Megéztem a "bibliám",vagyis az éghajlati atlasz adattárát,melyet 1967-ben adtak ki.Meglepõ,hogy a Péczely féle adatok Szeged esetében egy az egyben az ott szereplõ 1901-50-es egyetemi átlagok.Pécs és Bp. esete nem egyértelmû,mert nagyon sok mérõhely adata szerepel,de egyikkel sem egyezik pontosan.A legközelebbi egyezés Bp-en a T terén a postaállomás adatával van:11,1 fok,Pécsett pedig az egyetemé:11,2 fok.
A csapadék esetében Bp-en a meteorológiai intézeti adat:617 mm,Pécsett az egyetemi:661 mm.
Jobb híján pápai és cseszneki adataimat én is az 1901-50-es átlagokhoz viszonyítom.Ebbe nem lehet belekötni:ha a század második felében változások történtek,akkor kell egy standard,amihez viszonyítunk-így észlelhetõ az eltérés,csúszó átlagolással kevésbé.(a 20. század elsõ felében már nem volt"kis jégkor",és nem beszél senki globális felmelegedésrõl)Ha tagadjuk,hogy van hosszú távú változás,akkor meg úgyis mindegy,hogy melyik 50 évhez viszonyítunk és 100 év esetén sincs akkor lényeges eltérés.A 30 éves adtot csak szükségbõl(nincs hosszabb)használnám,a 19. századiak meg kissé ritkásak,talán kevésbé megbízhatók.