Kérdések és válaszok

Akiket idegesítenek ezek az ilyen okoskodások, azoknak nem ezen az oldalon van a helyük, hisz az idõjárás leglényegesebb része a megfigyelés!
A modelleknek nincs eszük, õk számolnak, mi viszont tudunk emlékezni és tudunk megfigyelni, és tudjuk, hogy bizonyos szitukban mi szokott elõfordulni, és ha felismerjük az adott szitut, akkor elõre lehet tudni mi várható!
Persze ez nem az a fajta megfigyelés, hogy a "Tisza lehúzza", hanem hogy mikor mit szokott lenni!

Vicces, de ez is egy megfigyelt dolog.
Lajosmizse, Kecskemét, Kiskunfélegyháza és még kb. Csongrád térsége is, többször is jól járnak az ilyen belassuló frontok elõtti, D-DNY (!) felõl ránk húzódó MNSZ-es helyzetekben. Az általad említett, aug.20-i esetben pedig, inkább nyugatias (!) jellegû áramlás dominál, enyhe DNY-i beütéssel. Na ezekben a szitukban "szokott" elõfordulni a DK-i saroknál elhúzó brutál zivatar, míg máshol szárazon maradunk. Persze ehhez kell, hogy adottak legyenek bizonyos feltételek.

Tudom vannak olyanok, akiket idegesítenek az ilyen "okoskodások", vagy csak símán nem hisznek az efféle megfigyelésekben, úgyhogy nem feszegetem ezt a témát. Amúgy is, kissé OFF-olunk talán, nem is tudom, melyik topicba kellene ezeket írni...

+ az elõzõ napra is be van vésve 22 mm, az még reggel 8h elõtt esett, azért oda könyvelõdött. 22+84=106 mm a hivatalos adat.

Link
Ottevan-e ni, az állomás 84 mm-t mért akkor, de ha jól megnézed, az Alföld déli felén gyakorlatilag ebben a 24 órában nem volt egy deka csapi sem, miközben Benneteket meg elöntött a víz!
Elõte nap pl. Szolnokon esett 1 mm, Kecskeméten 22, Szentesen meg 0!
És nemhinném, hogy a talaj vagy a növényzet befolyásolja ezeket, szerintem csak az áramlás!

Meg van hatalmas MKK volt,folyamatos képzõdéssel a déli végén:
Link

Sajnos egy vincseszter bedöglés miatt a 2004 elõtti összes csapadékadatom elveszett. Enélkül nem megy a dátum.

Amire emlékszem, hogy az Alpok felõl Ény-ról csúszott ránk a rendszer, hatalmas nagy üllõ, ebbõl gondolom, hogy valami MKR vagy MKK,de amíg nem sikerül megtalálni a pontos dátumot, addig nem lesz meg mi okozta, minden esetre hatalmas vihar volt.

Kutatom tovább...

És láss csodát meg van, egy év után meglett:Link

2003. 07. 29!

Igen akkor volt.
A tv nem csoda, mivel úszott a város.
Többek között a belváros alacsonyabban fekvõ utcáit le is kellett zárni a 40-50 cm mély víz miatt, az aluljáróról már nem is beszélve. A város csatornarendszere letérdelt, volt ahol visszafelé jött már belõle a víz.

Én júliusra emlékszem, itt 22:30-kezdõdött és 5h-ig tarott, már hónapok óta keresem mi lehetett az MKR vagy MKK, de nem találom nyomát.
Egyébként emlékeim szerint Kecskemét benn is volt a hiradóban akkor.

Én most is úgy emlegetem a 2003 júliusi nagy vihar, életem legnagyobb vihara gyakorlatilag

Lehet hogy július volt, de biztosan 2003 nyara.

Persze, én nem szabályként mondtam, hogy Kecskeméten nem tud esõ esni!
És másfele mennyi esett akkor?
Keress pontos dátumot, és megnézzük!
Vagy ha az év és a hónap tuti, az is elég ha megmondod a hónap melyik felében volt!?
Közben megnéztem, 2003 júniusában tuti nem volt

Én mértem már itt Kecskeméten 12h leforgása alatt 113 mm konvektív csapadékot. Talán 2003 júniusában volt. Hajnali 2:30h körül kezdett dörögni, és délután 14h-ig kisebb megszakításokkal trópusi jellegû özönvízet kaptunk.
Ez gondolom a kivétel volt, ami erõsíti a szabályt
Egyébként egy klasszikus dny felõli meleg elõoldali helyzet volt belassult hullámzó hidegfronttal.

Bizony, igazad van, de ahogy Te is írod, nem a vizek huzogatják lefelé, hanem szerintem arról van szó, hogy vannak gyakoribb és ritkább áramlási helyzetek, és vannak az Alföldnek ezen áramlási helyezetek alkalmával kedvezményezett és nem kedvezményezett részei!
Pl. a 2 évvel ezelõtti augusztus 20-ai front végigrobogott az ország északi felén, és amikor Bp-et elhagyta, kialakult Szeged mellett is egy zivatartömb, és a dk-i csücsöknél kilépve brutál szupercellává fejlõdött, miközben pl. ha jól emléxem, az Alföld közepe vagy a Kiskunság kimaradt!
Volt egy ugyanolyan front valamikor múlt nyáron, és tökugyanazt lejátszotta, ugyanarra haladt, ugyanott okozott csapit!
Ha minden front 50 évig csak ilyen lenne, akkor Szegedtõl keletre 30 km-re tenger hullámozna a sok esõ miatt, míg Baja és Kecskemét között tevefarmok lennének!
A kelet-északkeleti visszatekeredõ zivatarok meg pont azt a Kiskunsági részt szokták megszórni!
Egyébként az is érdekes, hogy pl. nálunk, Lentitõl északra Csesztreg település hirhedt jégesõs hely, mig Letenyén komolynak mondható jég nem volt 30 éve!
Fenetudja miért!
Tuti áramlási dolog!
Nem a Mura húzza el Letenyétõl

Igen erre én is gondoltam, a talajtípus és növényzet befolyásoló hatására.
Így még akár lehetne is valami talán abban a "Tisza lehúzza/Körös lehúzza" mende-mondákban. A szétterített öntéstalajok és a folyókat övezõ(nem csak ártérre gondolok) gyakoribb és nagyobb területû erdõségek(evaporávió + transzspiráció) alatti BET-ek kedvezõbb vízháztartásúak és gyorsabban melegedhetnek fel sötétebb színük miatt, mint például a folyóktól távolabb esõ szikesek... Bár itt van egy kis bibi a dologban, ugyanis térségem egyik legzivatarosabb régiójának bizonyul a kardoskúti szikes puszta(kb.10km D felé). Mondjuk van ott egy tó illetve mocsárvilág, amely egy lefûzõdött Maros ágból maradt vissza. Szóval nem teljesen száraz a vidék...

Egyébként hosszú ideje figyelgetem azt is, hogy bizonyos áramlási viszonyoknál mely térségekben nagy a zivatarhajlam. Ezen gondolkozom, hogy talán csinálok egy térképszerû ábrázolást errõl. Aztán biztos vannak más vélemények is illetve tapasztalatok, azt hiszem Szibéria írta a múltkorában, hogy Õ is felfigyelt már pl. a gyomaendrõdi illetve sárréti térség zivatarosságára. Úgyhogy valószínûleg többen figyelgetnek ezekre a dolgokra.
Sajnos nincs energiám és tehetségem minden konvektív esemény után feljegyzéseket készíteni és radarfelvételeket elemezni, úgyhogy bizonyítékkal nem tudok elõállni, ha esetleg szerkesztek majd térképet. Viszont ha majd több észlelõ is megosztaná tapasztalatát, az már adhatna támpontot.

Ez is igaz, he-he!

Folyamatossan tanulgatok mint mindannyian!Mindenkinek van mit tanuln,senki sem mindentudó és nem is lesz.Egyébként az ilyen alap dolgokat én is tudom-lehet kis hiányosságokkal-de senki sem tökéletes!

Vagy egyszerûen: kirúgja a T görbét az adiabata felé

Ejha, ellentmondások sorozata, he-he!
Elõttem szólók már írtak részleteiben ezekrõl.
Tessék még tanulgatni a kockáspapírok mellett, he-he!

Mondjuk igen,ez is jogos megállapítás.

A CAPE már nem igazán kapcsolódik ide, hiszen az a teljes troposzférára, kb. 10 km vastag légoszlopra vonatkozik. Ezt már nem helyi hatások alakítják, hanem attól függ az értéke, hogy nagy léptékben mennyire páradús, és milyen hõmérsékleti rétegzõdésû légtömeg van felettünk. A talaj erõsebb felmelegedésén "csak" annyi múlhat, hol kapja az eleve labilis légkör az elsõ (avagy a legerõsebb) indító lökést ahhoz, hogy a labilitása realizálódjon, vagyis tényleg kialakítsa a zivatarfelhõt.

Hozzáteszem, a talaj közelében pont az erõsen felmelegedõ helyeken lesz szárazabb a levegõ (hiszen magasabb T --> alacsonyabb RH), de de ez nem gond, mert az "indító lökés", a talajról induló feláramlás erõssége a hõmérsékleten múlik. Pár száz méter felett, ahol már tényleg bejöhet a képbe a nedvesség, már úgyis homogén a légtömeg, azaz oldalirányban 10-20 kilométereken sem igazán múlik, mennyi lesz benne a pára.

Ez így van.Boccs az elírásért.Igazad van. (De égõ).

A nagyobb albedónal kissebb az elnyelt energia!

Egyetértek Usrinnal.Bizonyos területeken a talaj jobban felmelegszik mint máshol (albedo),és ahol melegebb van és nagyobb a páratartalom(nagyobb a CAPE),ott alakulnak ki elõször a zivatarok.Tehát ahol nagyobb a talaj albedoja,ott melegebb van,általában nagyobb a CAPE,ott lesz zivatar.Éjszaka pedig általában pont máshol lesz melegebb,ahol nappal volt kissé hûvösebb (nem törvényszerû,fõleg nagyobb vízfelszínek-szárazföld),így ha éjszaka is kedvezõek a feltételek,akkor meg ott lesz zivatar.Fõleg a hõzivataroknál figyelhetõ meg.

Ezt a modelliskolába is be lehetne illeszteni.

Elvileg a felszínborítottság és a talaj anyaga befolyásolhatja, hogy hol mennyire melegszik fel a felszínközeli levegõ, és így milyen erõs lesz a feláramlás. Ha CIN (nevezzük nevén: záróréteg) is jelen van, ezt a gomolyok a legerõsebb feláramlás helyén törik át elõször, és elsõsorban ott keletkezik zivatar. Ez persze értelemszerûen csak helyi keletkezésnél mûködhet, és az áramlási iránytól is függ, hol érezteti a hatását. (Ha van egy "kitüntetett", erõs feláramlású hely, akkor pl. DNy-i áramlásnál tõle ÉK-re, K-i áramlásnál tõle Ny-ra hullana ki a csapadék.) Egyszóval, én azt várnám, hogy más-más áramlási iránynál máshol lennének a legzivatarosabb területek... de az egész jelenség a kimutathatóság határán lehet.

Azért úgy gondolom, nem kár vele foglalkozni, bár több év radarképeit átnyálazni (ennél kevesebbõl szerintem nem lesz használható statisztika) nem kis munka...

Én teljesen egyetértek Veled, nekem is feltûntek ilyen dolgok!
De ezt már sokszor elmondtam

Ha végeznél egy kisérletet, hogy a Balaton, a Tisza, a Duna vagy épp a Fertõtó felett van-e több zivatar, vagy az adott víztõl 40 km-re lévõ településen, azt látnád, hogy ugyanannyi, vagy épp lehetne a víztõl távol is több, ugyanis csak azért tûnik fel az, hogy az adott víz lehúzza, mert ott a víz, és a vízhez kapcsolják az emberek gondolatban a zivatart!
Pl. a Gyõr-Bp vonalban szokott haladni egy tipusu front frontzivatara, ha abban a vonalban lenne egy nagyfeszütségû távvezeték, vagy egymás mellé sorba lenne telepitve egy csomó hõerõmû, akkor ahhoz kötnék és annak tulajdonitanák, aztán pedig semmi köze hozzá!
Ha most leeresztenék az összes vizet, és nem lenne egy tó sem egy folyó sem az országban, akkor is ugyanúgy lenne ott zivatar, maximum akkor arra fognák, hogy a leresztett meder talaja párolog, és az húzza le!
Az embereknek kell valamihez kötni az ilyen jelenségeket, és mindig a legegyszerûbb, legkézenfekvõbb dolgokhoz kötik, ami nem biztos hogy helyénvaló!
Pl. jó példa erre a kiwi növény metszése, mivel a kiwi ránézésre és tulajdonságaira nagy hasonlóságot mutat a szõlõhöz, az emberek a szõlõ mintájára ugyanugy szokták metszeni, fatális hibát követve el ezzel, gyakorlatilag tönkretéve a növényt, csak azért, mert benyomásokra alapoznak!
Hasonlit rá, akkor ugyanolyan!
Ott a zivatar, ott a viz, akkor lehúzza!
Ha ez igy lenne, akkor sokkal több zivatarnak kéne lennie ott, közben meg Nagyatád közvetlen közelében nincs víz, mégis ott állandóan zivatar van!
Senkinek eszébe sem jut semmire ráfogni, mert épp nincs mire, de ha lenne egy folyó ami átmegy ott, egybõl ráfognák hogy az húzza le!