Időjárási visszatekintő

Nem csoda, hogy nem jártál fel azokban napokban...még egy Hi-Luxnak is sok lett volna ...szerintem, aki látott már LKT-t közelrõl az azért képet alkothat a szerény kis viszonyokról, aki meg nem annak egy kis segítség, ahhoz,hogy milyen ha már ez az erdészeti erõgép is elakad
Link
Ja novemberben mintha nem errõl beszéltél volna még! Ezek szerint elég szépen hozta a formát az idei tél,kedves kis hegységünkben..

No meg hogy miit küzdöttünk akkoriban a terepjárókkal...., azok a fincsi 140-150 cm-es hófúvások, ahol az LKT is leadta a rendszámot..., nem volt piskóta! Én másik oldalról közelítem meg: hú, de jó, hogy vége van...

Szerk.: A komolyan havas idõszakokban sajnos némi anyagi okok folytán nem tudtam rendszeresen feljárni NHH-re hóvastagságot mérni. Nem titkolom, az 50-60 cm-es hóban, a nem takarított erdészeti úton bezony benyalt negyed tank benyát oda-vissza a Terrano. Nos, az két hét alatt egy tank benzint jelent, 70 literjével....., nos egy kicsit erõs lett volna....

Hivatalos börzsönyi hóvastagság adatokkal talán az OMSZ hóadatmérõje, Myloh bácsi szolgálhatna az NNH-ról, arról a csodálatos február közepi idõszakról.Esteleg, ha Pitomka utána szagolna.Ott, ha jól vagyok dezinformálva simán meg volt a 80 cm-es vastagság is, de szerintem a bûvös 100 cm környékén is járt egy-két nap erejéig.Késõbb a hatalmas hófúvások hegység szerte lehetetlenné tették az egzakt méréseket.Az biztos, hogy a 110-120, helyenként 150-es hóátfúvások gyakoriak voltak a szélnek kitett oldalakon.Én magam egy sífutásos bejárás során 550 méteren, a szélvédett teljesen sík Verebes-kaszálón, 20-25 cm mély(!) lécnyomokat hagytam a hóban.Kicsvel korábban, gyalog a Lóégésnél combtõig szakadtam be az erdõben lévõ bolygatatlan hópaplanba...errõl fénykép is van, majd igyekszem kinyerni a telefonból..ejjj de szép volt!

Köszi! Várható volt, hogy a Bakony frontoknak kitett oldala alaposan behavazódik illetve elázik februárban. Annyi bizonyos, hogy a legnagyobb hóvastagság Fenyõfõ-Kisszépalmapusztán (néhány km-re a Kõrishegytõl K-re) alakult ki február 18-án, nem hivatalos mérés szerint 70-75cm. Magán a Kõrishegyen lehetetlen volt rendesen hóvastagságot mérni, mert az állandó szélviharok miatt ott 10-120cm-es magasságok voltak.

B. koppány mindenesetre érdekes, hogy a Kõrishegy fölött zárt, hiszen itt valóban a faluban (~250m-en) folynak a mérések.

Jaurinum majdnem bingó találatot ért el, mindössze 0.8mm-t tévedett De hogy milyen irányban, az még adjon dilemmát nektek

DE mértek ennél többet is: Bakonykoppányban, ahol 120 mm felett zárt a havi összeg
Így már a dilemma is eldõlt

A két hegység vonatkozó (vagyis a Börzsöny Ny-i, a Bakony ÉNy-i) részérõl, valamint a felsõ 2-300m-es régióikról valóban elmondható, hogy az ÉNy-i ciklonok közvetlen útjában helyezkednek el, melyek elõtt több 100km, t-k lapos Duna-teraszok és egyéb folyók síkjai húzódnak.
Csapadék tekintetében egyértelmûnek látszik bizonyos szintû kiegyenlítõdés a tszf. magassági különbség (a Börzsöny javára) illetve a frontok Dévényi-kapun való átjutását követõ megérkezésének idejében (a Bakony javára), hiszen mindkét "elõny" csapadéktöbblettel jár - fontos hozzátenni: ideális átvonulás esetében, vagyis "egyéb" légköri képzõdmények jelentõs befolyása nélkül. Ami tulajdonképpen nem is létezik, és akkor még nem számítottuk bele a sohasem tökéletesen egyforma ciklonpályát, és a rengeteg egyéb, helyi topográfiai hatásra változó légköri paramétert.

Úgy-úgy nem kontrázunk..hóógyisne.. és bizony milyen kevéssé ismertek mélyebb részleteiben a bakonyi viszonyok..kb. ugyanannyira mint a Börzsöny rejtettebb bérceinek, völgyeinek, gerinceinek topoklimatikus világa...lásd börzsönyi hófaló, patakárasztó, fadöntõ dk-i bukószél a nyugati oldalon

Húúú, ha 120 mm lenne, nagyon bebuknám a söröcskét...

Persze poénból "kontráztam"...

Bár lenne kitûnõen "megmérve"...., sok munka kell még ahhoz..., de nem titkolt célunk valóban ez lenne. Nem kell más hozzá, mint: pénz, pénz és pénz. A hozzáállással sem Laci, sem az én oldalamról nincs probléma, úgy gondolom.

Óó nem, Milán, nincs itt semmilyen kontrázás.
Részemrõl, próbálom az általatok kitûnõen "megmért" Börzsönyt összevetni a terjedelméhez képest klimatikusan alig ismert Bakony éghajlati sajátosságaival, különös tekintettel az idei télre vonatkozóan. Szép is lenne, ha ebbõl "versenyt" sejtene valaki..
Pitom várva várt ismételt színre lépéséig (és adatközléséig) megtenném a februárra vonatkozó tippemet: Bakonyszücs (Kõrishegy): 120mm

Bakony kontra Börzsöny...
Jaurinum kontra LAM....

Minden bizonnyal mindkét hegységünknek megvannak a sajátosságai.
Annyi igaz: ezen a télen a Bakony felvette a kesztyût a Börzsönnyel, sõt alighanem "hóvastagabb" napokkal is porrá verte az országot szép Bakonyunk.
Bár még Pitom nem írta meg az eredményt, azért lefogadom egy pofa sörbe: nem nagy diffivel verték meg történelmi uralkodóink kedvenc vadászterületét.

Szerk.: Metnet-es mérõhelyek közül ebben a pillanatban Királyrét a 2. helyen áll az éves csapadékösszegzésben.

Ezért volt ott, hogy országos szinten is jelentõs, de az ugye nem a legjelentõsebb ...volt egy belsõ sugalmam, hogy a Bakony viszi majd a prímet, bár az ez évi összegben még mindig elõkelõ dobogós helyen lehetünk! De majd Pitom jól megsúgja nekünk..

Dávid:ez így igaz ..de azt a szerkezet-topográfiai tényt se felejtsük el, hogy a Börzsöny ugyanazon az ÉK-DNy-i szerkezeti tengely mentén, linemanesen emelkedik a páratelt légtömegek és csapadékmezõk útjában, mint a Bakony némileg délebbre.Vagyis ÉNy-ra szintén a Kisalföld "síkjára" nyitott, arra tekintenek le ebben az irányban az Ipoly völgyébõl felszökkenõ Nyugati-gerinc meredek hegyoldalai.Határok ide vagy oda és még ha azt Mátyusföldnek,Garam-menti hátnak stb,stb.is hívják.

Már a február is döntõen a zonalitás jegyében telt, a Ny-ÉNy-i frontoknál pedig éppen a Bakony-vidék, ezen belül leghangsúlyosabban a Magas-Bakony szokta kapni a legnagyobb összegeket. Különösen a nem átrobogó, záporos jellegû (mint ezekben a hetekben), hanem a hazánkba érve hullámot vetõ, okkludálódó fajtáknál van ez így, és ne felejtsük, hogy volt mediterrán ciklon is, ami szintén kedvezõbb Közép-Dunántúlnak.
A kisalföldi 70-80mm-ekbõl az sejteném, hogy Bakonyszücs-Kõrishegy, Bakonybél, esetleg Lókút, Hárskút 100mm fölé jutott.

Ezeket a hófüggönyöket rángató, lélegzetelállító felhõképeket produkáló hidegfrontokat talán a legizgalmasabb a Kõris-hegyrõl szemlélni, mely teljesen nyitott a Kisalföld síkjára. Ugyan itt nincs (hivatalos!) met. mérõállomás, de biztos, hogy Kab-hegynél is viharosabb szelek "járnak" ilyenkor ott.

Ne csigázz....!!
Komolyan, én is azt hittem. Ki mennyivel viszi a prímet?

Sajna semmi nem látszik rajta, ócska ilyen téren S.E. Ellenben késõbbi hózáporos képek vannak a met. társalgóba linkelve, de az az 5-ös skálán csak kettest kaphat a hegyben lévõ élményemhez viszonyítva.

A 23.-i csapadékösszegem 20.1 mm lett, rendkívüli (az országos méréseket nézve), mint ahogy rendkívüli 2009 eddig csapadék-téren.