási visszatekintő

Én messzebb vagyok, de nálam is 26,1 26,1 és 27,2 volt a max, ami szinte ugyanaz.

Nálam 25,9 26,6 27,6 volt abban a három napban. Alig van eltérés, pár km csak a távolság onnét.

Bp-Lõrinc elmúlt 3 napi maximum-hõmérsékletei, sorban:
26,0
27,0
28,0
Szép kis sorminta. De szerencsére holnap már nem 29,0 következik.

A modellek által becsült szél felhasználására is gondoltam, csak nem írtam le. Nem biztos, hogy rosszabb e célra, mint a mért széladatok. Úgyis kell némi nagyvonalúság a módszerhez.

És így jön ki a 91

Legfõképpen, hogy a kb. 650-bõl kb. 550 állomáson nem is mérnek szelet.

Kb. 650-re meg még nehezebb volna.

Najó én is egybõl ilyesmire gondoltam, de ezt nálunk gondolom nem véletlenül nem csinálják, 91 állomásra nem lenne egyszerû feladat. Mindenesetre érdekes téma.
Egyébként igen, a "patakpartok nádasában" nem kellene komoly szorzóval számolni.

A legegyszerûbb csapadékkorrekciós módszer, ami eszembe jut:
1. A csapadékmérõ helyére (az 1 m-es szintre) szélsebesség becslés a környezõ tereptárgyak és a 10 m-es szint széliránya és szélsebessége alapján.
2. Korrekciós faktor meghatározása a mûszernél lévõ szélsebesség, a csapadék halmazállapota (és esetleg még cseppméret, intenzitás)függvényében.
3. A csapadékhullás idejére alkalmazni az 1 és 2 pontot.

Persze lehet, hogy a módszer nem hozná meg az elvárt eredményt a sok bizonytalansági tényezõ miatt.
Sok országban alkalmazzák ennek egyszerûsített formáját (állomási széladat, napi átlagok és pl. hõmérséklet felhasználásával). Egy kutatás eredményeként az egyik grönlandi állomásra közel 2x-es szorzófaktor jött ki éves csapadékra.

De vigyázz, a gyenge szelû zalai állomások csak kis szorzót kapnának!

Jajó így már stimm, elbeszéltünk egymás mellett.
Persze önmagában a völgyi állomás nem hiba, mert....mindenki tudja, hogy miért.
...mint ahogyan a napfénymérésnél sincs figyelembe véve, ha egy fa vagy erdõsáv kitakarja a napot, így a mérõ kevesebbet mér.
De hogyan lehetne korrigálni a csapadékot?
Mert ugye nem arról van szó, hogy arra a területre kevesebb csapadék esik, és ezért mérik alá, mint a napfénynél, hanem ahogy írod, tényleges mérési hiba.
Persze minden ami emberhez kötött, hibafaktorral jár, minden mérés hibával terhelt, de amirõl tudjuk hogy hibás, azon lehet változtatni.
Te hogyan vennéd figyelembe?

Az "ami nem hiba" zárójeles megjegyzést úgy értem, hogy ebben az esetben nem mérési hibáról van szó, azaz az adott helyen pl. völgyben tényleg olyan hideg van. Az más kérdés, hogy csak kis területre érvényes az adat. Bizonyos szempontból ez nevezhetõ hibás állomáselhelyezésnek, bár szerintem kellenek az ilyen állomások is. Minden tájegységre kellene egy Zabar és egy Miskolc "jellegû" állomás.
Csapadék esetén viszont valós mérési hibáról van szó, ami nincs sehogyan sem figyelembe véve.

Ebben igazad van!
Erre nem gondoltam!
"mint a probléma a hõmérséklet adatok reprezentativitásával (ami nem hiba)."
Viszont ezzel azért nem értek egyet, mert csapadékmérõbõl volt(van) 2-3-szor annyi az országban, mint hõmérõbõl, tehát a hõmérõk telepítésére nagyobb gondot kellene(kellett volna) fordítani.
Amennyiben a reprezentativitás, vagy legalábbis térségi klíma meghatározására alkalmas meteorológiai állomás telepítése a cél (mert elvileg mi más lehetne!?), akkor nem hiszem, hogy nem hiba, ha ezen állomások összevissza vannak ledobálva, mindenféle szakmai megfontolás nélkül.
A probléma az, ha nem az elõbb leírtak szerint telepítik(telepítették) az állomásokat, és ez volt az utolsó szempont.
Reméljük, a most felnövõ meteorológus nemzedék jobban odafigyel ezekre a késõbbiekben, és a most még fiatal szakemberek, akik késõbb döntenek majd ezekrõl a kérdésekrõl, ezt tekintik majd elsõdleges kritériumnak, természetesen a többi kritérium betartása mellett.

Az is nehezen képzelhetõ el, hogy egy ideálisan (széltõl) védett csapadékmérõ - ami pontosnak tekinthetõ - kevesebb hócsapadékot mérjen, mint egy erõs szélnek kitett mérõ. Sõt itt a kétszeres szorzó sem ritka. Szélben, esõ esetén is lehet 10% körüli alulmérés.
Floo, én úgy gondolom, hogy a csapadékmérések hibája hasonlóan érdekes téma, mint a probléma a hõmérséklet adatok reprezentativitásával (ami nem hiba).
A teljesen nyitott állomások hõmérséklet adata "jobb", csapadékadata "rosszabb", mint pl. egy zárt udvaré.

Kötekedik a fene , csak óvatosságra intelek, mert én már kaptam érte. Szerintem is bizonyos vonatkozásban helyénvaló.
A vicc az, hogy fogja magát, begorombul, akkor ahogy 10 hónap alatt leesett 300 mm, úgy a maradék 2,5 hónapban leeshet 200 mm, és 500 mm-en zár az év, valaki visszanézi 30 év múlva, hóóó iszen átlagos év volt, közben meg...

Tudom érted Te, hogy mire gondolok, csak kötekedsz.
Nem is azt írtam, hogy sivatagban lakom, csak annyit, hogy ez a mennyiség félsivatagi érték. Ez úgy gondolom helyénvaló. Remélem az év hátralévõ része több csapadékot ad mint ez a majd fél évnyi rettenetes mínusz. Szeretném, ha elérnénk szilveszterre a 400 mm-t. Sajnos pesszimista vagyok...
21es: Nálam február igen bõséges 62.7 m-t produkált. Március 15-tõl május 21-ig mindössze 16.4 mm esett. Június 24-tõl a mai napig pedig 43.4 mm. Ez erre az idõszakra alig több mint 0.3 mm-t jelent naponta.
Tudom-tudom, játék a számokkal. De azért elég megdöbbentõ érték jön ki...
Nagyon várom a beígért csapadékot, én már 5-10 mm-el is elégedett lennék a következõ hétre...

Najó, nem írhattam azt, hogy azzal sem megyünk semmire

Egyébként a csapadék hosszabb távon talán kiegyenlítheti egymást két különbözõ mérési pont között ilyen kicsi távolságon belül, persze akkor nem, ha az egyik esetében valamilyen formában mérési hiba áll fent, ami az egyik adatsort valamelyik irányban torzítja.
A hõmérsékletnél azért nem tudja kiegyenlíteni 2 millió év alatt sem, mert az egyik mérõhely ilyen, a másik olyan, két külön pozíció, két külön világ lehet 500 méteren belül is, két külön karakterisztika.
Ha az egyik évben 2650 méteren múlik, hogy Téged telibever egy Cb, a repteret meg nem, akkor máris van 30-40 mm difi, de a legközelebbi évben ez fordítva is lehet. Vagy 2 év múlva.
Olyan, hogy egy belváros hidegebbet mérjen, mint egy völgy, vagy egy domb minimumátlaga alacsonyabb legyen, mint egy mélyebb fekvésé, az ugye majdnemhogy kizárt.
(Ezt nem Neked írom, tudom, hogy Te ezt tudod, csak úgy írom )

Felvetõdött már ez korábban is, hogy a reptéri állomás hajlamos az alulmérésre, különösen szilárd halmazállapotú illetve viharos szél melletti csapadék esetében. Felfogják a röppenytûk.

Köszi Neked is!

Nagyon jó, hogy említed ezt a problémát, bizony hozzá tartozik az igazsághoz. Saját mérésem és a reptéri között csak februárban 18 mm van, a többi hónapban pedig további 10. Nálam tehát 291 mm az eddigi összeg, és bár elég kis távolság van a két mérési pont között (légvonalban 2650 m), ez valóban majdnem 30 mm különbség, jól mûködik a saccográfod.

Na már most ez a 291 mm máris "csak" a 12. pozícióra lenne elég a 129 év között, de nyilván csak fenntartásokkal hasonlíthatom saját adatomat a hivatalos idõsorhoz, még ha tudom is, hogy az sem teljesen homogén. Nem csak az automata miatt, egyébként is, bár azt azért jó lenne tudni, mióta szerepel az automata mérése hivatalos adatként.
--------------------------
Szóval Floo, látod ez a csapadékos téma sem fenékig papsajt...

Nana, óvatosan ezzel a sivatagos szöveggel, ezért itt harapnak.

Floo, antibulvár: köszönöm, és örülök ha tetszett. Ha még kedvet is csináltam vele, akkor pláne!
Ejtettem viszont egy hibát a 3. bekezdés szövegében: 1992 jan-szept csapadékösszege természetesen nem 263 (ez az idei mennyiség), hanem 231 mm volt. Elnézést érte.
Folytatás tehát rövidesen, addig pedig várjuk a pesti statisztikát!