Fotóiskola

Najó, egy CMOS mobilkamera is alázhat pl. olcsóbb kompakt gépeket, ha az érzékelõ lapka mérete nagyobb az átlagosnál. Ha legalább 12 megapixeles, nagylátószögû, s persze kiváló optikával ellátott. Csak ilyen cuccal mobilt nemigen látnak el, ill. a legtöbbet nem.
Rafy: Ha csak angolul véleményezném az alábbi képed, akkor ezt írnám: Awesome shot! Állati, amit mûvelsz, ill. pontosabban mûvészi!

Szerk.: Ervin! Épp ugyanazt az oldalt olvasgatom, melyet linkeltél. Googlés találat volt, mert érzékelõk méreteirõl akartam kicsit tanulni.

Nem olyan rossz az a CMOS, olyannyira, hogy ma már CCD-s gépeket szinte nem is gyártanak! Olcsóbb, gyorsabb kiolvasás érhetõ el vele, így pl. videóra, sorozatfelvételre alkalmasabb. Persze van hátránya is, éppen a kiolvasási sebességbõl adódó, "shutter stock" a szép magyar neve a jelenségnek. (Itt Link található két jó ábra a kiolvasásról.)

Áthelyezve innen: Társalgó (#43087 - 2014-04-13 23:40:03)

Elõzmény: 43086. Társalgó

Az egy dolog, hogy a legnagyobbak sem születtek ecsettel a kezükben vagy focilabdával a lábukon, de még csak az sem számít, hogy az a fránya kép éppen egy csúcskategóriás masinával vagy éppen egy telefonnal készült. A kép az kép, avagy l'art pour l'art. Az számít, ami a képen van. Most így hirtelen Robert Capa híres fotói jutnak eszembe a D-napról... Persze mindenki megéli azt a korszakot, amíg a legjobbért, legnagyobbért áhítozik, de az a jó, ha ezen minél hamarabb túl is lép.
A belinkelt képekkel semmi probléma nincsen. Ugyan nem fognak az "év fotó" versenyen díjat nyerni, de nem is ez volt a cél. Bár egy leírás is sokat segít egy kép megértésében, de ha anélkül is értjük a szerzõ szándékát, az már fél siker. Ennek fényében pedig semmi kifogásolni való nincs a képekben. Irreleváns, hogy az most mivel is készült. Látszik a tudatosság (állvány), tudtad, mit akarsz és tudtad, hogyan tudod megoldani azt az adott keretek közt. (Az már csak hab a tortán, hogy ekkora méretben nem is látszana sok különbség akkor sem, ha teszem azt egy középformátumú géppel készült volna.)
Szóval a fotózásban egy dolog a technika (amolyan "szükséges rossz"), meg van a kép... És ez utóbbi a lényeg...
(Persze ha az ember a technikáért is rajong, az más dolog, de attól egy fotó megítélése még nem változik.
Én spec. ebbe a csoportba tartozom - szeretem figyelemmel követni a technológiai újításokat is, de magát a képkészítést próbálom nem technikai, annál inkább "mûvészeti sportágnak" felfogni. :-) Nem könnyû, sápítozik az ember a szebbért, jobbért, csillogóbbért... ahelyett, hogy kimenne fényképezni egy jót. :-) )

Szóval tessék csak folytatni, gyakorolni, gyakorolni, meg gyakorolni. :-) Az egyik kedvenc mondásom: az elsõ tízezer kocka a legnehezebb. Bezony!
Én még azt is tudom javasolni, hogy a közösségi médiákon, a nagyközönség elõtt való megosztást is csak mértékkel gyakorold. A "lájkok" meg egyéb nyalánkságok világában az embert könnyen elragadja a hév, jön a rengeteg "údejó", meg "wow"... de csak mert "nem akarnak rosszat" neked... Egy szûkebb, de értõ, kritikus közönség sokkal többet segít! Persze sokszor rosszul esik mondjuk egy nyakig érõ harmatban összeszenvedett fotót érõ kritika, de a következõ hasonló képet már annak fényében, az adott hibát javítva készíted el - és így, lépésrõl-lépésre fejlõdsz. Szerencsére ennek a hosszú útnak nincs is vége, így addig folytatod, amíg csak jól esik. :-)

(Na elnézést az ömlengésért, de ez most kikívánkozott belõlem Oroszország nagyvárosainak társadalom/gazdaságföldrajzi jellegzetességeinek tanulása közt. :-) )