Időjárási visszatekintő

Az utolsó modaiaid teljesen igazak,de egy év vagy egy évtized száraz,meleg vagy hideg mivolta nem éghajlatváltozás,bennem ez fel sem merül,hogy így szemléljem a dolgokat.De ha összehasonlitom 2 egymást követõ 50 év átlagait és eltérés van,még az sem biztos hogy tendencia,de utalhat rá,jelezheti.Ezek után grafikonon ábrázolva minden évet lehet vagy nem lehet leszûrni változási tendenciát.Legjobb,ha többször 50(100-at nem mondanék,mert 200 évnél hosszabb megfigyelési adatsor kevés helyen van)év átlagait,grafikonjait elemezzük.
Pl. egy 50 éves átlag is kijöhet úgy hogy 2 évtizedig óriási meleg van,majd 3 évtizedig nagyjából átlagos T.Ezzel az 50 év Tátlaga jóval melegebb az elõzõ 50-nél,de tendencia nincs,csak 2 kiuró meleg évtized.Ugyanakkor,ha a grafikon úgy néz ki,hogy évtizedrõl évtizedre melegebb a Tátlag,és ugyanaz a mondjuk 2 fokos emelkedés jön ki ebbõl,mint az elõzõ esetben,akkor már nagyon gyanús,hogy melegszik az éghajlat.Mivel az utóbbi 2-3 évtizedben tapasztalható tagadhatatlan melegedés még nem tesz ki 30 évnél hosszabb idõintervallumot,így egyértelmû éghajlatváltozásról(évekkel ezelõtt pedig ezt vallottam én is)még nem beszélnék.Ugyanakkor (bár statisztikákkal nem tudom igazolni),de személyes 40 évre visszanyúló emlékeim,megfigyeléseim alapján sûrûbbnek látom a szélsõséges idõjárási helyzeteket.Persze ezt nem egy hely(Pl.Pápa)alapján,hanem országos szinten értem.De ez sem bizonyított,és kevés - elismerem - ahhoz,hogy éghajlatváltozásról beszéljünk 100%-os bizonyossággal.

Nekem ez nagyon-nagyon sántít.Elõször is nem szabad 30 év adataiból kiindulva éghajlati átlagról beszélni.Másodszor 100 év alatt a szélsõségek inkább kiegyenlítõdnek mint 30 év alatt, kb. 3,33-szor.Harmadszor,ha létezik tendencia,trend,változás valamelyik idõjárási-éghajlati elem terén,akkor az utolsõ évtizedekhez viszonyítva mindinkább eltörpülnek,de az általam említett intervallumok esetén nem.Persze ha az a célom,hogy tagadjam az éghajlati elemek terén történõ változásokat,akkor csak az utóbbi 10 évhez fogok viszonyítani:a Te értelmezésed figyelembevételével.

Ha 30 éves intervallumhoz viszonyítunk, akkor azt tudhatjuk meg, hogy ahhoz a 30 évhez képest változott-e az éghajlat, ha pedig 100 éveshez, akkor azt, hogy ahhoz a 100 évhez képest történt-e változás. Ennyi az egész. Hogy melyiket érdemes használni, az attól függ, pontosan mire vagyunk kíváncsiak. Gyakran a rövidebb, pl. 30 éves skálájú változás is érdekes lehet.

Egy rövid intervallumnak, pl. az utóbbi 10 évnek nála jóval hosszabb idõszakhoz, pl. 100 évhez viszonyításával egyébként is érdemes óvatosan bánni. Ha például azt látjuk, hogy az utolsó 10 év rendre melegebb és szárazabb, mint az elõzõ évszázad átlaga, ez még nem biztos, hogy éghajlatváltozás. Könnyen lehet ugyanis, hogy az a bizonyos százéves átlag szintén magában foglal egy vagy több ugyanilyen meleg, száraz periódust, így csak egy "rendes" ingadozást kaptunk el...

Erre a problémára már felhívtam a figyelmet.Ha mindig az utolsó 10-30 évhez viszonyítgatunk,elveszik a lényeg.Vagyis nem tudjuk meg,hogy változik-e az éghajlat.Helyesebbnek tartom,hogy pl. az 1901-1950,vagy az 1901-2000-es,vagy akár az 1931-1990 évek átlagához viszonyítsunk.Tehát 50-100 éves átlaghoz viszonyítanék.

Cudar nyarak lehettek akkor régen!
Egyébként most mi tekinthetõ sokéves átlagnak ha folyamatosan melegszik az éghajlatunk? Mert minden egyes évvel változik, az utóbbi 10-15 évben meg különösen.

1997 nyarán sem sültünk meg, meg 1999-ben sem, azok se lehettek sokkal melegebbek mint a '96-os nyár. De 2005 sem.