Aligha. Ferri-vel egyetértve hosszabb téli idõszakra számítok, ami persze nem jelenti, hogy állandóan farkasordító hideg lesz. Azt azonban igen, hogy tartós enyhe idõszak -ahhoz hasonló, mint amilyen karácsonytól idáig tartott- jó darabig nem rontja el télre hangolt kedvünket.
Én is említhetném a tél második felének blocking-hajlamát, s azt, hogy a szibériai maximum közvetett hatására kialakuló északkelet-európai anticiklon ilyenkor stacionárius szokott lenni, gyakran hetekig sem tágít. Aki nem hiszi, pörgessen végig néhány tucat februárt a GFS térképarchívumban.
Ebben az írásomban viszont teljesen más oldalról fogom meg a dolgokat. Lehet, ez az okoskodás nem tûnik majd egzaktnak néhányunk szemében. De nem baj, nyugodtan ideírom, mert sokszor tapasztaltam az ilyen gondolatmenetek helytálló voltát. Valami olyasmi ez, mint hogy a mechanikai problémák megoldásának is szokott lenni a dinamikai mellett egy energetikai módja is.
Arról van szó, hogy joggal feltételezhetjük: a hosszasan fennálló cirkulációs alaphelyzetek egy idõ után felemésztik az õket létrehozó és fenntartó (most nem részletezett) körülményeket.
Ezért, ha egyensúlyuk végzetesen megbomlott, és alapvetõ makroszinoptikai átrendezõdés következett be, akkor visszaállásuk jó ideig nem lehetséges.
Jelen helyzetünkre alkalmazva ez annyit jelent, hogy a több, mint egy hónapig tartó elõoldali-északi zonális alapszituáció belátható idõn belül szinte biztosan nem tér vissza.
Itt természetesen nem a mediciklon elõoldalakról van szó, melyekkel nagy valószínûséggel találkozni fogunk a következõ néhány hétben -hanem az észak-atlanti ciklonok dél-délnyugati légmozgást, tartós és jobbára száraz enyheséget hozó elõoldaláról.
Ez nemigen lesz a következõkben, mint ahogy a másik, enyheséget hozó lehetõség, a huzamos északnyugati irányítás sem valószínû.
Ez utóbbi azért nem, mert ehhez az északkeleti blokk nagymértékû meggyengülése, valamint az azori megerõsödése, észak felé való kiterjedése lenne szükséges. Tehát, újfent teljes makrocirkulációs átrendezõdés. Ilyen viszont nincs minden héten.
Legvalószínûbb, hogy hosszabb távon is az északkeleti stacionárius AC adja majd szinoptikai berendezkedésünk fõ szólamát.
Ez persze a járulékos mediterrán ciklontevékenységet is számításba véve változatos helyzeteket produkálhat -átmeneti jelleggel akár kifejezetten enyhe idõt is okozhat az ország egy részén. De a nagy havazás, farkasordító hideg is "bent van a pakliban"