Az 1988-as Tények Könyvében találtam, bepötyögtem a 45.oldal egyharmadát:
A távlati elõrejelzések enyhe januárt ígértek az északi féltekén. 1987 újévén Budapesten 7-8 °C-kal volt melegebb a gyakran emlegetett sokévi átlagnál, de szerte Európában átmeneti kabátok váltották fel a bundákat. Azután tíz nap alatt 23 °C-ot esett a napi középhõmérséklet. Január 12-én a magyar fõvárosban -15.8 °C-os napi átlagot jegyeztek fel, a legalacsonyabbat, amióta csak rendszeres méréseket végeznek. Varsó -29, Belgrád -25, Párizs -12, Stockholm -20, Novgorod -48°C..
A meteorológiai intézetek -legalábbis utólag- pontosan megmagyarázták mi történt. Heves északi széllel kísért sarkvidéki eredetû légtömegek árasztották el a kontinens középsõ és nyugati részeit.
Az északi félteke cirkulációs képe valóban szokatlan: hatalmas méretû anticiklon kavarog az Atlanti-óceántól Európán és Szibérián át csaknem a Csendes-óceánig. Kelet-Európa felett az anticiklon kettévált – rendkívüli hideget és szinte legyõzhetetlennek tûnõ hótömeget eredményezett.
Európa didergett és próbálta kiásni magát a mindent elborító fehér lepel alól. Az idõjárásról valóságos hadijelentések tudósítottak. Hannover szomszédságában 18 km-es kocsisor torlódik össze az autópályán. Brit vonatszerelvények 14 órát töltenek a hó fogságában, a szigetországban 1940-óta nem volt példa ilyesmire. Bécsben teljes a közlekedési káosz, a tömegközlekedési eszközökön nem kell jegyet váltani, így szeretnék rábírni az autósokat, hogy vegyenek átmeneti búcsút jármûveiktõl.
Csehszlovákiában betiltják a magángépkocsik forgalmát, a lánctalpasok és szánok kapnak „zöld utat”.
Huhh nevet