A dolog szerintem úgy mûködhet, hogy van egy csomó cirkulációs kényszer. Ezek a kényszerek felteszem, hogy egyfajta hierarchiát alkotnak. A legerõsebb kényszer fogja meghatározni a cirkuláció alapsémáját aztán a második legerõsebb, meg a harmadik és így tovább. A kényszerek struktúrája azonban nem lehet állandó. Ha ugyanis egy adott kényszer gyengül, netán megszûnik, akkor a sorban következõ fogja meghatározni a cirkulációs képét. A dolog nyitja az lehet tehát, hogy a nap sugárzásának változásai is csak feltételesen tudják közvetlenül kényszeríteni a légkört a cirkuláció alapsémájának megváltozására. De valószínû, hogy vannak olyan kényszerek, amelyek felül tudják írni ezt a szoláris kényszert is.