Van néhány pontja az érvelésednek, ami ebben a formában nem mûködhet. A Nap sugárzását UV-ben (csakúgy, mint látható fényben) nem változtatja érdemben a napfoltciklus. Másrészt: eleve azt állítod, hogy az erõs naptevékenység a térítõknél és a sarkvidékeken is melegíti a magaslégkört, és ez a térítõknél AC-uralmat, a sarkoknál örvényességet vált ki. Mivel magyaráznád, hogy a két helyen épp ellenkezõ a hatás?

Az tény, hogy sarkvidéki magaslégkörbe napkitörések után erõs részecskesugárzás érkezik (lásd: sarki fény). De ez már a sztratoszféra idõjárásának alakításában is csak az egyik hatás a sok közül. A sztratoszférikus folyamatok hatása az alsóbb légrétegekre pedig szintén nem egyszerû történet.

Kíváncsi vagyok, mennyire erõs összefüggést találtál a magyarországi telek hõmérséklete és a naptevékenység között. Csak ránézésre tûnt úgy, hogy van közük egymáshoz, vagy kiszámoltad, milyen eséllyel szignifikáns a kapcsolat? 50 elemes minta még elég kicsi ahhoz, hogy a vakvéletlen is kihozhasson valami látszólagos összefüggést... (Ha 50-szer feldobsz egy érmét, a legritkább esetben lesz az eredmény 25 fej és 25 írás.) Azért gyanakszom ennyire, mert meglepõdnék, ha a nagytérségû folyamatok indexeit (NAO, AO) nem befolyásolná a naptevékenység, a magyarországi hõmérsékletet pedig igen... A magaslégkörbõl eredõ hatások nyilván a makroszinoptikus felállásra hatnak közvetlenebbül; amíg abból a hõmérséklethez jutunk, még több, naptevékenységtõl független változó kerül a képbe.