Az elsõ numerikus modell 1922-ben született (Lewis Fry Richardson), ami sikertelen volt, mert 6 óra alatt 145hPa-t változott benne a légnyomás.
1950-ben az ENIAC számítógéppel Jule Charney, Philip Thompson, Larry Gates és Ragnar Fjörtoft már sikeres "gépes" modellfuttatást végeztek.
1955-tõl Neumann Jánosék alkalmaztak a gyakorlatban az US Navy, az USAF és az USWB közös projektjében.
1963-ban Lorentz fedezte fel a káoszt, ez szülte késõbb az ensemble módszert.

A numerikus modellek elõtt a szinoptikusok a reggeli mérésekbõl rajzolt térképek alapján próbálták meg elõrejelezni az idõjárást. Ma meglepõdünk rajta, hogy azok az elõrejelzések gyakorlatilag 2-3 napra elõre is egész pontosak voltak, még egy mediciklonos helyzetben sem tévedtek sokkal nagyobbakat, mint amilyeneket a mostani modellek akár egy napra elõre képesek összehozni.