Meteorológiai társalgó

Remek szilva, kajszi termés volt, õszi is volt elég. Ezek jó része a kertemben van, tehát nem mind "jó fekvésû" helyen.

Tudom kolléga hogy bohóckodnak minden kemény tél elõtt!

Alföld! Dny szív...

Néhány tucat gyümölcsfám van, ha meleg idõszakokkal terhelt a tél, beindul idõ elõtt a rügyfakadás, akkor óriási szerencse kell egy jó gyümölcsös évhez, mert ugye nem mindegy hogy ez február közepén, vagy március végén következik be .. Nagy tél , kései kikelet elég jó biztosíték a jó évhez, nem mondom nekem is fagy el õszib. néha, de hát nem ez a fõ profil, ráadásul fent a barackosban olyankor sem fagy el téli zord idõ miatt!
Salek! A ciklonok bohóckodnak velünk, ki tudja mi lesz....

Maximálisan egyetértek! Még az idei kõkemény február után is igen sok gyümölcsöm termett, mégpedig azok amik idevalók! Említésre érdemes kárt itt a túlságosan meleg márciusi idõszak okozta Link , idõ elõtt berobbantott több érzékeny növényt, a húsvéti fagy ezért károsíthatta õket. Mikor megy az örömködés a +huszonfokok miatt, akkor sokan nem kapcsolnak milyen problémát okozhat késõbb...

A te logikádat követve még nagyobb hülyeség az amit te írsz! Az országban lényegesen komolyabb tétel a gabona, fõleg az õszi búza. Gyümölcsösöket telepíteni csak jó fagylefolyású területekre érdemes, jórészt ilyen helyeken is vannak. Az egyes õszibarack fajták, a szõlõ fagyérzékenyek,(-20 fok ~ , alatti T!) , egyes alma, körtefélék. Az egzotikus déli gyümölcsöt nem veszem ide, hiszen annak honosítása a Kárpát medencében még erõsen kérdéses, és kis területekre korlátozódhat.. Nem fagyérzékeny, legalábbis elhanyagolható mértékben a szilva, a kajszi (Ha megmarad a nyugalmi állapot, nincs hosszabb tavaszias idõszak!!) A szállított fagy megint más dolog , az a levegõ nem a Kárpát medencében hûl le. (Errõl Te tudnál mesélni sokat, mit is jelent egy jó fekvésû, fagylefolyású domb, micsoda különbségek vannak mikroklímában egy- egy szûk területen is!) A -20 fok alatti T nem olyan gyakori térségemben szerencsére, az Alföld más tészta, de nagy gondok ott is a bûnrossz telepítésekben vannak. Érdekes dolog, gyümölcsösök vannak olyan helyeken ahol az életben nem volt, fel van törve olyan rét, legelõ , kaszáló ami századok óta nem volt, és aztán jön a sírás. Vajon eleinknek miért volt az a terület legelõ, és miért nem volt ott soha szõlõ, gyümölcs?
Tehát megint csak ott tartunk, hogy alkalmazkodni kell az idõjáráshoz, nem pedig baromkodni. A kárpát medencei tél része az idõszakos, esetenként a hosszú ideig fennálló hótakaró!

Egy érdekes cikk ( Floo biztosan vitatkozni fog az itt leírtakkal) ,habár elég szerencsétlen lett az idõzítés (nyilván,még a havazás elõtt írták meg) : Link