Időjárási visszatekintő

Keleti-, északkeleti, de talán még délkeleti szél esetén sem emelkedik meg a T. Döntõ részben nyugati (esetleg ény-dny, de ez már nem olyan tipikus) szél esetén jellemzõ.
Visszanéztem a mûholdképet is az elõbbi idõszakra vonatkozóan, ott látszik, hogy a kérdéses idõpontban egy jelentéktelennek tûnõ felhõ vándorolt át felettünk, pont akkor váltott a szél is nyugatira.
Itt vannak a koordináták, a Google Earth keresõjébe bemásolva a megadott helyre visz:
Az én állomásom: 46°21'11",18°42'42"
A város mûszere, az Ybl Miklós utcában (megfigyelési szempontból nem épp jó helyen, de most úgysem ezt vizsgáljuk): 46°20'46",18°41'56"
Sötétvölgyi horgásztó: 46°21'26",18°36'54" (ez egy mesterséges tó)
Kálvária kilátó: 46°20'46",18°41'37"
A régi Sió híd, ahol még mérni szoktam: 46°22'44",18°43'16" illetve a déli város bejáró: 46°18'29",18°41'37"
Ma éjszaka, éjfél után csak egy rövid idõre váltott nyugatira a szél, de itt is szinte azonnal pár tizedet lépett felfele a T, bár ez most nem volt oly annyira látványos, mint a múlt éjszaka.

Ha megírod ide, vagy privibe, ahogy jónak látod a pontos címedet (utca-házszám) és a városi kalibrált mûszer pontos címét, akkor megnézzük pontosan a terepalakulatokat!
Biztos hogy nem fõn!
A kilátó és a horgásztó között 6 fokos különbség volt, gondolom az elõbbi domb jó magasan (azért kilátó ), a horgásztó meg völgy, hisz azért tó !
Ha a szél hatására Nálad is és az automatánál is emelkedik a hõmérséklet, akkor nem a város hatása, hanem egész egyszerûen derült éjszakákon átkeverés van, ehhez bármilyen irányú szél jó!
A gyanus az, amikor csak azonos irányú szélnél emelkedik vagy csökken, ha Nálad pl. délrõl vagy keletrõl támad fel a szél éjszaka és felmegy a T, akkor csak inverzióról van szó!

Nem konkrétan a témához szeretnék szólni, de kapcsolódik a dologhoz, mármint a szélirány megváltozása okozta hõmérséklet változáshoz. Régóta figyelem Szekszárdon ezt a jelenséget. Nálunk a nyugati szél szokott éjszaka ilyen anomáliát okozni. Én a város keleti peremén élek, itt mérek. Van a városnak egy kalibrált mûszere is a nyugati végeken, a domboldalban. Ennek adatai egyébként a neten elérhetõk: Link
Ha az én állomásomat nézem, elképzelhetõ lenne egy a nyugati szél hatására a városból érkezõ hõszennyezés, viszont a nyugati végeken levõ városi automata is kiméri a hõmérséklet jónéhány fokos emelkedését! A ma hajnali példa, mint illusztráció kiváló:
Az én állomásom grafikonja: Link (A zöld vonal a hõmérséklet)
Ugyanezen idõben a nyugati végen felállított automata adatsora:
Link
A város mûszere olyan 30-40 méterrel van magasabban nálam. A Kálvária domb alatt, gyakorlatilag 1-2 utca választja el a város nyugati határától. Az én mérõhelyem gyakorlatilag már a Mezõföldön van, mégha a távolság tulajdonképp csak 1,5 km is. A város mûszerén szinte kizárhatónak tartom a nyugatról érkezõ mesterséges hõszennyezést. Nálam nyilván van ennek is valami hatása, de véleményem szerint itt döntõ mértékben valami másról lehet szó, valami fõnszerû dologról. Legalábbis én erre gondolok.

Teljesen igazad van!
Ha a repülõtér kifutópályáját akarom mérni, akkor jó a pogányi állomás, ha a silótartályok melegét, akkor jó a teveli, ha a szennyvíztelep hõjét akkor a kaposvári is jó, ha 160 ha-os esõztetõ öntözéssel ellátott intenzív almaültetvényt, akkor jó az egerszegi is, ha tófürdõ vizét akkor jó az orosházai is, és igy tovább!
Az iklódbördõcei állomást eredetileg a Lenti-hegyre akarták tenni, de mivel oda nem sikerült, így tették le Iklódbördõcére!
Dombtetõ helyett fagyzugba, gondolom nem kell részleteznem a két hely közti különbséget!
A térség Tevele helyett megcsinálták a térség Bátaapátiját!
Azért ha ennyire mindegy, hol és mit mér egy állomás, az szerintem probléma!
ÉS a legnagyobb baj szerintem továbbra sem az állomások elhelyezése, hanem az állomásokról bejövõ adatok, adatsorok gépies feldolgozása, bejön az adat, átlagolják, ráteszik egy térképre, adnak neki egy színt, aztán kész!
Hogy egy adott állomáson azért mérnek hideget vagy meleget, mert a térség tényleg hidegebb, vagy melegebb, vagy azért mert egy fa alatt a mérõ vagy mert hõszennyezés van, vagy azért mert elõnyösebb helyen vagy hátrányosabb helyen van-e a mérõ, ez soha, sehol nem derül(t) ki!
Amit a tanulmányomban leírtam 172 oldalon keresztül, ott benne van, hogyan lehet klímát elemezni ilyen, szakmai szempontok nélküli állomástelepítés esetén is!

Ahogy írod, kellenének kategóriák, hogy melyik állomás miért mit mér!
Nem vagyok benne biztos, hogy a klimatológusok és az adatfeldolgozók tudják, hogy az adott állomások pontosan milyen tereppontokon vannak elhelyezve, és miért mérik azt, amit mérnek, legalábbis elég sok olyan jel van, amibõl az derül ki, hogy nem tudják!
Nem hozok példákat, mert már 1000-szer leírtam, már mindeki ugyis kívülrõl fújja õket

"Ha a met.hu-s, szegedi állomástörténet és mûszeres leírást jól értelmezem, akkor pl. a 100 éves szegedi adatsorban az 50-es években egyetlen szegedi mérés volt, 24 méter magasan, egy épület tetõteraszán!
És elvileg ez is belekerült a 100 éves adatsorba, persze homogenizálva, de nem tudom mit lehet egy tetõteraszi városi állomáson homogenizálni, ami kb. Róma középhõmérsékletét mérhette!"

Igen, pontosan az ilyen dolgokra gondoltam én is. Persze, tudom, manapság világszerte nagy bûvészkedés folyik, hogy minél hosszabb idõre visszanyúló, "homogenizált, interpolált" adatsort hozzanak létre, de nem tudom, hogy ennek mennyire van értelme...Az eredeti, "in situ" mérést semmilyen módszer nem helyettesíti. Lehet bárhogyan is modellezni utólag, még a legpontosabb eredmény is csak közelítést ad.

"Egyébként szerintem semmilyen városi állomást, vagy bármilyen hõszennyezésgyanús állomást nem lenne szabad elemezni, illetve egy kalapba dobni az összes többi állomással, külön kategóriaként lenne csak szabad értelmezni õket!"

Igen, ez már így jobban hangzik. Tényleg azt kellene csinálni, hogy külön kategóriaként értelmezzük õket. De az, hogy nem foglalkozunk velük, semmiképpen nem megoldás. A XXI. századi Föld körülményeihez akárhogy is, de hozzátartozik a városok jelensége, és ilyen módon a légkör, a felszín, a vizek stb. állapotát befolyásoló hatásként kell kezelnünk õket.

"A lõrinci állomás hõszennyezésére pedig nagyon jó példa, amikor északnyugati szél van felugrik a hõmérséklet több fokot, amikor keletiesbe fordul akkor meg lezuhan több fokot!"

Ez pedig még egy érdekes kérdést vet fel. Akkor hogyan döntsük el, hogy hol van az a határ, ahol még éppen érzõdik a városhatás, és utána mondjuk 500 méterrel meg már nem? És ha például megváltozik az idõjárási helyzet, akkor meg ez a határ is változik...? Ezt így képtelenség elkülöníteni. Ennek alapján tulajdonképpen semmilyen nagyobb, ember lakta településnek nem szabadna több km-es körzetében mérni, hiszen ilyen vagy olyan idõjárási helyzetben érzõdik a hõszennyezés.
(És akkor még nem beszéltünk arról, amirõl régebben itt már elég sok szó esett: mivel minden állomásnak más a környezete, akkor egyáltalán nem is szabadna a különbözõ helyeken végzett méréseket összehasonlítani! Például Siófok esetében ott a Balaton. Maradjunk a szeles példánál: 2007. július 16-án és 17-én teljesen azonos idõjárási helyzet volt az országban. Csak éppen az elsõ napon a Balaton déli partján délkeleti szél fújt, így lett 38 fok Siófokon, ami aznap a legmagasabb Tmax-ot jelentette az egész(!) országban. Másnap fordult a szél északnyugatira, így lett Siófokon 35 fok, ami meg majdnem a legalacsonyabb(!) Tmax volt aznap az egész országban. Úgy, hogy közben az idõjárási helyzetben lényeges változás nem is történt. És hasonlóképpen: ha hegy vagy dombság van a közelben, akkor az azért nem jó, ha fagyzug, akkor azért, ha magasan van, akkor azért, vagy ha erdõ veszi körül, vagy a talaj homokos/agyagos a közelben...és még sorolhatnánk. Éppúgy, mint ezek a természetes képzõdmények, sajnos ma már az ember alkotta dolgok is ugyanúgy hozzátartoznak a teljes földi felszín-légkör rendszerhez. Persze-persze, itt nem a belváros aszfalt-dzsungelében álló toronyháznak a 3. emeletén lévõ mérésrõl van szó, az teljesen más dolog. De ha van egy külterületi állomás, ami valahol egy város szélén áll, akkor az nagyon nehéz dolog, hogy eldöntsük, hogy ott mennyire és mikor érvényesül a város hatása. Ha valamit lehetne tenni, akkor az tényleg annyi, amit említettél, hogy létrehoznánk egy ilyen hibrid-kategóriát, amibe a nem teljesen városi, de nem is teljesen külterületi állomások tartoznának, és akkor ezeket az állomásokat külön lehetne kezelni.)

Ha a met.hu-s, szegedi állomástörténet és mûszeres leírást jól értelmezem, akkor pl. a 100 éves szegedi adatsorban az 50-es években egyetlen szegedi mérés volt, 24 méter magasan, egy épület tetõteraszán!
És elvileg ez is belekerült a 100 éves adatsorba, persze homogenizálva, de nem tudom mit lehet egy tetõteraszi városi állomáson homogenizálni, ami kb. Róma középhõmérsékletét mérhette!

Egyébként szerintem semmilyen városi állomást, vagy bármilyen hõszenyezésgyanús állomást nem lenne szabad elemezni, illetve egy kalapba dobni az összes többi állomással, külön kategóriaként lenne csak szabad értelmezni õket!

A lõrinci állomás hõszennyezésére pedig nagyon jó példa, amikor északnyugati szél van felugrik a hõmérséklet több fokot, amikor keletiesbe fordul akkor meg lezuhan több fokot!

"A lõrinci állomás adatait nem kimondottan szeretem használni, ugyanis éves átlagban az összes fellelhetõ vidéki állomásnál (beleértve Pécset, Szolnokot, Szegedet stb.) magasabb értékeket mér, ez egyértelmûen erõs hõszennyezésre utal."

Ha Lõrincen is minden létezõ lakott területtõl 1,5-2 km távolságban lenne az állomás, mint pl. Szeged, Pér, Debrecen, nem beszélve a katonai repterekrõl... esetében, akkor nyilván nem kellene szembenézni ilyen problémával. Valamikor még itt is így volt ez, de sajnos az idõk során eléggé beépült az állomás környéke. Kétségtelen, hogy a fent említett, a szó szerinti értelmében külterületnek nevezhetõ (bár ismerve ezeknek a konkrét objektumoknak a környezetét, én inkább a senkiföldje elnevezést használnám rájuk) állomásoknak a budapesti megfelelõje - jellegét tekintve - manapság Ferihegy lenne. Ferihegy azonban már jó ideje nem funkcionál az OMSZ szinoptikus állomáshálózatának részeként (más a mérési programja stb.), így az ottani adatokat a szolgálat nem is használhatja fel hivatalosként. Így marad Lõrinc. Nem külterületi, de mondjuk rá, hogy fél-külterületi állomás. Nem belváros, de nem is Ferihegy - azaz a fõváros külsõ, de még lakott(!!!) részeinek viszonyait véleményem szerint napjainkban tökéletesen jól jellemzi.

Illetve az igazság az, hogy az utóbbi idõk méréseit megfigyelve, Újpest talán jobb választás lenne - csakhogy annak meg még mindössze 8 éves adatsora van, elemzésre és összehasonlításra így nem lehet alkalmas.

Még valami: ahogy te a lõrinci adatokkal, én pedig az 1700-1800-as évek méréseivel kapcsolatban vagyok erõsen szkeptikus. Nem hinném, hogy túl szerencsés dolog a 200-300 évvel ezelõtti technikai színvonalon, körülmények, módszerek között stb. végzett méréseket a maiakkal egy lapon említeni.
Csak érdekességképpen: az OMSZ jelenlegi adatbázisában több, mint 30 budapesti állomás adatai szerepelnek. De még ennél is sokkal több helyen mértek az idõk során a fõváros mai területén, a legkülönbözõbb történelmi idõkben, a legkülönbözõbb helyeken, környezetben és módszerekkel.
Van egy belvárosi adatsorunk immár több mint száz éve, amely valameddig a múlt század közepéig talán még nem számít a városi hõsziget és egyebek hatása alatt állónak. Azóta viszont egyértelmûen városklíma-állomás, komoly mérésekre ma már használhatatlan....
Van egy 56 éves lõrinci adatsorunk, amely mondjuk az 1970-es, 1980-as évektõl lett "nem külterületi", vagy hogy is fogalmazzam...
Van egy 59 éves ferihegyi adatsorunk, amely azonban csak egy ideig szerepelt szinoptikus állomásként, és ma már nem szerepel a hivatalos összehasonlításokban...
És így tovább.

Szóval akkor vajon melyek használhatók fel jogosan a mai mérésekkel való összehasonlításra??? Szerintem ma már ezt lehetetlen megállapítani...

Mindezzel csak azt akarom mondani, hogy nagyon nehéz egy ilyen folytonosan beépülõ, terjeszkedõ, változó környezetû város, mint Budapest esetében eldönteni, hogy mik a megfelelõ adatsorok, és melyekhez viszonyítsunk manapság.

Április eddig eltelt 13 napja alapján az átlaghõmérséklet Bp-Lõrincen 15,9 °C.

Önmagában már az sem mindennapi dolog, hogy a sokéves teljes havi áprilisi átlaghoz (11,1 °C) képest ez +4,8 °C-os anomáliát jelent (és mindössze 0,3 °C-kal marad el egy átlagos májustól), azonban az talán még érdekesebb lehet, hogy ez laza 1,3 °C-kal veri az itteni mérések kezdete, vagyis 1954 óta elõfordult legmelegebb áprilist.

Érdekességképpen kiszámoltam: ha a hátralévõ 17 nap mindegyike csak a havi átlagnak megfelelõ 11,1 °C-ot hozná, a hónap akkor is 13,2 °C-kal végezne, és így az adatsorban az 5. legmelegebb április lenne. Azonban tekintve, hogy erõteljes lehûlés továbbra sem várható, nagy bizonyossággal kijelenthetõ, hogy ennél melegebb lesz a hónap. A csúcsdöntéshez (azaz a 14,7 °C-os hónaphoz) pedig átlagosan 13,7 °C-os napok kellenének a hátralévõ idõszakot tekintve. Na majd meglátjuk...
Mindenesetre én nagyon kíváncsian várom, hogy végül hogyan fog végezni ez a hónap az "örökrangsorban".