Külföldi időjárási események
Régen is el szokott romlani ezek szerint, mert régen is voltak +3,+5 fokos téli hónapok, vagy akár egész telek.
Nem is kell Réthly által vizsgált időszakba visszamenni, a már mért adatok időszakában is vannak erre példák.
Aztán utána meg hidegebbek.
Egy korábbi hozzászólásom:
"Nagykanizsai havi vagy évszakos középhőmérsékletek:
2006/2007 tél 4,03 fok.
- december 2,7 fok
- január 4,2 fok
- február 5,2 fok
2012 február -2,9 fok.
2013/2014 tél +3,1 fok.
2014/2015 tél +2,6 fok.
2015/2016 tél +2,5 fok.
2017. január -5,3 fok.
2017. december 2,8 fok.
100 évvel ezelőtti telek:
1909/1910 tél +3,2 fok.
(1910 december +5 fok)
1914/1915 tél +2,7 fok.
(1915 december +6 fok)
1915/1916 tél +3,5 fok.
(1916 december +4,9 fok)
Aztán 1916/1917 telén február átlaghőmérséklet -4,9 fok.
1917-ben sok hó esett, kétszer volt 45 centis hó.
1920. január-február hó nélkül telt.
1921. január átlaghőmérséklet +4,1 fok.
Majd ez év novemberében 9, decemberében 24 napon át fedte hó a talajt.
1922. januárjában 14 napon havazott.
Aztán:
1924. januárban 29, februárban 24 és márciusban 14 hótakarós nap volt. Februárban 14-szer havazott.
1925. február +5,1 fok, december 21 hótakarós nap.
1926. január 20 hótakarós nap, február +5,5 fokos átlag.
Tehát régen is voltak enyhe telek egymás után, sőt enyhébbek is, mint a mostani, csak az emberek emlékezeteiben sokkal jobban megmaradtak a nagy, havas, hideg telek, mint az enyhe telek.
Ha lett volna MetNet azokon az enyhe teleken, akkor is ugyanazt írtad volna, mint most!
Aztán jött 1929, 1942, 1963, 1965, 1969, 1985, 1987.
Vagy az 1995-2006 közötti hidegebb, havasabb teleket említsük."
Nem is kell Réthly által vizsgált időszakba visszamenni, a már mért adatok időszakában is vannak erre példák.
Aztán utána meg hidegebbek.
Egy korábbi hozzászólásom:
"Nagykanizsai havi vagy évszakos középhőmérsékletek:
2006/2007 tél 4,03 fok.
- december 2,7 fok
- január 4,2 fok
- február 5,2 fok
2012 február -2,9 fok.
2013/2014 tél +3,1 fok.
2014/2015 tél +2,6 fok.
2015/2016 tél +2,5 fok.
2017. január -5,3 fok.
2017. december 2,8 fok.
100 évvel ezelőtti telek:
1909/1910 tél +3,2 fok.
(1910 december +5 fok)
1914/1915 tél +2,7 fok.
(1915 december +6 fok)
1915/1916 tél +3,5 fok.
(1916 december +4,9 fok)
Aztán 1916/1917 telén február átlaghőmérséklet -4,9 fok.
1917-ben sok hó esett, kétszer volt 45 centis hó.
1920. január-február hó nélkül telt.
1921. január átlaghőmérséklet +4,1 fok.
Majd ez év novemberében 9, decemberében 24 napon át fedte hó a talajt.
1922. januárjában 14 napon havazott.
Aztán:
1924. januárban 29, februárban 24 és márciusban 14 hótakarós nap volt. Februárban 14-szer havazott.
1925. február +5,1 fok, december 21 hótakarós nap.
1926. január 20 hótakarós nap, február +5,5 fokos átlag.
Tehát régen is voltak enyhe telek egymás után, sőt enyhébbek is, mint a mostani, csak az emberek emlékezeteiben sokkal jobban megmaradtak a nagy, havas, hideg telek, mint az enyhe telek.
Ha lett volna MetNet azokon az enyhe teleken, akkor is ugyanazt írtad volna, mint most!
Aztán jött 1929, 1942, 1963, 1965, 1969, 1985, 1987.
Vagy az 1995-2006 közötti hidegebb, havasabb teleket említsük."
Milyen érdekes,hogy mennyire gyakran "beleköp a levesbe"valami.Csigagyár,előoldal,a blokking rossz részén vagyunk,rossz helyen vannak az egy helyben dekkoló abticiklonok stb. Valami elromlott hazánk téli időjárásában,nem kicsit! A Réthly könyveket még nem olvastam,nem tudom mennyire pontosak az azokban lévő régi adatok.
Ajánlom figyelmedbe Réthly Antal négy kötetes gyűjteményét. Nagyon sok hó mentes enyhe tél volt a múltban is.
Egyébként idén a nagyon gyakori előoldal szívatott bennünket nem az óceáni aktivitás. Madridban hóba fulladtak nem rég.
Egyébként idén a nagyon gyakori előoldal szívatott bennünket nem az óceáni aktivitás. Madridban hóba fulladtak nem rég.
Nyilván nem ilyen egyszerű. De valami oka van annak,hogy az atlanti óceáni ciklonok pikk-pakk kisöprik,és hosszú időre száműzik a kontinentális hideg légtömegeket térségünkből,meg gyakran egész Európából telente. Valami nagyon kibillent a globális légkörzésben,ami pl.Magyarországra nézve egyre gyakoribb enyhe,vagy rendkívül enyhe telek formájában jelentkezik többek között. (Bocs,de most nem linkelgetek,belefáradtam már a semmit érő téli hónapok okainak elemezgetésébe.)
Ilyen egyszerű a képlet? Tudsz dobni egy linket ahol erről részletesebben is lehet olvasni?
Az a tőlünk nyugatra elterülő óceán nem volt régebben még így felmelegedve és nem hozott telente ennyire langymelegeket és nem is ilyen tartósakat,mint mostanság. Így mostmár sokkal jobbak lettek New York téli adottságai a az ittenihez képest. De,igen eleve hátrányból indulunk pl. a Kárpátok miatt,ott meg direktbe kaphatják ÉNY felől a sarki fagyos levegőt,kelet felől meg a páradús óceáni levegőt.
Plusz nálunk az Alpok és a Kárpátok gyakran levágja a hideg lábát.
Szép havazás.
Azt nem gondolnám, hogy hasonlóak voltak a teleink. Nekik sokkal jobbak az adottságaik a hideg betöréshez és a hóvihart hozó ciklonokhoz.
Amíg nekünk nyugatra egy óceán biztosítja a langy meleget ill. a lábatlan hideget, addig nekik ott egy hatalmas szárazföld ami felnyúlik a sarkkörön túlra keletre pedig az óceán.
Nagy difi.
Azt nem gondolnám, hogy hasonlóak voltak a teleink. Nekik sokkal jobbak az adottságaik a hideg betöréshez és a hóvihart hozó ciklonokhoz.
Amíg nekünk nyugatra egy óceán biztosítja a langy meleget ill. a lábatlan hideget, addig nekik ott egy hatalmas szárazföld ami felnyúlik a sarkkörön túlra keletre pedig az óceán.
Nagy difi.
New York telei már nagyságrendekkel jobbak szinte minden évben évek óta,mint Magyarországon,és szinte minden évben sokkal több hó leesik egy szezonban ott,mint itt. De gyengébb szezonban is van egy-két hóvihar náluk. Korábban pedig hasonló volt a tél mindkét helyen.
Link
Link