Véleményem szerint itt fogalomzavar van, és jó ideje árnyékbox folyik a témában.
Világosan szét kéne választani a latolgatást, a tippelést a meteorológiai prognózistól. Ha utóbbiról van szó, mi sem tehetünk mást, mint a profi szakemberek: jórészt numerikus modellek alapján készítjük el elõrejelzéseinket, s annak figyelembe vételével, hogy 5-7 napon túl már bizonytalan az eredmény, óvatosan kell bánni minden, erre vonatkozó kijelentéssel.
Teljesen más a helyzet, ha "magánemberként" találgatásba bocsátkozik valaki. Itt már elõkerülhet a napfolttevékenység feltételezett hatása, például.
Hogy "ebben van valami", annak illusztrálására ide másolom a "házi feladatként" elvégzett statisztikai vizsgálódásom eredményét. Több, mint fél évszázad különösen hideg, és rendkívül enyhe teleinek napfoltciklus-beli "elhelyezkedését" néztem meg. Íme:

1956-ban évszázados jelentõségû zord február: minimum közeli
1962/63, 1963/64 évszázados jelentõségû zord ikertelek: minimum közeli
1969/70, nagyhavas, hófúvásos, elég hideg tél: maximumban
1978/79 kifejezetten zord, blockingos tél: minimumközeli
1984/85, 1985/86, 1986/87 , három egymást követõ hideg tél: minimumközeli
1995/96, zord tél: minimumközeli
1998/99 abszolút minimumhoz közeli értéket hozó december, hófúvásos február: maximumban
2001/2002, 2002/2003, hideg telek: maximumban
2009/2010, különösen Északnyugat-Európában igen zord tél: minimumban

Tehát, napfoltminimumhoz közeli hideg tél: 9
Napfoltmaximumban elõfordult hideg telek száma: 4

Nézzük meg ezután az enyhe teleket is:

1956/57, kifejezetten enyhe: maximum közelében
1974/75, enyhe tél: minimum közeli
1982/83, hírhedten enyhe tél: maximum közeli
1987/88, enyhe tél: középtájon
1989/90, mérsékelten enyhe, de évszázados jelentõségû télközepi meleget hozó tél: maximumban
1997/98, enyhe tél: középtájon
2000/2001, enyhe tél: maximumban
2006/2007, roppant enyhe: minimumba

Enyhe telek napfoltmaximumban: 4
Enyhe telek napfoltminimumban: 2

Itt azért mutatkozik némi összefüggés, ráadásul ez összhangban van bizonyos elmélettel és a meteorológusok régi konszenzusával a kérdésben. De azt is észre kell vennünk, hogy itt markáns kivételek is vannak. Három zord, nagy tél is maximumban fordult elõ (1969/70, 2001/2002, 2002/2003) Hasonlóképp az enyhe teleknél: 1974/75, 2006/2007 napfoltminimum közeli volt. A viszonylag gyakori kivételek nem teszik lehetõvé, hogy a napfoltcikluson távelõrejelzõ módszer alapuljon. Azonban ez nem jelenti, hogy azt, mint faktort ne vehetnénk figyelembe téli latolgatásainknál.

Másik "házi feladatomban" megvizsgáltam az õsz elsõ felében történt hidegelárasztások gyakoriságának esetleges összefüggését a küszöbön álló tél milyenségével. Itt is a rendkívül hideg, illetve szokatlanul enyhe teleket válogattam ki. A hidegelárasztások gyakoriságát pedig az alacsony T850-et hozó napok számával mértem.
Ennek eredményét is ide másolom:

1928: 17 3 -20
1962: 17 0 -25
1978: 26 2 -25
1984: 15 1 -25
1986: 23 2 -30
1995: 20 4 -25
2002: 26 6 -20

Enyhe telû évek:

1956: 14 3 -30
1974: 15 4 -25
1982: 6 0 -20
1987: 10 7 -35
1997: 20 3 -25
2000: 17 0 -30
2006: 10 0 -20

Az elsõ szám az 5 fokos T850-et hozó napok száma, a második a 0 fokos T850-et produkáló napoké. A harmadik a sarki régióban elõfordult legalacsonyabb T850 az adott idõszakban.

Konklúzió: "Megfogható különbség jelentkezik viszont a magasban mérhetõ hõmérsékletek tekintetében, mégpedig érdekes formában. Amíg a hideg telû csoportban az 5 fokos T850-et hozó napok teljes száma 144, addig az enyhe telû csoportban ez a szám csak 92. Azoknak a napoknak a száma, mikor érintette térségünket a 0 fokos izoterma az aug. 20 és az okt. 10 közötti idõszakban, a hideg telû csoportban 18, az enyhe telûben 17. Tehát, a két csoport közötti eltérés a hidegelárasztások gyakoriságában, nem pedig az erejében van."

Látható, hogy itt is feldereng valamiféle összefüggés, mely nem független a DAI elméletétõl, és azt támogatja.
Viszont azt is hozzátettem: " A hideg és az enyhe telû csoport eredményei között jelentõs átfedés van. Az elõbbiben volt egy 15 napos (1984), míg az utóbbiban egy 20 napos (1997) Az is látható, hogy az 5 fokos izotermát hozó napok száma nincs arányban a tél zordságával még a hideg csoporton belül sem. Az évszázados jelentõségû 1928 és 1962 a csoporton belül viszonylag alacsony számokat produkált. Ez a tény rámutat a statisztikai megközelítés korlátaira, arra, hogy az ilyen módszerek prognosztikai célra csak nagy fenntartásokkal használhatók."

Itt az utolsó mondat a lényeges: prognosztikai célra az ilyen statisztikai eredmény csak nagy fenntartásokkal használható. Most már inkább azt mondanám, egyáltalán nem használható.
Ennek ellenére ezt az eredményt sem tekinthetjük értéktelennek, és elraktározhatjuk azt meteorológiai ismereteink között.
Nekünk, amatõröknek azért könnyebb a dolgunk a profi meteorológusoknál, mert nem viselünk jogi felelõsséget kijelentéseinkért. Diplomás szakemberen egy tragikus következményekkel járó bukta akár számon is kérhetõ (ld. a 2006 aug. 20-i budapesti vihar), rajtunk semmi sem kérhetõ számon. Használjuk ki ezt a lehetõséget, és latolgassunk bátran, ha azt megalapozottnak gondoljuk. Viszont mindig elõre kell bocsátanunk, hogy nem ELÕREJELZÉST írunk.