Időjárási visszatekintő

"A csapadék átlagát nem érdemes nézni, az nem ad teljes képet. Mi van akkor, ha mondjuk a hónap elsõ napján egy heves zivatarból leesik 30-40 mm, majd a hónap utolsó napján megint hasonlóképpen?"

Így van, ezért írtam be, hogy várom a havi csapadékeloszlás vagy vízháztartás (csapadék-párolgás) adatokat. Abból minden jobban látszana. Sajnos eddig csak sértõdött "énnemisíroksemmit mert senkisemhiszi el" bizonyításokat hallottunk.

A csapadék átlagát nem érdemes nézni, az nem ad teljes képet. Mi van akkor, ha mondjuk a hónap elsõ napján egy heves zivatarból leesik 30-40 mm, majd a hónap utolsó napján megint hasonlóképpen? Akkor máris csapadékosabb a hónap az átlagnál, de ez a csapadék két nap alatt jött le, és közte volt 29 száraz nap, amikor lehet akár 30-35 fok is, sok napsütéssel. Itt is a júniusi 150 mm-es kezdet után egy héttel már száraz volt a föld. Délkeleten valóban szárazság van, ezt sajnos el kell fogadni.

Nem hiszem, hogy olyan rettenetes eltérés lenne pozitív irányban a napsütés vagy szél terén arra, hogy egy 120%-os csapadékösszeg ellenére katasztrofális szárazság legyen abban a térségben. Ha van növényszáradás, azt maximum a talajra vagy valamilyen betegségre lehet fogni, nem pedig a csapadékhiányra.
De ha mutatsz nekem képeket vagy a napsütésrõl szélrõl kiugró adatokat, akkor elhiszem.

Meglehetõsen egysíkúra sikeredett a bizonyításod. Ne ragadj le a csapadék átlagnál, és bizonyos állomás mérésének eredményénél. A hõmérséklet, párolgás, napsütéses órák, csapadék eloszlás, szél, ez bizony itt egészen másképp alakult, mint a Mecsek alatt!

Elhiszem, ha bemutat bármilyen bizonyítékot.
Bizonyíték híján még azt sem hiszem el, amit én magam írok be...

Hagyd, úgysem hiszik el...

Azért az furcsa, hogy ha az ember beír valamit, akkor te rögtön hisztérikusan és sértõdötten reagálsz.
Azt írod, hogy a csapadék eloszlása nem volt egyenletes.
A nyárinak nevezhetõ hónapok csapadékeloszlása nehezen lehetett volna kedvezõbb vagy egyenletesebb: mindig átlag feletti és a szórása minimális.
május: 60mm (51 mm, 118%)
június: 120 mm (72 mm, 167%)
július: 50 mm (50 mm, 100%)
Aszály pedig nem 1-2 hét alatt alakul ki, hanem tartós csapadékhiány esetén.
Azért annyi alapvetõ meteorológiai ismeretnek meg kell lenni, hogy a nyári csapadékok nagy része konvektív jellegû (mindenhol, nem csak Orosházán), nagy térbeli és mennyiségbeli változatossággal. Ilyen szempontból is kedvezõ volt idén a helyzet , hiszen a csapadék egy jelentõs része hûvös idõben, rétegfelhõzetbõl egyenletesen hullott.

Orosháza idei száraz idõjárásáról:

Ha most nem is, de az elõzõ hónapokban volt nálatok is rendesen csapadék, szerintem bõven az átlag felett vagytok. (zárójelben a szegedi havi éghajlati átlag és %)
január: 20 mm (29 mm, 69%)
február: 5 mm (25 mm 20%)
március: 60 mm (29 mm, 207%)
április: 40 mm (41 mm, 98%)
május: 60mm (51 mm, 118%)
június: 120 mm (72 mm, 167%)
július: 50 mm (50 mm, 100%)

Azaz 7 hónapból 2-szer volt jelentõsen alatta, de ugyanekkor az ország más részein is jelentõs elmaradás volt a csapadékban (február), 2-szer volt jeletõsen felette és 3-szor az átlaghoz igen közeli érték.
Látható, hogy az a térség országos viszonylatban egyszer sem produkált kiugróan alacsony csapadékértéket.
Az össz. csapadék eddig: 355mm (297 mm, 120%). Tehát az éves összeg eddig 20%-kal meghaladja a sokéves átlagot.

(A linkek megtalálhatók a mettársalgóban)
Forrás: Metnet, OMSZ