Időjárási visszatekintő

Úgy néz ki a konvektív év ott sem nagyon jön be... Itt most a szupercellából 0,4mm csapadék hullott, az utána lévõ gyenge záporból 0,5mm...

Itt idén eddig 16 hõségnap volt.

Az elmúlt 30 nap csapadéka országosan itt a legalacsonyabb,illetve a tõlem délre lévõ területeken.

Link

Hiába 2008 nem egy csapadékos év erre.

Hagyd, én már feladtam, he-he!

A mai Tmax se lett 30°C (29,6°C), így a június végi 3 árva hõségnap az eddigi összes eme éven.

Általában szoktam tudni mire gondolsz, most nem tudom, fõleg, hogy több állítás is van a hozzászólásban
Egy idõ után már mindegy hány fekete pont van, akkor meg már legyen minél több!
Fõleg, lehet hogy csak egy szemszögbõl fekete, a másikból lehet hogy pont sincs!

Eme állításod erõsen cáfolható! Ugye tudod, mire gondolok?!

Közben gyûlnek a fekete pontok...

Lehet a szél ahogy rányomta a külsõket a kicsit beljebb lévõkre, azok már nem bírták a szelet + a külsõk súlyát. Beljebb meg azért nem tört el, mert a szél ereje belül már nem volt elég nagy.
Amúgy szerintem minden ilyen sûrûn egymásmellé növõ növénynél úgy van, hogy a belsõk tartják egymást, és ha egy helyen megbontja valami, akkor azok sérülékenyebbek, mint egy tömbben.

Emiatt nem fogja senki utálni Cauchy-t, az meg tökmindegy kit cáfol, ha olyan indokot vagy érvet mond, ami megingathatatlan, akkor neki lesz igaza, és akkor azt elfogadjuk!

Cauchy, vigyazz az ilyen jellegu kijelentesekkel, mert megcsaphat a kozutalat kifutoszele Kulonosen az nem mindegy, hogy kit cafolsz, mert a lee oldali, fonos tornado meg nyar kozepen is lavinat indithat el

Azt, hogy a vágógép szabta meg õket, azt kizárnám, mert láthatóan beljebb is derékba vannak törve, amiket már nem érhetett el a vágógép, hisz ha oda be beért volna, akkor a külsõket el kellett volna vágnia!
A belsõk pedig nem törhettek el a külsõ megvágottak nyomásától, mert akkor a Te másik variációd nem mûködik, amit írtál!
Egyébként Jaurinum ezt írja róla "Én a kesûfüvet egy különösen erõs növésû, szilárd, kemény hajtással rendelkezõ cserjének ismerem, amirõl ezidáig nehéz volt azt elképzelnem, hogy egy szélvihar ennyire tönkretegyen."
Nemhinném, hogy csak azért, mert a külsõk tartották a belsõket, nem erõsödtek volna meg a belsõk, hisz ha igy lenne, akkor nem lenne erõs növésû, szilárd kemény hajtással rendelkezõ növény úgy átlalában!
Mivel rettentõ agresszív gyomcserje ahogy Jaurinum irja, nemhinném, hogy emiatt, mert sûrûn nõ, a belsõk gyengébbek lennének, ha igy lenne, nem lenne agresszív!
ÉS nem vágtak le sokat elõle, csak egy sort, ami végképp nem hinném, hogy befolyásolja az egy sorral arrébb lévõket!
Illetve Wetsom is írja, hogy ha annyira meggyegültek, hogy az elsõ szélroham végzett velük, akkor arrébb 30 centivel miért nem törtek derékba?

Ebbõl a képbõl: Link teljesen kizárható, hogy gépi fûkasza okozta volna az állomány sérülését. Vagy lekaszálják rendesen, vonalban, vagy nem. A japánkeserûfû vitalitását nem befolyásolja saját maga "árnyéka", a tér és fény hiánya, ha összefüggõ állományt alkot, az egységes, tömbszerû megjelenésû.

Csak akkor jön az a probléma, hogy miért csak ott végeztek ilyen alapos munkát:Link

AZ út mentén jó látszik, hogy nemrég vágták az árokpartot. Az egyik lehetõség, hogy a vágógép szabta meg azokat a töveket, a másik az, hogy ugye ameddig nem volt levágva egy része, addig a külsõk tartották a belsõket, így azok nem erõsödtek meg kellõképp, amikor levágták, a belsõ gyengébbekkel elbírt a szél, az elsõ lökés bedöntött egy sort, a többit beljebb nem bántotta, mert a feldõlt külsõk megfogták, megtámasztották õket.

Azon ritka esetek egyike, amikor valakivel való "vitám" vagy nézeteltérésem eredményeképpen elfogadja az illetõ az érveimet, ráadásul el is ismeri, köszönöm

Iiiii és milyen igazad van, a kép innensõ végén a megdõlt keserûfû szálak errefelé dõlnek, észak-északkelet felé, a többi meg kelet-délkelet felé!
Gyáreeeek!

Szép munka gyerekek! Hogy tudtatok ennyi keserûfüvet meg kukoricát széttördelni ilyen rövid idõ alatt??? Biztosan nem ketten csináltátok!

Hát a keserûfüves képek alapján vagy microburst, vagy "nádó". Utóbbit azért tartom lehetségesnek, mert ezen a képen Link látszik a bal alsó sarokban, hogy a növények nem csak az ároktól elfelé, egyirányban vannak eltörve, hanem a fõirányra merõlegesen is, ami már utalhat forgómozgásra szerintem.

A további infóid és a most mutatott szemléletes kép (ezt tegnap nem láttam vagy elsiklottam felette..) elég meggyõzõ, elfogadom, már ami a növény itteni mesterséges kezelésének kizárását illeti. Valóban inkább a vihar okozta kárról lehet szó.

Ácsibácsi!
Én a jégre értettem, hogy emellett a "keserûfûdõlés" mellett közvetlenül nem volt jégverés, távolabb meg minden irányba rommá volt verve a kukorica!
Mintha a dõlésnek és a jég hiányának köze lett volna egymáshoz abban a szûk sávban!
Egyébként teljesen logikus az érvelésed, de másfele is vannak keserûfüvek arrafelé, és sehol máshol nincs megdõlve, pedig ha a taranyiak injekciózták volna be, akkor gondolom máshol is beinjekciózták volna!
ÉS rettentõen furcsa, hogy a megdõlt résznek olyan élesen lett vége, hogy a sorban az egyik szál fekszik, a másik meg már áll Link , és onnan az összes többinek kutya baja, nem hinném, hogy ilyen precizen injekcióztak volna
ÉS a másik érved, hogy a terület tulaja, hát a környezet nem éppen arra utal, hogy van tulaja a területnek, vagy foglalkozik valamivel is a tulaj, eléggé elhagyatott, romos épületek vannak mellette!
Én a látottak alapján kizárnám azt, hogy a keserûfû kapott valamit, és attól gyengült meg és tört derékba!
A környéken egyébként sokhelyütt szederindák is el vannak törve, láttnuk egy szederbokrot, úgy nézett ki mintha szétrobbant volna, összevissza vannak kaszabolva, vannak nádszálak eltörve derékban, ettõl a helytõl távol, nem hinném, hogy mindenhol innyekcióztak volna!

Éppen ezért írtam, hogy feltételezés. Látni kellene a területet, ismerni az elõzményeket, hogy megismerhessük a valódi okokat. Védekezhet a terület tulaja is, ha kicsit konyít a botanikához, és tudja, miféle veszedelem terjed a földje szélén. Akár Taranyban is, de még Gyanógeregyén, Markotabödögén, Chernelházadamonyán is.

Magad állítottad, és furcsálltad, hogy "a legnagyobb talány", miért ebben a szûk sávban dõlt meg ez a növény, a kukorica miért maradt épen stb. Ebbõl a képbõl: Link én (fenológiai állapotához képest talán már késõn) talajba injektálós vegyszeres kezelésre következtettem, ami konkrét tapasztalat híján csak egy feltételezés . Ezek a mérgek szklerenchima-roncsoló hatásúak, a szállítónyalábokat teszik tönkre, magyarul a kesrûfû vastag, bambusz-szerû szára összeroppan, mint a ropi. Minden növény más és más szívósságú, rugalmasságú hajtással rendelkezik , ezért nem egységes, mennyire sínyli meg egy ilyen szélvihart. Én a kesûfüvet egy különösen erõs növésû, szilárd, kemény hajtással rendelkezõ cserjének ismerem, amirõl ezidáig nehéz volt azt elképzelnem, hogy egy szélvihar ennyire tönkretegyen. Még egyszer hangsúlyozom, részemrõl ez csak egy feltételezés, ötlet a látottakra.

A probléma az ezzel, hogy 10m-rel beljebb is fekve van, amit nehéz ezzel megmagyarázni.

És törve van, és tele van a mezõ ilyennel, miért csak ott védekeznek.

Ráadásul ez Tarany

Köszönjük az elismerést!
De nem értem, hogy jön ide a vegyszeres kezelés?
Az meggyengítette a szárukat?

Ma délután Wetsommal bejártuk Nagyatád DNy-i környékét, a tegnapi szupercella nyomati kutatva Link
Tarany településrõl olyan híreket kaptunk, amik szerint heves jégesõ és szél volt!
Elõtte én a Nagyatádtól nyugatra fekvõ Berzence településtõl délre lévõ Bélavár-Somogyudvarhely környékén jártam, és szálkásra vert kukoricát, néhány letört faágat találta, viszont Bélavár településtõl északra egy keskenyebb sávban földig "rombolt" kukoricás és levelektöl zöldellõ út volt, az út melletti árokból pedig még mindig szivatyúzták a vizet, 20 órával az eset után!
Tarany Dny-ra van néhány km-re Nagyatádtól, a településen még nyoma sem volt a viharnak!
Ez a kép Tarany település DNy-i végétõl volt 1 km-re, ott már a kukorica meg volt tépázva Link
Ekkor figyeltünk fel egy szûk sávban arra, hogy az akácfákon nincs levél Link
Ott volt egy szilvafa is, levél nélkül, mintha novemberben lett volna Link
A legdurvább a kérge volt, több elég méretes jég által ütött seb volt rajta Link
Nem kis jég lehet, ami ilyen sebet tud ütni a fán!
Nádszálak voltak derékba törve, pedig a nád nagyon hajlékony, kérdés, a szél vagy a jég okozta-e?! Link
Tovább néhány 100 méterrel dél felé haladva Link Link
A legnagyobb talány itt volt, az elõbbi kukoricaképektõl néhány méterre, az út túloldalán, ahol a japán keserûfû által sûrûn benõtt árok túloldala nézett így ki Link
A képen itt ÉNy felé nézek!
Ez a kép a kocsi mellõl készült déli irányba Link
Látható, hogy csak ebben a szûk sávban volt derékbatörve egy rakat japán keserûfû Link
A sáv mellett teljesen ép volt a növényzet, sõt a kukoricán jégnek sem volt nyoma Link , annak ellenére, hogy az út tulsó felén készültek azok a korábbi képek, ahol szét van verve a kukorica!
Van ott egy lakóház, régen valami mezõgazdasági épület lehetett, az udvaron lévõ szõlõ maradványai Link
Ezen a helyen mehetett át a legdurvább része, a jégre utalhat, hogy a hatalmas diófák legalsó, magának a fának az árnyékában lévõ részein lévõ levelek is szét voltak verve, vagyis a jeget a hatalmas lombkorona sem tudta felfogni!
Aztán néhány elfáradt fa Link Link Link Link Link
És még egy kis kukorica, vagyis ami maradt belõle Link
A beszámolók szerint Tarany faluban cseresznye méretû jég volt, de kárt ott nem láttunk, el lehet képzelni, ha a cseresznye méretû jég nem okozott kárt, mi lehetett ott, ahol a fa kérgét úgy megsebezte és leverte a kukoricát!
Ugyanis ha május lenne, amikor zsenge a kukorica, akkor valószínû nem tudtunk volna kukoricát fotózni, mert nem lenne kukorica!
Most, hogy már július van, a vastag levelek nem sérültek annyira a cseresznye méretû jégtõl, ahhoz, hogy így leverje õket, sokkal nagyobb méretû kellett!
Ahol mi jártunk és vizsgálódtunk, és a szõlõhegyen, ahol végül is a rossz utak miatt nem sikerült érdemi munkát végeznünk, a beszámolók alapján diónyi jég volt!