Időjárási visszatekintő

Még csak egyet ehhez a témához kapcsolódva. Ahogy Floo is írta, hogy ilyen manipulatív (már elnézést a szóért) eljárásokkal ne kelljen bûvészkedni, bizony nagyon meg kellene vizsgálni egy adott telepítendõ állomás helyét. Mindenki tudja milyen szempontoknak kell irányadóknak lenni. Viszont úgy gondolom, hogy a legnagyobb jó szándék mellett sem képes erre önmagában az OMSZ, ehhez szükség van arra, hogy a megfelelõ hatóságok, az állam is közremûködjön e fontos probléma megoldásában. A múlttal ebben a tekintetben mondhatnánk már talán azt is elkéstünk foglalkozni, marad a bûvészkedés (homogenizálás) az adatokkal, amik semmilyen körülmények között nem fogják 100%-osan reprezentálni a valóságot. Mondjuk érdekes lehet milyen pontosság érhetõ el vele... A jelennel, a jövõvel még foglalkozhatunk ill. foglalkozhatnak az illetékesek. Csak egy dolog amire például gondolok, hogy a meteorológiai állomások helyét meg kellene tartani a kiinduló állapotban, abban amibe most van, vagy a telepítés során kerül. El kell kerülni, hogy az állomás helyét valami miatt meg kelljen változtatni. Ebben például lehetne a hatóságoknak óriási szerepe, az eredeti környezet megóvásának. Nem egy könnyû feladat, ez biztos, hisz ezen felül is számtalan problematikára kell megoldás, de véleményem szerint, hosszútávon megéri.

Talán az egyetlen dolog, amiben a "homogenizálás" elfogadott lehet számomra, az a mûszerpark precizitásának fejlõdése, bár erre ennyi év távlatában már nem tudom lehet-e ezzel valamit érdemben kezdeni.

Köszönöm a válaszod! Az apropó, amiért belemerültem, hogy én is elõszeretettel kutatgatom Szekszárd klimatológiai érdekességeit.

Elnézést a nem éppen fórumtémába kapcsolódó hosszú szövegemért!

Az eredeti adatsort úgy változtatják meg, hogy a mérés körülményeiben az idõk során bekövetkezõ változások hatásait valamilyen módon (különbözõ statisztikai eljárásokkal, parametrizációval stb.) figyelembe veszik. Ezek a legfontosabb változások:
- az állomás áthelyezése, elmozdítása, mind horizontális, mind vertikális értelemben,
- az állomás természetes és/vagy mesterséges környezetének megváltozása,
- az egyes korszakokban a méréshez használt mûszerek mûködésében, mérési pontosságában rejlõ különbségek,
- a mérés egyéb körülményeinek (pl. leolvasás idõpontjának, korrekció alkalmazásának) megváltozása.
De a konkrét mechanizmust sajnos nem ismerem, ebben egy éghajlatos kolléga tudna segíteni.

Bizony!
Teljesen igazad van!
Én igazából azt sem értem, hogy két sarkított pozíció, egy domb és egy mélyebb fekvésû állomás (ami az elõjelet illetõen megfelel egy szegedi külterületi és egy épület tetõtéri teraszán végzett mérések közti különbségnek) több évtizedes adatsorát hogyan lehet homogenizálni?
Mi is valójában a homogenizálás?
(Tudom a választ, van rá egy jó szavam, de azt inkább nem írom le...)
Ugyanis, mint tudjuk, a dombon magasabb minimumok vannak, mint egy mélyebb fekvésben, ha egyidejûleg mérünk a két, egymástól akár néhányszáz méterre lévõ ponton, a minimumok éves átlagában akár 2-3 fokos, az abszolút minimumban pedig akár 10 fokos különbség is lehet. Ha átpakolnak egy állomást, akkor az adott idõszakban az abszolút minimumokat homogenizáljuk, a -27 fokot és a -17-et, akkor lényegében az adott idõszak abszolút minimuma -24 vagy -22 vagy -23 fok lesz??

A Lenti állomás nem elõnyös fekvésben volt az elmúlt 80 évben, az 1990-es évek végén kishíján felkerült Lenti-hegyre, a két véglet lett volna ezzel megvalósítva. Ehelyett Iklódbördõcére került, ugyanolyan mély fekvésbe, mint elõtte volt Lentiben. Ez elvileg nem rossz döntés (mégha véletlen is volt!), mert a probléma ott van, ha az állomás áthelyezése folytán ellentétes elõjelû pozícióba kerül egy állomás, akkor az olyan, mintha Rómát akarnák homogenizálni Moszkvával.

A homogenizálásnál elszúrtak egy-két dolgot bizony, ugyanis szerintem olyan, hogy homogenizálás, egyszerûen nem lenne szabad, hogy legyen!
Ugyanis ezt a homogenizálás néven futó dolgot meg lehetne oldani nagyon egyszerûen úgy, ha próbálnák az állomásokat közel ugyanolyan helyekre tenni, mint ahol elõtte voltak, hogy 5 km-el arrébb vagy 10-el errébb, az már tökmindegy, de túlzás nélkül állítom, hogy ugyanolyan pontokat is ki lehet könnyûszerrel nézni, azok közül pedig ki lehetne választani az egyéb szempontoknak (õrzés, telefon, biztonság, megközelíthetõség) is megfelelõt.
Sõt, ha csak néhány év adatát nézzük (persze jobb minél több évet nézni), akkor látható, hogy két, egymáshoz közel lévõ állomás közti pl. középhõmérsékletkülönbség állandónak tudható be néhány tizedfokon belül. Ezáltal lehetõvé válik az is, hogy 1 tizedes pontossággal meg lehetne becsülni azt az értéket, amit pl. a miskolci állomás mért volna tegyük fel 2007-ben ott, ahol 1991 elõtt volt. Ehhez persze szükség van néhány adatra (környezõ állomások adatai) és információra is, mint pl. az adott év felhõzöttsége, derült éjszakák száma stb, mert ezek befolyásolják az adott év középhõmérsékletét.
Ehhez persze egy szakmai szempontokat elsõdleges helyen tartó, komoly szakmai megfontolással történõ állomásteleptés lenne szükséges, illetve a bejövõ adatokat nem szárazon, nyersen, gépiesen kellene kezelni, hanem az adott mérési pozíciónak megfelelõen.
És ehhez még 1-2 dologra lenne szükség, ami nem a pénz, hanem egészen más...

"Szívembõl szóltál", ami az adatfabrikálásokat illeti. Magam is ezen a véleményen vagyok.
Egy kicsit azért elgondolkodtatott ez a dolog, mit is kell pontosan érteni az adatok homogenizálásán. Más állomások adataiból interpolált, modellezett vagy a meglévõ helyi adatból származtatott adatokat?

Ha jól tudom némi átfedés van a kettõ között, a pallagi állomást az 50-es években szüntették meg. Az éghajlati elemzés ezt írja: "Az 1901-1950 közötti idõszak adatai döntõen a Debrecen-Pallag-i éghajlati állomásról származnak."

Pallag és a repülõtér között egyébként ellentétes irányú a különbség, a reptér melegebb valamivel. Tehát megint nem levonni kéne, hanem hozzáadni kb. 2 tizedfokot az adatokhoz, hónaptól függõen. Pallagról országos hidegrekordok is származnak, az a hely hajlamos volt igen alacsony minimumhõmérsékleteket produkálni.

Úgy tudom, hogy az adatsor 1950-tõl már a reptéri méréseket tartalmazza, s nem a pallagiakat. Vagy késõbb költözött az állomás?

Semmiféle kétségem nincs, és nem is volt. Csak nem értettem mely idõszakról írsz. Köszönöm a válaszod.

Rémisztõ lehetõség... Pontosan ezért vagyok én is erõsen szkeptikus a témában.
A következmények pedig beláthatatlanok.

Akkor tehát:
- vagy valamit elszúrtak a homogenizálásánál, de nagyon;
- vagy pedig tényleg nem az az adatsor, amelyiknek lennie kéne.

Bármekkora káosz is van az éghajlati adatokkal kapcsolatban néha, azért mindkettõ elég durva hiba lenne, ezt nem feltételezem az Éghajlati Osztályról. Szóval nagyon kíváncsi lennék, hogy mi lehet a megoldás.

A homogenizálással kapcsolatban pedig én személy szerint mindig is kicsit szkeptikus voltam. Szerintem az eredeti helyen és idõben, és az eredeti körülmények között végzett méréseket nem lehet semmivel helyettesíteni, semmilyen utólagos modellezéssel, számítgatásokkal vagy bármilyen más bûvészkedéssel. (Ahogy Floo említette egyszer a szegedi adatokkal kapcsolatban: "vajon egy lakóépület harmadik emeleti erkélyén végzett mérésen mit lehet homogenizálni...?")

1901-50 között minden egyes évben alacsonyabb hõmérséklet szerepel a honlapon és a kiadott CD-n is, mint amit akkoriban Pallagon, a hivatalos állomáson megfigyeltek. Ha kétséged van menj el az OMSZ szakkönyvtárába vagy a Széchenyi Könyvtárba és nyiss ki egy évkönyvet a debreceni megfigyeléseknél bármelyik évbõl.

Az eltérés 1950 és 1951 között jelenik meg igazán, az eredeti adatok szerint a két év szinte egyforma hõmérsékletû volt, azonban ha a honlapot megnézed 7-8 tizedfok különbséget látni közöttük.

Válasz erre: Usrin, #61517

A met.hu-n elérhetõ adatsorok a hozzájuk csatolt éghajlati elemzés szerint ellenõrzött, pótolt, de inhomogenitásoktól még nem mentes adatsorok. Ebbõl én arra következtetnék, hogy az idõsorban lévõ hézagokat kipótolták, viszont nem homogenizálták az adatokat. Azonban az évkönyvektõl minden 1950 elõtti évre lényeges eltérés adódik (minimum 0,4°c lefelé). Debrecenben 1853 márciusa óta végeznek megfigyeléseket, 1869-ig a Piac utcában volt az egyetlen meteorológiai állomás. 1868-ban (némi átfedéssel) kezdõdtek meg a mérések Pallagon, a várostól északra. Azóta a megfigyelések végig külterületrõl származnak.

1853.03-tól 1874-ig általában 6-14-22 órás, 1874-tõl 1965-ig 7-14-21 órás, azóta pedig napi 4 mérésbõl (fõterminusok) számítják a havi átlagokat. A 20. századra Debrecenben lényegében egyetlen komoly inhomogenitást okozó eltérés sem esik (a 7-14-21 órás számításnál az utolsó adat kétszeres súllyal került figyelembe vételre, ez a módszer csak minimális eltérést jelentett a napjainkban használt számítási módokkal kapott napi ill. havi és éves átlagoktól).

Az OMSZ állítása szerint a publikált adatok eredetiek, ún. "nyers" adatsorról van szó. Azonban a korabeli dokumentumokban más adatok szerepelnek. A legvalószínûbb, hogy az adatok archiválása során használtak fel egy eredetinek gondolt, de valójában nem eredeti adatsort... ez egy lehetséges magyarázat lenne, persze ebben korántsem lehetek biztos. A szakkönyvtárban kb. egy hónappal ezelõtt összefutottam egy éghajlatkutatóval, és ez a kérdés azon kevesek közé tartozott, amiben egyet tudtunk érteni - valószínûnek tartotta õ is, hogy valami hasonló történhetett.

További érdekesség, hogy az eredeti debreceni adatok alapján felvázolt trendet jól megfigyelhetõ más mérõhelyeken is, például Kecskeméten, Mosonmagyaróváron, Szombathelyen, vagy éppen Szegeden. Szeged szintén elérhetõ az OMSZ honlapján, ahol az éghajlati elemzésben (jogosan) a következõt olvashatjuk: "Szeged száz éves eredeti megfigyelési sorozata rendkívül inhomogén, az állomás többszöri áthelyezése miatt. Az eredeti mérésekbõl számolt éves középhõmérsékletek [...] szerint a hõmérséklet több mint 0,7°C-kal csökkent a globális és a hazai tendenciákkal is ellentétben [...] A homogenizált sor alapján kapott trendmeredekség pedig közel ugyanilyen mértékû, de ellentétes elõjelû, tehát a globális változásoknak megfelelõ emelkedést jelez."

Szegedrõl annyit kell tudni, hogy az állomás a városon belül mûködött 1854 és 1951 között, majd szintén a repülõtérre került. Emiatt egy igen éles törés mutatkozik a helyi adatokban 1952 körül, ezt homogenizációval meg kell igazítani. Azonban az OMSZ által említett trendmeredekség változáshoz az kell, hogy mindenegyes adatból 1,5°c körüli értéket vonjanak le, ami irreálisan magas már megint. A háztetõs Kitaibel Pál utcai és a nyílt területen lévõ ferihegyi állomás között nincs ekkora különbség(!). Például 2000-ben a Kitaibel Pál u-i állomás átlaga 12,68°c, Ferihegyen pedig 11,72°c. (1999-ben 11,61 és 10,2. A szegedi állomás 40-50 éven keresztül ráadásul korántsem volt annyira hõszennyezett helyen, emellett a hõsziget fokozatosan "épülhetett ki".





Részlet az egyik levelembõl:

Például az 1933. évben az Önök honlapján publikált eredeti adatsor szerint az évi középhõmérséklet Debrecenben 8,4°c-nak adódott, ugyanakkor a korabeli kiadványok tanúsága szerint Debrecen-Pallag állomáson 8,7°c, az Egyetemen pedig 9,0°c volt az éves átlaghõmérséklet. 1934-ben a helyzet hasonló, az interneten elérhetõ adatsorban +11,1°c szerepel, miközben az adott év megfigyeléseit közlõ évkönyvben Pallag esetében +11,5°c, a Debreceni Egyetemhez tartozó állomás mérési szerint +11,8°c körül alakult az év átlaghõmérséklete. A két adatsorozat közötti eltérést a mellékelt grafikon szemlélteti.

Ez az eltérés 1901 és 1950 között lényegében minden évben fennáll, a legmarkánsabban pedig 1950 és 1951 között jelenik meg az évi középhõmérséklet alakulását szemléltetni hivatott grafikon esetében. 1950-51 közel azonos középhõmérsékletûnek adódott eredeti feljegyzések szerint (11,28°c ill. 11,48°c - mindkettõt erõs pozitív anomália jellemezte), azonban a weboldalon szereplõ adatok markáns, kb. 1°c-os különbséget mutatnak a két év között. Link