Szia! Én is örülök a jelentkezésednek a hosszú hallgatásod után. Aki ilyen jó "cikkecskét" tud írni, az miért nem ír gyakrabban? nevet
A lényegre térve: a naptevékenység változásai ELVILEG kétséget kizáróan hatnak a földi légkör viselkedésére. A Napból kiinduló, a sarkokat elérõ részecskesugárzás, és a mindenhol jelentkezõ, de fõképp az alacsony szélességeken nagy energiasûrûségû elektromágneses sugárzás kölcsönhatásba lép a légkör gázaival. E kölcsönhatás feltehetõleg bonyolult, a kérdés mélyebb elemzése légkörfizikusnak való feladat.
Félig-meddig laikusként azt gondolom, hogy ezen sugárzások bizonyos része a légkörnek bizonyos rétegeiben elnyelõdik, és energiájuk hõvé alakul. A kérdés, hogy ez mekkora hõmérséklet-emelkedést jelent, pontosan hol, s ez milyen hatással bír a makrocirkulációra.
Erre a kérdésre én -ahogy már mondtam- korrekt, egzakt feleletet adni nem tudok.
Viszont igazoltnak tûnik az a tapasztalati tény, hogy napkitörések után nem sokkal a térítõi magasnyomású öv anticiklonjaiban emelkedik a nyomás, ezek megerõsödnek, kiterjednek. Ez régi megfigyelés: már a 70-es években írt róla az Élet és tudomány.
Ha ez így van, ebbõl mindenképp következik, hogy magas naptevékenység esetén a jet hullámvölgy-hurkai (és a bennük elhelyezkedõ ciklonok) kevésbé tudnak lenyúlni alacsony szélességekig, -és viszont.
Hogy az AO és NAO indexek értékei milyen összefüggésben állnak ezzel a ténnyel, számomra nem teljesen világos. Azt biztosan nem állíthatjuk, hogy az erõs és kiterjedt térítõi AC öv feltétlenül magas, pozitív indexértékekkel jár, és vica versa. Az indexértékeket más tényezõk is befolyásolják, nem csoda, hogy direkte nem korrelálnak a naptevékenységgel.
Viszont gyanújelnek foghatjuk fel a makrocirkuláció viselkedését a legutóbbi mély, és elhúzódó napfoltminimumban. Szinte hihetetlenül hosszú zonalitás nélküli idõszaknak voltunk akkor tanúi. A ciklontevékenység az alacsonyabb szélességekre húzódott, nálunk gyakori téli havazásokat, nyáron özönvíz-szerû esõket okozva. Gyakori volt a stagnáló, sõt retrográd áthelyezõdõ légköri képzõdmény. Feltehetjük, hogy itt csakugyan a térítõi AC öv meggyengülése, összezsugorodása állt a háttérben.
A kérdés persze továbbra kis nyitott: ha nem a naptevékenység a fõ oka az indexek pozitív illetve negatív túlsúlyú korszakainak, akkor vajon mi? Milyen tényezõk, és mekkora súllyal játszhatnak itt szerepet?
A meteorológia egyik leginkább izgalmas alapkérdése ez.