Óva intek attól,hogy ezeket az adatsorokat(Péczely-OMSZ)mélyrehatóan elemezd.Mint írtam az égh.atlaszból eredeztethetõek Péczely adatai 1901-50- bõl.Ha megnézed ezen adatokat,akkor azt láthatod,hogy a 3 nagyvárosban sok helyen mértek 50 év alatt,az újabb fél évszázad pedig állomásáthelyezéseket hozott,más mûszereket vetettek be stb.Legtöbb helyen,pl. a háborúk idején nem is mértek 50 évig,és interpolációval egészítették ki a hiányzó éveket,esetleg évtizedeket.Pl.Pápán is két helyen mértek csapadékot 2-3 km-re egymástól.Az egyik átlaga 641 a másiké 683 mm,holott alig pár méter a szinkülönbség.Jobb híján a kettõ közepeét veszem pápai átlagnak,mert honnan tudjam,hogy melyik falsabb ?A 3 város esetében még nagyobbak az eltérések az egyes mérõhelyek közt!Pl. most melyikhez viszonyítsuk Pécs esetében a pogányi méréseket?Csak példaként mennyi esõ esett Pécsett 1901-50 közt:
Egyetem 661
Kozári vadászház 773
Lapisi vadászház 783
Mecsekalja 650
Mecsekszabolcs 689
Misinatetõ 723
Pécsbányatelep 735
Ped.Fõiskola 683
Repülõtér 701
Tortyogó 624

Budapast területérõl 26 adat szerepel,ezt nem sorolom fel.Az adatok 540 és 666 mm közt szóródnak 1901-50 közt.Péczely valószínûleg a szegedi esetben egy az egyben átvette az egyetemi adatsort,mert teljes vagy homogén az adatsora.Pécs és Bp. esetén az egyetemi és intézeti adatokat vehette alapul,de áthelyezés vagy nem teljes adatsor miatt korrigált,interpolált a sok közeli mérõhely miatt(Szegeden nem mértek annyi helyen és sík a felszíne,a másik 2 nagyvárosban nagyok az orografikus eltérések) ,így kicsit eltér az atlasztól az adata.Az is lehet,hogy még interpoláció elõtti(1967 elõtti)adatot használt - nem tudom...