Hangsúlyozom, hogy általam leírt mechanizmusok az én munkahipotéziseim, korrekt voltukért nem kezeskedem, hisz nem vagyok "céhbeli" légkörfizikus. Kossakiss egyik írásából vettem õket, õ egyébként nagyon benne van ezekben a dolgokban. Aztán az sem kizárt, hogy nem jól értelmeztem az hideg õ szavait.
Ami biztos, hogy napfoltmaximumban ugyan több a sötét terület a napkorongon, de úgy tudom, az ilyenkor gyakori napfáklyák erõs sugárzása túlszárnyalja a foltok okozta sugárzási mínuszt: a szumma enyhén pozitiv, az elektromágneses sugárzás mennyisége tehát nagyobb, mint minimumban. Lehet persze, hogy ez a spektrum UV tartományára éppen nem érvényes.
Azt is elfogadhatjuk, hogy a Föld mágneses terének eltérítõ hatása miatt a részecskesugárzás jobbára csak a sarkok magaslégkörét érinti (sarki fény)
Az is elfogadható, hogy a légkörben elnyelõdõ sugárzó energia legalább egy része hõvé alakul. Azonban hogy ez mekkore melegítõ hatást jelent elektromágneses, illetve részecskesugárzás esetén, illetve ezen két sugárzás-fajta mely légrétegben nyelõdik el leginkább, az különbözõ lehet -így hatásuk is.
Még egyszer mondom, a kérdéskörbe nem akarok mélyebben belemenni, mert nem vagyok igazán kompetens ebben.
A telek minõsége és a napciklus esetleges összefüggésérõl szóló írásomat egyébként a Meteorológiai társalgóban találod, 2013-12-09 dátummal a 208763. sorszám alatt.
Azt egy szóval sem állítom, hogy a nagytérségi folyamatokat, és ezen keresztül az indexeket nem befolyásolja a naptevékenység. Mi több, fölöttébb valószínûnek gondolom az összefüggést közöttük. Csak ez az összefüggés valószínûleg nem egyszerû lineáris kapcsolat, másrászt a naptevékenység szinte biztosan csak egyike a nagytérségi folyamatokra ható tényezõknek (s könnyen lehet, nem is a legfontosabb)
Valószínû, még egy szakmabelinek se lenne könnyû kibogozni ezeket a viszonyokat.