Időjárási visszatekintő

Az R1-es csak csapadékot mér, as S-esek a fõállomások, a K4 és K2-esek különbözõ klímaállomások.

Az általad megadott koordináta Ménfõcsanak környékét jelenti, vagyis, gondolom, a mérõhelyedet. A gyõri OMSz-os társadalmi csapadékmérések a közelmúltig nem ott folytak, hanem a város belsõ kerületében, így a táblázatban szereplõ adat még azt jelöli.

Mit jelentenek az állomástípusok a táblázatban? Konkrétan az R1 érdekelne (persze a többi is), mert ha az csapadékészlelõ helyet jelent, akkor a helyes gyõri: 47°38'; 17°36' . Ha számít neked Ez légvonalban kb 5km-t jelent

És azt nem lehet még tudni mennyi csapadékot mértek februárban ott?(Elõtte a dec. és jan. is érdekes lehet,én Cseszneken 177-et mértem abban a 2 hónapban)

A bakonyi csapadékadatokhoz hozzátenném,hogy Cseszneken az Aranyos völgyben úgy 246-7 m magasan van egy Hellmann mérõm,amivel 82 mm-t mértem februárban(pontos márciusi és éves adatot még nem tudok,mert az utóbbi hét csapadékát még nem mértem meg sajnos,így saccra 200 mm lehet az év,ebbõl 187 mm már mérve).
Anno a 80-as évek közepén kiszámítottam az addigi csapadékadatokból,hogy milyen mérvû a csapadék növekedése a magassággal a Bakonyban.Ez a havi átlagokat 100 m-enként télen kb. 3,5 mm-el emeli meg,de az ény-i lejtõn kb. 15 %-al nagyobb mérvû.Mivel a február havi átlagnál kétszer csapadékosabb volt,így a Kõris hegyen(450 m-el magasabb a mérõhelyemnél) 4,5x3,5x1,15=18 mm csapadéktöbblet lehetett minimum,vagyis 100 mm legalább eshetett februárban.Ugyanakkor az ilyen drasztikus ény-i hóvihar idején,mint ami februárban volt még nagyobb többlet is volt,hisz az átlag a délies szelekkel érkezõ mediterrán csapadékot is mutatja,ami kevésbé okoz nagy többletet a csúcson,ugyanakkor most nem ez volt a jellemzõ februárban.
1901-50 csapadékadataiból egyébként 1083mm,19041-70 adataiból 969mm-es évi átlagcsapadékot számoltam a mérõhely nélküli Kõris-hegyre.
Mindig úgy gondoltam,hogy a radar telepítése óta mérnek csapadékot a hegyen,hisz már nem kietlen hely.Amikor azt olvasom,hogy a legtöbb csapadék Bakonyszücsön esett az országban,én mindig a Kõris-hegyre és nem a kb. 220 m magasan lévõ falura gondoltam.Ennek a falunak,az általam annak idején vizsgált 1901-80 közti idõszakban nem volt csapadékadata,pedig 89 bakonyi állomás adatait is korrelációvizsgálatba vontam.Közigazgatásilag a csúcs a faluhoz tartozik,és úgy asszociáltam,hogy a 80-as évek óta a radarállomás menti mérõhelyet nevezik Bakonyszücsnek.