Jóska: amit a #9154-ban ír Floo, annak a megfogalmazása tényleg túlzó, de a jelenség létezik. Az elõrékben hagyománnyá vált 5°C-os intervallumot megadni Magyarország területére, olyan helyzetben is, amikor ekkora különbségek nem, vagy csak mikroklimatikus okokból alakulnak ki. Hogy miért lett így kõbe vésve ez az 5°C (egészen különbözõ helyzetekre is), az jogos kérdés. Ilyenkor pl. a 25-30°C-ból a 30°C automatikusan Pécsre és Szegedre kerül, Gyõr 26-ot vagy 27-et, Miskolc 25-öt kap. Ez itt rendszeresen megfigyelhetõ: Link Térképes ábrázolásban van ennek némi létjogosultsága (hiszen oda nem lehet a mikroklímákat feltenni, valahogy mégis érzékeltetni kell, hogy nem lesz hajszálpontosan azonos T mindenütt), de a konkrét városokra szóló elõrében ugyanezt lemásolni...
"a 100m szintkülönbség egy tizednek felel meg": hadd pontosítsak, kb. 0,5°C-nak! (Kékes évi középhõmérséklete kb. 6°C, az Alföldé a Mátra elõterében 10°C - és ebben már a téli inverziós helyzetek is benne vannak.)

Floo: Az éghaljati térképekkel és elemzésekkel viszont kár vitatkozni, inkább érdemes rajtuk a számértékeket tanulmányozni. Kis ország, kis különbségek: a "hûvös" Alpokalja alig 1-2°C miatt kapta ezt a jelzõt a "meleg" Dél-Magyarországhoz képest. Aki ebbõl túlzó következtetéseket von le, az magára vessen... (Ide értem a Pécset "mediterránnak" nevezõket is. Ez a jelzõ meteorológiai munkákban NEM fordul elõ, NEM a szakma találmánya!) Megjegyzem: ha a kanizsai mérés nem reprezentatív, akkor a csörnyeföldi szõlõhegyé ugyanúgy nem az. A különbözõ mikroklímák ÁTLAGÁT lenne érdemes más tájakkal összevetni. Akkor pedig már megint ott tartunk, ahol az általad semmibe vett elemzések: fél fokokról, 1 fokokról van szó, de azok masszívan ott vannak. Adott pillanatban felülírhatja õket a mikroklíma, ezért egy rövid távú elõrében tényleg nem mindig belõlük kell kiindulni. Viszont hosszú távon, pl. havi vagy éves átlagokban a mezoklíma a gyõztes. Nem kell semmilyen éghajlati atlaszt kidobni, és fõleg nem kell ilyen hangnemben minõsíteni a készítõik munkáját és szakmai tudását - bár a kritikának olykor valóban megvan a helye. Azt pl. én is szívesen megkérdezném az éghajlati osztálytól, hogy Szentendre állomást (déli lejtõ) miért nem hagyták figyelmen kívül az új atlasz térképeinek szerkesztésekor, és miért produkáltak vele egy, a budapestinél is durvább hõszigetet... Vagy hogy ha az agárdi hõmérõ árnyékolása nem megbízható, akkor júniusban még miért születhetett ott hiteles érték: Link

És még egy halk kérdés Floo-hoz: jártál már a lendvai állomáson? A teljesség kedvéért arról is jó lenne tudni, hogy milyen felszínre, dombra, völgybe, milyen kitettségû lejtõre épült. Vagy csak elkönyvelted, hogy a magyar állomások használhatatlanok, bezzeg a szlovének tökéletesen reprezentatív helyre települtek? nevet

Végül, de nem utolsósorban: a fagyzugos, vagy akármitõl nem reprezentatív állomásokkal szerintem messze nem az a legnagyobb gond, amirõl ez a vita folyik. Mint írtam, az éghajlati értékeléseket nehezen vezethetnék tévútra, DE: sajnos minden mérésük szerepel az idõjárási modellek bemenõ adataként. A modellkimenetet nagyban befolyásolhatja, hogy pl. egy téli reggelen Dél-Zalából 0 vagy -10°C-os bemenõ adat érkezik (dombról vagy völgybõl). És rengeteg ilyen jellegû hely van ország- ill. világszerte. Amikor a GFS-t hibáztatjuk egy tévedéséért, akkor ez is jusson eszünkbe. Úgy vélem, a modellelõrejelzések profitálnának legtöbbet abból, ha egy-egy kis területen belül többféle mikroklímát lefedhetnének a mérések. De ehhez ma sem a szaktudás hiányzik...