Véleményem szerint az itt a probléma gyökere, hogy a(z)(szak)emberek az újonnan felfedezett elméleteket, metódusokat, technológiákat hajlamosak abszolutizálni. Azaz, minden felmerülõ problémát ezzel akarnak megoldani, mert az az illúziójuk, hogy fentiek erre alkalmasak is.
Ez mindig, miden tudományágban, a technika minden területén így volt. (És úgy tûnik, így is van most is)
Holott az egyoldalú megközelítés mindig gyenge lábon áll. Az a jó, ha egy problémát több oldalról is meg tudunk fogni.
Ezzel az alapelvvel merõben ellenkezik a fórum jelenlegi közhangulata, mellyel ezért elég nehéz, hálátlan feladat szembe menni. Nevezetesen az a közvélekedés, hogy csak a numerikus modellek eredményei az egzaktak, csak az azokból levont következtetések tekinthetõk tudományosan megalapozottnak.
Holott már nagyon egyszerû, rövid gondolatmenet meggyõz ennek a véleménynek a tarthatatlanságáról. Ugyanis -bármilyen furcsa a mai eszünk számára- a numerikus modellek elõtt is volt meteorológia! A 60-as, 70-es években még biztosan modellek nélkül, az un. szakértõi módszer alapján készültek az elõrejelzések. Érdekes volna megtudni, vajon mi is volt az ilyen elõrejelzés-készítés protokollja. Nyilván a mainál lényegesen nagyobb szerep jutott benne a tapasztalatoknak, finom mérlegeléseknek, ne adj' Isten az intuiciónak.
Persze tudjuk, azok az elõrék a maiaknál összehasonlíthatatlanul pontatlanabbak voltak, és nem is lehetett akkor olyan messzire elõre látni, mint manapság a numerikus modellek segítségével.
Viszont, ha így is van: ez nem ok arra, hogy a személyes képességeket, a csak az emberre jellemzõ ítélõképességet sutba dobjuk. Hisz akkor nem is kellene meteorológus egyáltalán: a modelleredmények alapján, speciális programot használva gép is írhatná a napijelentéseket.
Ha a szakemberek figyelembe vették volna a télközepi zonaltás után január második felére szinte törvényszerûen megerõsödõ blocking-hajlamot, ha ezt a tényt egybevetették volna azzal, hogy északkeleten komoly hidegdepó kezd kialakulni, akkor elejét lehetett volna venni a buktának.
A szakmabeliek nyilván a modellekre hagyatkoztak, más jeleket nem akartak, vagy nem mertek figyelembe venni.
A tudós is ember, a tudományban is vannak divatirányzatok -nem beszélve arról, hogy kollégáiknak közvélekedése befolyásol(hat)ja ítéletalkotásukat. Nem szabad ezért õket túlzottan kárhoztatni.