Na akkor még egyszer, de szerintem utoljára:
Január 1. van. Annak az esélye, hogy átlag felett lesznek az ezt követõ hónapok:
Január: 50% (1/2) Január és február: 25% (1/2 * 1/2 = 1/4) Január, február és március: 12.5% (1/2 * 1/2 * 1/2 = 1/laza, január-április mind átlag felett: 6,25% (1/16) stb. stb. stb. Január-december: 0,02% (2 tízezrelék!) tehát szinte soha nem fog bekövetkezni.
Tegyük fel, hogy január-április elmúlt és mind a 4 hónap átlag felett volt. Mennyi május átlag feletti hõmérsékletének esélye? Azt hinnénk, hogy 6,25%, (mert 1/16) (ld. fentebb). De nem! Ez téves! Ugyanis a megoldás 50% (1/2). Január-április átlaghõmérséklete semmit nem mond májusra.

Igen, lehetnek olyan makrofolyamatok, jellemzõ rendszerek, stb. ami miatt nem 50% május átlag feletti esélye, hanem olyan 48% vagy éppen (mert miért ne?) 54% (mondhatnám azt, hogy az idõjárás egy rugóra jár, az átlag felettibõl nehezebb kizökkenni, mint ha átlagos lenne! Miért ne lenne, lehetne igazam?)
Ahhoz, hogy az 50%-tól eltérj, én (és mindenki más is) elvár egy nagyon megalapozott, nagyon sok szakmai cikkre hivatkozó elemzést, amit alá kell támasztanod és megemlítened a végén, hogy ez csak egy elmélet, amit az idõjárás felrúghat, de Te most éppen picit eltolva számítasz májusra. Viszont ha júniust is akarsz ebbõl kovácsolni, a bizonytalanság elképesztõen meghatványozódik, és már 49.8-50.2% közé tudsz csak tippelni, aminek sok értelme nincs. Azt képzeld el, hogy Te decemberig másztál elõre! Az hülyeség! Alaptalan! Értelmetlen!

Random generátor, a kedvedért egy sorozat 0 és 1 között ( Link ):
1 0 1 0 0 0 0 0 0 1 0 1 0 1 1 1 1 1 1 1 0 0 1 (most nyomkodtam ki, tényleg ez jött ki!)
Nézzük azt a gondolkodást, amit követsz:
1 0 1 0: eltelt 1 melegebb, egy hidegebb, egy melegebb majd egy hidegebb hónap, minden átlagos, mindenki boldog.
Jön 7 hidegebb hónap egymás után! Jézusom! Itt jönnie kell a kiegyenlítõdésnek! Hát 7 hideg hónap után berobbanna a jégkorszak! És igazad is van (!), ott a 8. hónapban az 1-es! Azért mégse tarthat örökké a 0-s, és lássuk be, nem is tartott! 4 átlagos hónap után (1 0 1 0) ismét melegebb hónapok sora következik, nem fogod elhinni: 7 egymás utáni meleg sorozat! Azért ez sem tarthat örökké, mert különben sivatag és melegebb éghajlatunk lenne! Nahát, be is jött az "elõrejelzés", ott a 8. hónapban a negatív anomália.
De sajnos a fentebbi érvelés hamis: 7 darab 1-es után a 8. 1-es esélye sajnos-sajnos továbbra is 50%, hiába tart egy elképesztõ sorozat 7 elem óta (aminek az esélye egészében 1/(2 a 7.-en (12laza), azaz éppen kevesebb, mint 1%).

A kiegyenlítõdést, amit szeretnél hinni, nagy számok törvényének hívják (ez egy törvény, nem szófordulat!): Link Elsõ sora: A nagy számok törvénye a valószínûségszámítás egyik alapvetõ tétele.
Folytatás: A törvény azt mondja ki, hogy egy kísérletet sokszor elvégezve az eredmények átlaga egyre közelebb lesz a várható értékhez. Azaz egy évben 12 hónap valóban pici eséllyel lesz mind negatív, vagy pozitív anomáliájú: de ezt a kiejelentést csak január elsején tehetjük meg!
Tekintsd meg a "Példa" bekezdést is: történetesen a pénzfeldobásról mesélnek. Sokszor kerülhet szóba a Csebisev-egyenlõtlenség is.
BME-n ezeket hónapokig tanultuk és masszívan számonkérték vizsgákon.

Ha azt állítod, hogy tudsz olyat, ami miatt ezek a tételek a meteorológiában nem állják meg a helyüket: na azok helye intenzív kutatási terület, tudósok ezrei foglalkoznak vele, és dõlnek a cikkek a Nature folyóiratban. Ezeket aktívan alkalmazzák is elõrejelzésekre (nagy léptékben, lásd 10 magyarországnyi USA mezõföldek), mégsem alkalmas polgári elõrejelzésre, akkora a bizonytalansága.

Biztosan hiszed, hogy Te tudod, hogy a kiegyenlítõdéses elméleted miatt nagyobb az esélye a hûvõs nyárnak, õsznek és télnek? Na ugye, hogy nem! Ha igen, kérlek olvasd el még egyszer ezt az elmélekedésem. Ha azután sem, én feladtam a segítségem feléd ez utolsó alkalommal.