Szép napot kivánok!
Rudolfking: Ez igy nagyon helyénvaló. Nem kell, de nem is szabad maradéktalanul egyetérteni mások elméleteivel, észrevételeivel. Isten ments ettõl! Bólogatójánosokkal sajnos amúgy tele a világ.
Szeke: Normális téli idõjárási helyzetben az alsó sztratoszféra hõmérséklete éppen szélességünk mentén a legmagasabb, Észak felé haladva csökken a hõmérséklet. A pólus és az egyenlitõ fölött azonos hõmérsékletet találunk. A hideg sarki sztratoszféra zonális örvénylést vált ki, oly módon, melyben a magassággal nyugati szélnyirás keletkezik.
Néhány év elteltével a tél kellõs közepén a poláris örvény pár nap alatt jelentõsen deformálódik, majd szétesik. Ezt a folyamatot a sarki sztratoszféra erõteljes felmelegedése kiséri, melynek eredményeként a meridionális hõmérsékleti gradiens megfordul: cirkumpoláris keleti áramlási rendszer épül ki. Az 50 hPa-os szinten a felmelegedés elérheti az 50 Celsius fokot.
A kutatók szerint az energiaátvitel a troposzférából indul ki, amely folyamatot a planetáris hullámok bonyolitják le. A hirtelen felmelegedés az északi félteke sajátossága. Ezért úgy gondolják, hogy a függõleges energiaátvitelért az orografikus kényszer kiváltotta hullámok a felelõsek (a déli félteke 81 százalékát óceán boritja, igy érdemleges orografikus hatásról nem beszélhetünk).
Kérdés, hogy az északi félteke telein miért nem alakul ki minden évben gyors sztratoszférikus melegedés?
(Megfontolandó dolog, miszerint a tél közepe táján vagyunk a Naphoz s egyúttal a plazmafelhõihez a legközelebb. De ez csak egy fölszálló gondolatbuborék, amely nem tudni, mikor pukkan el. nevet )