Időjárási visszatekintő
Hasznos linkek
>> OMSZ állomáshálózata (2025 áprilisi állapot)
Így van, nagyon érdekes, hogy szinte itt esett az országban eddig idén a legkevesebb csapadék, jelenleg mindössze 247,5 mm-nél tartunk, miközben feltûnõen sok, 140 (!) csapadékos napot észleltünk.
Abból adódik ez, hogy a Metnet éghajlati naplója minden olyan napot csapadékosnak tekint, amikor csapadék esemény volt (nyom is). Pont ez a ceglédi példa is jelzi, hogy mennyire csalóka ez az adat. Készítettem egy kis összehasonlítást, hogy az év eddig eltelt hónapjaiban hogyan alakult a csapadékos napok száma különbözõ kritériumok szerint. Elõször az összes csapadékos nap (metnet-es adat), utána a mérhetõ (legalább 0,1 mm) mennyiségû napok, majd a legalább 1 mm mennyiségû, végül az 5 mm-t elérõ, vagy meghaladó (jelentõs) csapadékú napok száma következik, utána még zárójelben odaírtam a havi csapadék mennyiségét is:
Január: 21 – 11 – 7 – 3 (41 mm)
Február: 24 – 16 – 7 – 2 (31 mm)
Március: 20 – 11 – 6 – 2 (27 mm)
Április: 9 – 1 – 0 – 0 (0,8 mm)
Május: 18 – 9 – 3 – 0 (10 mm)
Június: 17 – 11 – 9 – 4 (45 mm)
Július: 13 – 7 – 5 – 3 (35 mm)
Augusztus: 11 – 9 – 5 – 2 (30 mm)
Szeptember: 7 – 4 – 3 – 2 (28 mm)
Csapadékos napok 2009-ben (szept. 20-ig) összesen:
Összes csapadékos nap: 140
Mérhetõ csap. nap: 79
Legalább 1 mm csap. nap: 45
Jelentõs (5 mm) csap. nap: 18
Látható, hogy fõleg a téli, tavaszi hónapokban volt sok az olyan nap, amikor csak nyomnyi mennyiség esett. A rekordszáraz áprilisban 9 napon is esett, de csak 1 napon volt mérhetõ mennyiség, ami azonban még az 1 mm-t sem érte el… A mérhetõ mennyiségû napok száma már jobban jellemzi a valóságot, az 1 mm-t elérõ, vagy meghaladó csapadékú napok száma (45) pedig önmagáért beszél.
Tehát szerintem hasznosabb lenne azokat a napokat csapadékosnak venni, amikor legalább 0,1 mm (tehát mérhetõ mennyiség) hullik, mert az összes csapadékos nap adata eléggé megtévesztõ lehet.
Abból adódik ez, hogy a Metnet éghajlati naplója minden olyan napot csapadékosnak tekint, amikor csapadék esemény volt (nyom is). Pont ez a ceglédi példa is jelzi, hogy mennyire csalóka ez az adat. Készítettem egy kis összehasonlítást, hogy az év eddig eltelt hónapjaiban hogyan alakult a csapadékos napok száma különbözõ kritériumok szerint. Elõször az összes csapadékos nap (metnet-es adat), utána a mérhetõ (legalább 0,1 mm) mennyiségû napok, majd a legalább 1 mm mennyiségû, végül az 5 mm-t elérõ, vagy meghaladó (jelentõs) csapadékú napok száma következik, utána még zárójelben odaírtam a havi csapadék mennyiségét is:
Január: 21 – 11 – 7 – 3 (41 mm)
Február: 24 – 16 – 7 – 2 (31 mm)
Március: 20 – 11 – 6 – 2 (27 mm)
Április: 9 – 1 – 0 – 0 (0,8 mm)
Május: 18 – 9 – 3 – 0 (10 mm)
Június: 17 – 11 – 9 – 4 (45 mm)
Július: 13 – 7 – 5 – 3 (35 mm)
Augusztus: 11 – 9 – 5 – 2 (30 mm)
Szeptember: 7 – 4 – 3 – 2 (28 mm)
Csapadékos napok 2009-ben (szept. 20-ig) összesen:
Összes csapadékos nap: 140
Mérhetõ csap. nap: 79
Legalább 1 mm csap. nap: 45
Jelentõs (5 mm) csap. nap: 18
Látható, hogy fõleg a téli, tavaszi hónapokban volt sok az olyan nap, amikor csak nyomnyi mennyiség esett. A rekordszáraz áprilisban 9 napon is esett, de csak 1 napon volt mérhetõ mennyiség, ami azonban még az 1 mm-t sem érte el… A mérhetõ mennyiségû napok száma már jobban jellemzi a valóságot, az 1 mm-t elérõ, vagy meghaladó csapadékú napok száma (45) pedig önmagáért beszél.
Tehát szerintem hasznosabb lenne azokat a napokat csapadékosnak venni, amikor legalább 0,1 mm (tehát mérhetõ mennyiség) hullik, mert az összes csapadékos nap adata eléggé megtévesztõ lehet.
Megnézve az éghajlati napló éves összesítõ adatait kissé meglepetten láttam, hogy az összes adatszolgáltató közül nálam volt a legtöbb csapadékos nap (144) és a legtöbb csapadék (747 mm). Azért lepett meg, mert "érzésre" alapozva jóval kevesebb csapadékra tippeltem. Jobban megnézve az adatokat látszik, hogy a köztes, átlagos mennyiségü napi csapadékok nem jellemzõek; vagy jelentéktelen szöszmörgés van, vagy egybõl 30-50 mm-nyi mennyiség hullik. Érdekes ez az egyenlõtlen eloszlás.