Időjárási visszatekintő

És még annyit, hogy ez azt jelenti, mint hogy Pécs térségében az elmúlt 190(!) évbõl mindössze 14-ben mértek olyan típusú helyen hõmérsékletet, mint például zömmel Zala megyében a meteorológiai mérések történelmének kezdetétõl a mai napig!
Ugyanakkor Pécs környékén 178 éve csupán dombi fekvésbõl, sõt sokszor durván hõszennyezett területrõl származnak adatok!
Ráadásul ehhez az is hozzátartozik, hogy az abszolút minimumok nem merülnek ki abban, hogy a lehûlés éjjel egy alacsonyabb ponton áll meg, hanem azt jelenti, hogy az egész éjszakai hõmérsékleti adatsor mélyen alacsonyabb értékeket mutat, mint egy jó fagylefolyású helyen, ezáltal a középhõmérséklet is lényegesen alacsonyabb!
Viccesen úgy képzelném el, hogy 178(!) évvel ezelõtt, látva ezt, Pécs környékén bizonyos helyekre vonatkozóan (a medence alja, a környék bombatölcsérszerû mélyedései, de egyáltalán az alacsonyan fekvõ területek) örökös mérési, sõt hõmérõbeviteli tilalmat rendeltek el, katonák védték a mélyebben fekvõ helyeket, nehogy még egyszer valaki hasonlóan alacsony hõmérsékletekkel rombolja a város hírnevét és ne legyen beadható egy egész nemzetnek a "szubmediterrán" maszlag!

Hát hogy HÓmérséklet nem volt -17, azt el is hiszem

Nálam sem volt -17°C-nál alacsonyabb hómérséklet amióta 1990-ben elkezdtem mérni.

Pécs-Pogányban pl. az elmúlt 13 évben -22 fok volt azt hiszem a legalacsonyabb, talán szállított fagy lehetett, mert Pakson is -22 volt, az évre nem emlékszem biztosan, de talán 1996 volt!
Azóta -16,9 volt a leghidegebb, közben körbe a mélyebben fekvõ részeken -25 alatti értékek is voltak!
A Pécsi Szõlészeti Kutatólaborról nem találtál adatokat vagy feljegyzéseket, hogy ott miket mértek!
Az 1950-es években már volt ott mérés, a Mecsek déli oldalában a város felett!

Még egy kis kiegészítés:

Pécsett a meteorológiai mérések 1819-ben(!) kezdõdtek, Dr. Patkovich József fizikus folytatott 1819-34 között folyamatos megfigyeléseket. Sajnos az utolsó két év adatai elvesztek, azonban az 1819-32 közötti adatokat az 1850-ben kiadott bécsi meteorológiai évkönyv egy több oldalas táblázatban közli.

A Pécsi Tudományegyetem könyvtárának honlapjáról: "Bécsben, a Csillagvizsgálóban 1775-ben indultak meg a rendszeres meteorológiai megfigyelések. Lehet, hogy Bécsbõl kérték meg, talán õ ajánlkozott, [...] mindenesetre 1819. január 1-jétõl kezdve végezte ezeket a bécsi elõírások szerint. Bécsbõl kapott mûszereket és megfelelõ nyomtatványokat..."

Amiért ezek a mérések külön figyelmet érdemelnek, hogy a felölelt 14 év alatt a Patkovich-féle állomáson nem egy alkalommal elõfordult -20°c, sõt -24°c alatti hõmérsékleti érték , miközben a feljegyzett legmagasabb hõmérséklet 40-41°c körül volt. Az 1880-as években nem egy télen mértek az országban többfelé (Gyõr, Debrecen, Szeged, Szolnok, Kecskemét, Tokaj, stb.) -25°c körüli értékeket, azonban ekkor Pécsett a szõlõhegyi állomáson még -20°c sem fordult elõ. Ellenben 1819-32 között nem egy alkalommal volt példa erre, ráadásul akkor, amikor Budán vagy Sopronban jóval magasabb havi abszolút minimumokat észleltek.

Ha nem csak a szélsõséges értékeket vizsgáljuk, akkor teljesen egyértelmûvé válik, hogy a Pécsen mért havi abszolút minimumok rendre alacsonyabbak voltak, mint Budán vagy Sopronban. Késõbb (1871-tõl) ilyen sohasem fordult elõ. Hogyan lehetséges ez? Egyetlen magyarázat létezik: a Patkovich-féle állomás valahol a történelmi városrész déli peremén helyezkedhetett el, völgyi pozícióban. Mást nemigen tudok elképzelni...

Én sem tudtam, akkor az is valami dombféle hely lehetett, erre utaltál egy korábbi hozzászólásodban, amikor az 1900-as évek elsõ évei közül elõbányásztad a kanizsai állomás adatait???
A 240 méter és a Szõlõhegy az erõsen dombinak tûnik!
Bár errõl Cauchy tud pontosan infókat!

Ezt nem is tudtam, köszönöm, hogy leírtad!

Cauchy lényegében ott mér, ahol a hivatalos pécsi állomás mûködött 1871 és 1914 között. Ebben az idõszakban Vasastól valamivel Ny-ra, a Szõlõhegyen mértek 240m-es magasságban. A 19. század utolsó éveiben alapították az egyetemen lévõ állomást, 1914-tõl kb. 1957-ig (a pogányi állomás alapításáig) ez volt az egyetlen meteorológiai állomás Pécsen.

Hozzám és Leohoz képest.

Hogy érted, hogy kedvezõ helyen mér ebbõl a szempontból?
Leoéhoz képest, vagy úgy amúgy?

Cauchy elég kedvezõ helyen tud mérni ilyen szempontból, már régóta követem a méréseit. Fõleg azért is, mert nincs messze Martonfától.

15 nappal több, mint Leonál!

Na azé, az a 46 már barátságosabb!

Úgy mértem, hogy nem volt kritérium a 0,1 mm, ezért is lehet megtévesztõ a szám.

Idén már külön írom mind a 2 elv alapján a csapadékos napok számát. Tehát ez alapján idén eddig 73 napon fordul elõ csapadék, ebbõl pedig 46 alkalommal esett legalább 0,1 mm.

Itt 61 csapadékos nap volt eddig >=0,1mm kritériummal.
205,1 mm az összcsapadék.

164?
Az kegyetlen sok!
Úgy mérted, mint a szabvány, vagyis hogy a 0,1 mm-t meghaladó csapadékú napok számát jegyezted fel, és az lett 167?

Úgy lesz, ha addig nem felejtem el.

Egyébként tavaly 164 csapadékos napot regisztráltam, ami szintén nagy szám, gyakorlatilag szinte minden 2. nap volt csapadék, amirõl az ember egyenlítõi klímát gondolhatna.

Még mindig nem volt idõm áprilist összegezni, most sem errõl írok...


A 2009-es év eltelt 126 napjából eddig 73-on volt csapadék a város ezen részén, ezzel elõkelõ helyen állunk a többi helyszín között, míg az éves csapadék kerekítve 5 mm híján 200 mm.


A rendszeres adatfeltöltõk közül Pécsett volt eddig a legmagasabb abszolút T min: -8,5 és -10 fok között.


A zivataros napok számában is elõl állhatunk - 5 db(ezt nehezen tudnám ellenõrizni), a zivatarok számában akár még jobban - 9 db.


A többi paraméterben is a legek közelében vagyunk, jó ez a pécsi klíma.